Újabb szakmai előadást tartott az RMKT udvarhelyszéki szervezete
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vízgazdálkodás, a víziközmű-szolgáltatás, csatornaüzemeltetés volt a témája a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) székelyudvarhelyi szervezete legutóbbi havi találkozójának. Az eseményen részletes betekintést nyerhettek a jelenlévők az általános romániai helyzetbe a vízgazdálkodás terén, de megismerhették a helyi sajátosságokat is, és a szolgáltatást a megye jó részén végző Harvíz Rt. működéséről, kihívásairól is képet kaphattak.
2021. július 05., 09:032021. július 05., 09:03
2021. július 05., 15:542021. július 05., 15:54
A múlt heti találkozót Albert Sándor, Székelyudvarhely városmenedzsere bemutatója nyitotta meg, amely általános áttekintést nyújtott a romániai vízközmű-szolgáltatás sajátosságairól, szabályozási hátteréről, valamint a fontosabb szereplőiről. Nem meglepő módon kiderült, hogy
Rosszul áll ugyanakkor az ország a fejlesztésekhez szükséges finanszírozás előteremtését tekintve is. 24,5 milliárd euróra lenne szükség ahhoz, hogy teljesen EU-konform legyen a szolgáltatás, az összegnek valamivel több mint a felét már lehívta, illetve lehívja az ország az ún. nagy infrastruktúra programban, valamint regionális fejlesztési projektekben, néhány milliárdot kap még a következő finanszírozási ciklusban is, azonban még így is hiányzik 11,5 milliárd euró.
– fogalmazott a hiányzó finanszírozással kapcsolatban Albert Sándor. Ezt tetézi ugyanakkor az, hogy jellemzően hiányosak és elavultak a víziközmű-hálózatok, alulfinanszírozott az iparág és átpolitizált döntések jellemzik. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Románia az EU-csatlakozás után vállalta, hogy a vízszolgáltatási tarifák el fogják érni egy háztartás átlagjövedelmének a 2,5 százalékát – emlékeztetett előadásában a városmenedzser. Ez az érték az utolsó, 2019-es információk szerint 1,9 százalék.
Európában jellemzőn négy típusú menedzsmentmodell létezik a víziközmű-szolgáltatás biztosítására, attól függően, hogy milyen mértékben tartotta meg vagy privatizálta az adott állam a szolgáltatást. Románia ezek közül a delegált állami menedzsment formát alkalmazta:
Nem nagyon van versenyhelyzet ebben az iparágban, a természetes monopolhelyzet miatt a központi hatóság (ANRSC) szabályozására van szükség. Az árszabályozás nagyjából a hatóság által általánosan elismert költségstruktúrát – működési költségek, amortizáció, adók, bizonyos finanszírozási költségek – jelenti, illetve a hatóság megenged bizonyos fokú profitabilitást is. Romániában mintegy 900 kis helyi üzemeltető, illetve 43 regionális szolgáltató működik, utóbbiak esetében a menedzsmenthatóság szerepét az úgynevezett ADI-k, azaz közösségi fejlesztési társulások látják el.
A Hargita megyei regionális vízszolgáltató, a Harvíz Rt. részéről Bogáti Csaba vezérigazgató, valamint Fülöp Árpád Zoltán gazdasági igazgató nyújtott betekintést a szolgáltató működésébe, kihívásaiba és tervezett stratégiai beruházásokba.
Az említettek mellett további két önkormányzat, tehát összesen 32 tagja a fejlesztési társulásnak. A Hargita megyei regionális vízszolgáltató sajátossága – ami egyben hátrányt is jelent –, hogy a szolgáltatás nagy részét vidéki környezetben végzi, tehát sok vidéki településen, amelyek elszórtan helyezkednek el. A nagyrészt városokban szolgáltató regionális operátorok helyzetéhez képest a hátrányt az jelenti, hogy a Harvíz az ivóvíz esetében majdnem ezer kilométer vezetéket kell működtessen és karbantartson, továbbá az is, hogy a kis településeken, akár helységenként is működtetni kell valamilyen kisebb vízművet.
– fogalmazott ezzel kapcsolatban Bogáti Csaba. A szennyvízelvezető vezetékek összessége majdnem 700 kilométert tesz ki, a működtetést tekintve azonban a legnagyobb gondot a 185 szennyvízátemelő állomás okozza a szolgáltató számára. Ebben az ágazatban a személyzeti kiadások jelentik a legnagyobb költségtételt – ez 38-70 százalékos hányadot jelent, a Harvíznél 38 százalék körüli értéket –, ami azért fontos, mert döntő szerepe van a gazdaságosság szempontjából annak, hogy egy-egy szolgáltató mekkora személyzettel tudja működtetni a szolgáltatást. A Harvíznél 241 alkalmazott dolgozik, többségük nem irodai személyzet, a vállalatnál a nettó átlagfizetés 2179 lej – összehasonlításképp Hargita megyében 2546, országosan pedig 3547 lej.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Harvíz a 43 regionális szolgáltató között a 38. helyen áll az eladás alapján, a mennyiség alapján pedig a 36. helyen. Az elmúlt év azonban egy rendhagyó esztendő volt, ugyanis a járványhelyzet miatt 2,5 százalékkal csökkentek a vállalat eladásai. Ez főként Székelyudvarhelyt és Parajdot érintette, előbbit a cégbezárások, utóbbi az idegenforgalom leállása miatt – sorolta az adatokat a vállalat vezérigazgatója. Bogáti Csaba azt is elmondta, hogy
Ez 3,5 lejes köbméterenkénti ivóvízárat jelent, amelynek a nagy részét – 2,34 lejt – a szolgáltatás ára teszi ki. A szennyvízkezelés 3,08 lejbe kerül köbméterenként, ebből 2,23 lejt tesz ki a szolgáltatás költsége. A fennmaradó összeg a vállalat fejlesztési alapjába kerül, ezt a fejlesztésekre, illetve az azonnali problémák megoldására teszik félre, az összeget csak az egyesület jóváhagyásával használhatják fel.
A veszteségeket a vállalat a köbméter/km/nap (azaz egy kilométernyi vezetéken egy nap alatt hány köbméter víz vész el) együtthatóból állapítja meg. Az országos átlag 17,47 köbméter, a Harvíznél 12,18 az átlag. A részarányok azonban nagyon eltérőek, a veszteség Székelyudvarhelyen a legnagyobb, ahol az érték eléri az 57 köbmétert (Csíkszeredában 4,94), ami a vezetékhálózat állapotáról sokat elmond.
Fülöp Árpád Zoltán, a Harvíz Rt. gazdasági igazgatója a vállalat árképzési módját, a költségstruktúrát ismertette, helységekre, önkormányzatokra, munkapontokra lebontva a gazdasági kimutatást, kitérve arra is, hogy tavaly Székelyudvarhelyen és Parajdon veszteséggel zárták az évet az említett okok miatt.
A székelyudvarhelyi vízközmű-hálózat kritikus állapota kapcsán került szóba a Harvíz EU-s forrásokból kivitelezendő nagyberuházása, amelyről Bogáti Csaba elmondta, hogy ebben a hálózat egyharmadát cserélik majd ki (a hálózat egyharmada esetében ez már korábban megtörtént). A cél az, hogy a mintegy 12 ezer köbméternyi vizet, ami bekerül a székelyudvarhelyi víziközmű-rendszerbe, lecsökkentsék 6–7 ezerre, a veszteségek egy részének a kiküszöbölésével, ugyanis a vízveszteség csökkentése alapvető fontosságú Székelyudvarhelyen.
– magyarázta Bogáti Csaba. A munkálatokat jövő tavasszal kezdené meg a szolgáltató.
A folyó vízhozamának a csökkenésével kapcsolatos aggályokkal kapcsolatban a szolgáltató képviselője elmondta, a víz nem vész el, tehát a derítőállomástól nagyjából ugyanannyi kerül vissza a folyóba, mint amennyit kivesznek belőle, másrészt a jelenlegi mennyiségnél nem vesznek majd ki többet az új rendszer kiépülése után sem. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a vízügyi hatóság megszabja a minimális vízhozam mértékét, ami szintén egyfajta garancia arra, hogy a vízműfejlesztés után sem csökkenhet a megengedett érték alá a folyó hozama.
A témával kapcsolatban Kolumbán Gábor egykori megyei tanácselnök emlékeztetett a korábbi hasonló törekvések hibáira. Noha egy domináns paradigma az egész világon, így az EU-ban is, hogy az ivóvízkérdés egy szolgáltatás, és az alapvető hipotézis az, hogy elegendő víz áll rendelkezésre, a probléma pedig mindössze annyi, hogy ezt a vizet gazdaságosan el kell juttatni a fogyasztókhoz. Megítélése szerint ez már most sem igaz, az elkövetkező években pedig még inkább bebizonyosodik majd.
– fogalmazott. A problémák közt szót ejtett a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságáról, az elmúlt hat évtized elavult árvízvédelmi munkálatairól – a folyók „kiegyenesítéséről”, a medrek kibetonozásáról –, az ártéri gazdálkodás megszüntetéséről. „Nem az a feladat, hogy a vizet minél gyorsabban eltakarítsuk a térségből, hanem az, hogy megtartsuk, minél hosszabb ideig” – hangsúlyozta. Szerinte a helyi közösségekben tudatosítani kellene a saját felelősségüket az ivóvizük biztosítását illetően, és ebben a tájékoztatásban nagy szerepe kellene legyen a vízszolgáltatónak.
Elmentünk Gagyba, és vadászkísérettel távolról megnéztük a medvebarlangot. Relatív távolról, hiszen jóformán még a házak is közel vannak. A környékét mostanra szalaggal kerítették el és figyelmeztető feliratokat is elhelyeztek.
Közzétette kéthetes előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a február 10. és 23. közötti időszakra. Napközben plusz fokok várhatók, de kétszer is lesz egy kis ingadozás.
Egyetlen nap alatt összesen 53 ezer lej értékben szabtak ki bírságot gyalogosokra és autóvezetőkre a Maros megyei rendőrök. Közleményük szerint a legnagyobb gondot a sebességkorlátozás be nem tartása jelentette.
Öt embert vittek be hétfőn kihallgatásra a szombati urziceni-i utcai tömegverekedés ügyében a nap folyamán végzett tizenöt házkutatás nyomán – tájékoztatott a Román Rendőrség.
Az idei költségvetés megalkotásakor szem előtt tartott elvekről és az elfogadott büdzsé újdonságairól tartott hétfőn sajtótájékoztatót Miklós Zoltán parlamenti képviselő. A legnagyobb újdonság, hogy 2025-ben Bukarest is fizet a szolidaritási alapba.
Könnygázt vetettek be hétfőn a csendőrök a kormánypalota előtti téren zajló, engedély nélküli tüntetés résztvevői ellen, akik áttörték a biztonsági kordont, petárdákat és füstbombákat dobáltak.
Gyergyószentmiklós önkormányzata rendkívüli tanácsülésen döntött arról, hogy 4,2 millió lejes kincstári hitelt igényel. Ezzel a város fűtőművének évekkel ezelőtt keletkezett tartozását egyenlítenék ki.
A kormánypártok elnökjelöltje, Crin Antonescu hétfőn bölcs döntésnek nevezte Klaus Iohannis lemondását, emlékeztetve arra, hogy a szenátus elnöke, Ilie Bolojan veszi át ügyvivőként az államfői tisztséget.
Két emléktáblát is lelepleztek hétfőn Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum főlépcsőjénél, amelyek arra emlékeztetnek, hogy Bolyai Farkas élete, illetve az iskola története hogyan járult hozzá az egész erdélyi magyar kultúra örökségéhez.
A kászonújfalusi tűzesetben megsemmisült lakóház újjáépítéséhez adománygyűjtő koncertet tart a Truba-moll zenekar Szavak szívén címmel Csíkszeredában, szerdán 19 órától.
szóljon hozzá!