Átalakult Hargita megye mezőgazdasága, de semmi ok az aggodalomra

Tizennyolc év alatt 17 ezer hektárral – 92 ezerről 75 ezerre – csökkent a szántóterületek mértéke Hargita megyében. Archív •  Fotó: Farkas Tamás

Tizennyolc év alatt 17 ezer hektárral – 92 ezerről 75 ezerre – csökkent a szántóterületek mértéke Hargita megyében. Archív

Fotó: Farkas Tamás

Mondhatni törvényszerű, hogy esetenként felére, sőt közel harmadára zsugorodott egy-egy növénykultúra termesztésére használt terület mérete Hargita megyében az elmúlt két évtizedben. Jelentősen csökkent például a burgonyával, cukorrépával, kukoricával, árpával és zabbal beültetett, bevetett területek mértéke.

Széchely István

2018. december 02., 22:002018. december 02., 22:00

2018. november 28., 13:122018. november 28., 13:12

Több fontos növénykultúra esetében is jelentősen csökkent a termesztésre használt területek mértéke a 2000-es évek eleje óta Hargita megyében.

Burgonyát éppen feleakkora területen termesztenek a gazdák, mint 2001-ben,

de még rosszabb a helyzet az árpa és a zab esetében. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által kérésünkre elkészített összesítés szerint a krumpliföldek mértéke a 2001-es évi 15 078 hektárról idénre 7500 hektárra csökkent. Tavaszi árpát már feleakkora területen sem termesztenek, mint az ezredforduló utáni években. Ezt a gabonafélét 2001-ben még 9327, 2002-ben pedig 11 124 hektáron vetették el, mára azonban 3980 hektárra csökkent a tavasziárpa-földek mértéke.

Nem jobb a helyzet a zab esetében sem: 6386-ról 2630 hektárra csökkent a zabföldek mértéke a megyében az elmúlt 18 év alatt. Összességében

17 ezer hektárral – 92 ezerről 75 ezerre – csökkent a szántóterületek mértéke

az említett időszakban. A visszaesésnek ugyan több oka van, de mindent egybevetve azzal magyarázható, hogy időközben professzionálissá vált a gazdálkodás – tudtuk meg Török Jenőtől, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől. Ezt igazolják egyébként a termelés hatékonyságáról szóló adatok is, ugyanis

a csökkenés ellenére egyes növényfajtákból ugyanannyit vagy még többet termelnek, mint régen.

Ezek közé tartozik a kukorica is, amelyből a 2850 hektárnyi termőterületről majdnem 20 ezer tonnát arattak idén, miközben 2001-ben csak 17 360-at, pedig akkor még 5160 hektárról gyűjtötték be a kukoricatermést. A krumpli esetében is majdnem megduplázódott a termelékenység, hiszen idén mintegy 180 ezer tonnás volt a gazdák termése, szemben a 2001-es 214 ezer hektárral, pedig akkor kétszer nagyobb területen termesztették. A termelési hatékonyságot illetően majdnem hasonló a helyzet a cukorrépa esetében is.

Idézet
Tulajdonképpen rostálódnak a termelők, koncentrálódik a termelés,

aki nem tud olcsón, hatékonyan többet termelni, annak fel kell hagynia a gazdálkodással. Ők odaadják a földeket másoknak, akik szakszerűbben megművelik” – magyarázta az elmúlt évtizedekben végbement jelenséget Török Jenő. Hozzáfűzte azonban, hogy a krumplitermesztés esetében a termőterületek csökkenésének okai között az is szerepel, hogy manapság már jóval nehezebb az értékesítés, az orosz embargó miatt az utóbbi három évben elárasztotta a román piacot például a lengyel burgonya, kiszorítva a helyi termelők áruját. Továbbá a Hargita megyei gazdák termelni ugyan tudnak, de a csomagolást illetően nincsenek felkészülve a szupermarketek elvárásainak teljesítésére.

A pityókatermesztés csökkenéséhez a termés nehézkes értékesítése is hozzájárul. Archív •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

A pityókatermesztés csökkenéséhez a termés nehézkes értékesítése is hozzájárul. Archív

Fotó: Gecse Noémi

A mezőgazdaság struktúrájának megváltozásához ugyanakkor az is hozzájárult, hogy a 2007-es EU-csatlakozás óta több mezőgazdasági támogatásnak megnőtt az értéke. A gyepterületekre, kaszálókra, legelőkre kérhető juttatások azonban gyakran nagyobbak, mint a szántóterületekre nyújtott támogatások. „Nincsenek arányban.

A burgonyára például ötször-hatszor annyit költenek a gazdák, mint a búzára, de a támogatás értéke ugyanakkora.

Sőt a magas bioértékű területek – kaszálók, legelők – esetében jóval nagyobb a támogatás, mint a szántóterületekre igényelhető” – világított rá a változások egy másik okára az intézményvezető. Részben ezzel magyarázható az is, hogy van néhány olyan növénykultúra, amelynek esetében nem csökkent, hanem nőtt a termőterületek mértéke az ezredforduló óta. A gabonafélék közül ezek közé tartozik a búza, a rozs és a tritikálé, amelyekkel idén már több mint 15 ezer hektárnyi területet vetettek be a Hargita megyei gazdák, miközben 2001-ben még 14 ezer hektár alatt volt ezeknek a földeknek a mértéke. A takarmánynövény-termesztés terén azonban még ennél is sokkal nagyobb növekedés tapasztalható: a területek mértéke és a termelés a 18 éve regisztrált adatok kétszeresét is túllépte.

2001-ben 5200 hektáron mintegy 75 ezer tonnányi takarmánynövényt termesztettek, idén már több mint 12 ezer hektárról takarították be a termést, amely meghaladta a 191 ezer tonnás mennyiséget.

A legnagyobb ingadozást talán a cukorrépa-termesztés mutatja. A 2000-es években 200 és 300 hektár között mozgott a cukorrépával beültetett területek mértéke, majd 2015-re 368-ról 14 hektárra zuhant, és az azóta eltelt három év alatt mindössze 147 hektárra kúszott vissza. A zuhanás oka az volt, hogy a nyugatról behozott olcsó cukorral tönkretették a hazai cukorgyárakat, de Hargita megyében azért sem termesztenek már többet a cukor alapanyagából, mert távol vannak a cukorgyárak, sokba kerül a szállítás, és a feldolgozók sem fizetnek jól a termésért. Utóbbit szerencsére pótolja az állami szubvenció – jegyezte meg a szakember.

A legnagyobb ingadozást az elmúlt közel két évtizedben a cukorrépa-termesztés mutatja. Archív •  Fotó: Kristó Róbert Galéria

A legnagyobb ingadozást az elmúlt közel két évtizedben a cukorrépa-termesztés mutatja. Archív

Fotó: Kristó Róbert

A támogatások ugyan komoly segítséget jelentenek a gazdáknak, de éppen ezért függnek is azoktól. Tudni kell, hogy az élelmiszerárakat mesterségesen tartják alacsonyan Európában, és ahhoz, hogy ilyen körülmények között megérje gazdálkodni, elengedhetetlenek a szubvenciók – mondta Török Jenő.

Idézet
Tehát aki kritizálja a mezőgazdászokat, mert állandóan sírnak a támogatásért, az nincs tisztában azzal, hogy ha nem volnának ezek a juttatások, akkor neki többet kellene fizetnie a kenyérért, a vajért

– fogalmazott. Hozzáfűzte, léteznek a világon szubvenciómentes gazdaságok – ilyen például az Amerikai Egyesült Államok vagy Brazília mezőgazdasága – és ezt el lehetne érni itt is, de akkor meg kellene fizetni az élelmiszerek árát.

Hogyan fejlődhetne a megye mezőgazdasága?

A jövőt illetően a szakember elmondta, ahhoz, hogy fejlődjön a megye mezőgazdasága, a tejtermelés mellett a húságazatra is hangsúlyt kellene fektetni, és a hegyi legelőket kihasználva húsmarhákat tenyészteni. Udvarhelyszéken újra kellene telepíteni a rendszerváltás után felhagyott gyümölcsösöket, és zöldséget is lehetne termeszteni, Csíkszéken a krumplitermesztők piacra jutását kellene megszervezni, illetve a kistermelők tömörülését, ugyanakkor a bogyós gyümölcsök – ribizli, áfonya, málna – termesztésében is volnának lehetőségek, akárcsak Gyergyószéken. Török Jenő szerint ugyanakkor a faluturizmusban is vannak még kiaknázatlan lehetőségek.

Minőségileg fejlődött a géppark

Noha számbelileg csökkent, minőségét tekintve sokat fejlődött a megye mezőgazdasági gépparkja az elmúlt évtizedekben. Vannak ugyan még jócskán 25–30 éves, tehát öregnek számító traktorok a megyében, de pályázatok révén, illetve külföldi munkával keresett pénzből sok gazda vásárolt erős, modern traktorokat az elmúlt években – tájékoztatott Török Jenő. Az igazgatóság által érdeklődésünkre elkészített összesítés szerint valamivel kevesebb mint négyezer traktort tartanak nyilván a megyében, ezek közül 462 külföldi gyártmány, 3157 pedig hazai jármű, legnagyobb számban 65 lóerős gépek. A kimutatás szerint ugyanakkor 482 kombájn, ugyanennyi vetőgép, 263 permetezőgép, illetve 6 mobil öntözőrendszer is a megyei mezőgazdaság gépparkjának részét képezi.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 25., péntek

Gazdasági miniszter: a parajdi sóbánya be fog omlani és egy tó lesz a helyén

Komoly veszélyben van a parajdi sóbánya a gazdasági miniszter szerint. Radu Miruță csütörtök este kijelentette, hogy a sóbánya födéme a lejtőkről beszivárgó víz miatt folyamatosan vékonyodik, és heves esőzések esetén a szerkezet összeomolhat.

Gazdasági miniszter: a parajdi sóbánya be fog omlani és egy tó lesz a helyén
2025. július 25., péntek

Lakóház gyúlt ki pénteken hajnalban

Egy kigyulladt beresztelki lakóházhoz riasztották pénteken hajnalban a szászrégeni tűzoltókat.

Lakóház gyúlt ki pénteken hajnalban
Lakóház gyúlt ki pénteken hajnalban
2025. július 25., péntek

Lakóház gyúlt ki pénteken hajnalban

2025. július 25., péntek

Telefonjainkkal tehetünk a szurkolói rendbontások visszaszorításáért

A magyarellenes szurkolói megnyilvánulások ellenei fellépésre szólítja fel a csíkszeredaiakat a városvezetés. Mint felhívásukban írják, bárki tehet azért, hogy a provokátorok később elnyerhessék a büntetésüket.

Telefonjainkkal tehetünk a szurkolói rendbontások visszaszorításáért
2025. július 25., péntek

Az eső sem tántorította el a tusványosozókat a Margaret Island és Punnany Massif koncertjeitől

A Margaret Island és a Punnany Massif voltak a csütörtök este sztárjai Tusványoson. Bár az eső beleszólt az első koncertbe, így is sokan buliztak a színpad előtt.

Az eső sem tántorította el a tusványosozókat a Margaret Island és Punnany Massif koncertjeitől
2025. július 24., csütörtök

Elhunyt Hulk Hogan pankrátorlegenda

Elhunyt a világhírű pankrátor, Hulk Hogan, aki nagyban hozzájárult a WWE sikeréhez.

Elhunyt Hulk Hogan pankrátorlegenda
Elhunyt Hulk Hogan pankrátorlegenda
2025. július 24., csütörtök

Elhunyt Hulk Hogan pankrátorlegenda

2025. július 24., csütörtök

Tîrnoveanu idén is ott lenne Orbán Viktor tusnádfürdői előadásán

„Szemtől szemben” fognak találkozni Orbán Viktorral szombaton Tusnádfürdőn – jelentett be Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szélsőséges szervezet vezetője közösségi oldalán.

Tîrnoveanu idén is ott lenne Orbán Viktor tusnádfürdői előadásán
2025. július 24., csütörtök

Tanévkezdésre tervezik a nagy tiltakozásokat a tanügyi szakszervezetek

Már jövő héten újrakezdi a tiltakozásokat a három nagy tanügyi szakszervezet, de a vakáció miatt a legnagyobb demonstrációkat őszre időzítik. A tanévkezdés bojkottálása sem kizárt.

Tanévkezdésre tervezik a nagy tiltakozásokat a tanügyi szakszervezetek
2025. július 24., csütörtök

A jog, amit nem gyakorolunk, kiüresedik – nyelvi jogokról és visszaszolgáltatási ügyekről Tusványoson

Bár Románia mintaállamnak mondja magát, a gyakorlatban a kisebbségi jogok gyakran nem érvényesülnek – többek között erről is szó esett Tusványoson, a Kós Károly Sátorban. A panelen a nyelvhasználat és a visszaszolgáltatási ügyek témáját is érintették.

A jog, amit nem gyakorolunk, kiüresedik – nyelvi jogokról és visszaszolgáltatási ügyekről Tusványoson
2025. július 24., csütörtök

Többen jelentkeztek az egyetemre, ahol nem csökkennek az ösztöndíjak

Tavalyhoz képest 25 százalékkal nőtt a felvételizők száma a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem négy karán: Csíkszeredában, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön.

Többen jelentkeztek az egyetemre, ahol nem csökkennek az ösztöndíjak
2025. július 24., csütörtök

Kelemen Hunor: Orbán Viktor tihanyi kijelentése tévedés volt

Kelemen Hunor szerint Orbán Viktor hibázott a tihanyi beszéddel, amikor kijelentései félreérthetően George Simion melletti kiállásként hatottak. Az RMDSZ elnöke szerint ez tévedés volt, de gyorsan sikerült tisztázni a helyzetet a magyar kormánnyal.

Kelemen Hunor: Orbán Viktor tihanyi kijelentése tévedés volt