Annak ellenére, hogy a forgalomba írt használt autók száma közel tíz százalékkal csökkent tavalyhoz képest, még így is háromszor annyi van belőlük, mint új járművekből. Infografika: MTI
Annak ellenére, hogy az autóeladások szempontjából általában augusztus számít a leggyengébb hónapnak, idén mégis 31,2 százalékkal emelkedett a járműbejegyzések száma az Európai Unióban a nyolcadik hónapban. A legnagyobb növekedést Romániában jegyezték: itt közel harmincezer új autót írattak forgalomba.
2018. október 06., 19:482018. október 06., 19:48
2018. október 06., 19:542018. október 06., 19:54
Míg korábban a gépjárműbejegyzések terén kizárólag a használt autók magas számáról lehetett hallani,
A szakemberek szerint ez valószínűleg az új légszennyezési tesztek szeptemberi bevezetésével magyarázható, a gyártók emiatt kínálták kedvezőbb árakon azokat a járműveket, amelyek nem feleltek volna meg a környezetvédelmi előírásoknak.
Tavaly augusztushoz képest 31,2 százalékkal nőtt az idei nyolcadik hónapban a forgalomba helyezett autók száma az Európai Unióban – derül ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) nemrég közzétett jelentéséből. E szerint a jelentős növekedés azért is szokatlan, mert augusztus általában az autópiaci forgalom egyik leggyengébb hónapjának számít.
A második helyen Lengyelország áll 64,3 százalékos növekedéssel, a harmadik pedig Litvánia 58,2 százalékkal. Az ACEA szerint a magas növekedés az új károsanyag-kibocsátást mérő eljárás, a WLTP szeptember elsejei bevezetésének tulajdonítható.
Hamarosan életbe lép az új járművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó új uniós irányelv, amely miatt az úgynevezett sorozat vége (sfârşit de serie) nevű eljárást alkalmazzák Romániában. Az országban emellett a jobbkormányos járművek beíratását is szigorítják.
A járművek károsanyag-kibocsátásának mérésére korábban használt európai menetciklus (NEDC) ugyanis nem tükrözte a valós vezetési feltételek melletti üzemanyag-fogyasztási és szén-dioxid-kibocsátási értékeket. Ezért az Európai Bizottság egy új uniós irányelvet dolgozott ki a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében, ebbe pedig azt is belefoglalta, hogy
A statisztika szerint egyébként átlagosan 6,1 százalékkal nőtt az év első nyolc hónapjában a forgalomba írt új autók száma az Unióban, a legnagyobb növekedés Romániában volt (47,5%), majd Litvánia (32,2%) és Magyarország (31%) következik a sorban.
A romániai járműbejegyzések számáról egy másik statisztikát is közölt a gépkocsik beíratásáért és a jogosítványok kibocsátásáért felelős igazgatóság (DRPCIV), a számadatok azonban nem egyeznek meg az ACEA adataival. A DRPCIV szerint augusztusban 137,86 százalékkal emelkedett az új autókra vonatkozó bejegyzések száma a korábbi év azonos időszakához képest:
A népszerűségi lista élén toronymagasan a Dacia áll 7430 eladott autóval, második a Renault (4291), harmadik az Opel (2231), ezt pedig a Volkswagen (1660) és a Škoda (1621) követi. Az új autók számának látványos növekedése mellett az is kedvező, hogy
Mint ismert, miután 2017 februárjától a román kormány eltörölte a környezetvédelmi illetéket, elárasztották az országot a külföldről behozott használt autók: csak tavaly több mint félmilliót írattak forgalomba. A növekedés idén is folytatódott, mostanra azonban
Az év első nyolc hónapjában egyébként 312 368 használt autót jegyeztek be, ez pedig 7,53 százalékos csökkenést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest, amikor 337 787 bejegyzés történt. Annak ellenére azonban, hogy a forgalomba írt használt autók száma közel tíz százalékkal csökkent tavalyhoz képest, még így is háromszor annyi van belőlük, mint új járművekből.
Száműznék az utakról
A régi-új autók aránya azonban a közeljövőben megváltozhat, sőt nemcsak a használt autók, de az új dízel és benzinmeghajtású kocsik is eltűnhetnek az utakról, ha az EU-tagországok teljesítik a 2016-os párizsi klímaegyezménybe foglalt vállalásaikat. E szerint ugyanis annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet ne haladja meg 1,5 Celsius-fokkal az iparosodás előtti szintet, 2030-ig be kell szüntetni a benzines és dízel autók eladását Európában.
A Német Űrközpont (DLR) nemrég közzétett elemzése arra is rámutatott, hogy az egyezményben tett vállalások érdekében a hibrid autók értékesítését is be kell szüntetni 2035-ig, és azt követően csak a teljesen elektromos járműveket lehetne forgalmazni. A tanulmányban arra is rámutattak, hogy az elmúlt évtizedben Európában alig változott a közlekedésből fakadó kibocsátás mértéke, így ha nem történik radikális változás, a szektor 5-10 éven belül kimeríti a szén-dioxid-kibocsátási kvótáját – erről Horst Friedrich, a DLR igazgatója beszélt a The Guardian brit országos napilapnak. A szakember szerint az autók CO2-kibocsátásának minél hamarabb el kell kezdenie csökkenni, ennek érdekében pedig törekedni kell arra, hogy kisebb kibocsátású járművekkel árasszák el a piacot. Ehhez határozott lépésekre van szükség, és még így is csak 66 százalék lenne az esélye annak, hogy teljesül az 1,5 Celsius-fokos cél. A forgatókönyv szerint az idei 15 millióról 2022-re 5 millióra kellene csökkenjenek az autóeladások, az utolsó belső égésű motorral ellátott autót 2028-ban adnák el, és a 2040-es évek közepéig száműznék az utakról a dízel és benzinmeghajtásos járműveket.
2016 decembere óta egyébként 194 ország és az Európai Unió írta alá az éghajlatvédelmi megállapodást, közülük 181 fogadta el azt, és építette be saját törvénykezésébe. Románia 2016. április 22-én írta alá az egyezményt, és 2017. június 1-jén fogadta el. Az országban 0,30% az üvegházhatású gázok kibocsátásának aránya, ezzel 44. a közel 200 ország közül.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Verekedés tört ki Ploiești egyik főútján hétfőn este, az esetet szemtanúk rögzítették telefonnal. Amilyen gyorsan kialakult a konfliktus, olyan gyorsan véget is ért, ugyanis a résztvevők igyekeztek eltűnni a rendőrség elől.
Az országos adóhatóság (ANAF) elnöke, Adrian Nicușor Nica keddi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az intézménynek nem célja az esküvőkön adományozott összegek és a nászajándékok ellenőrzése.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Tizenharmadik alkalommal szervez egyetemi nyílt napokat az erdélyi magyar középiskolások részére a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozata és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szeptember 18. és 21. között.
Székelyföld idén eddigi legnagyobb, 500 négyzetméteres standjával képviselteti magát Magyarország legnagyobb agrár- és élelmiszeripari kiállításán Budapesten. Összesen 47 termelő, több mint százféle különlegességgel várja a látogatókat.
Alex Florența legfőbb ügyész kedden ismertette azokat a Románia elleni hibrid támadásokat, amelyek a gyanú szerint győzelemhez segítették Călin Georgescut a tavalyi elnökválasztás első fordulójában.
Noha nem adott ki közleményt az érdekvédelem a sztrájk elmaradásáról vagy elhalasztásáról, úgy tűnik, a szerdától tervezett munkabeszüntetéssel járó tiltakozás elmarad. A szakszervezeti felelősök is csak a megerősítés hiányára tudnak hagyatkozni.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes kedden kijelentette, hogy a következő időszakban nem várhatók újabb adó- és illetéknövelések. A politikus ugyanakkor ellenzi a Horeca-ágazatban az újabb áfaemelést.
Hargita megyében három gépjárművezetőt is ittas vezetésen kaptak a rendőrök keddre virradóan.
szóljon hozzá!