Vietnam, Kína, Törökország és a Fülöp-szigetek

A tömeges kivándorlás egyre inkább érezteti hatását, a munkaerőhiány miatt pedig egyre több vállalkozó vendégmunkásokat foglalkoztat. A Bevándorlásügyi Főfelügyelőség adatai szerint

Közülük a legtöbben, majdnem 1200-an Bukarestben és Ilfov megyében vállaltak munkát, de sokan dolgoznak Tulcea (193-an), Szeben (185-en), Temes (147-en), Arad (114-en) és Brassó (110-en) megyékben is. A Bevándorlási Főfelügyelőség arról tájékoztatta lapunkat, hogy

Az adatok pedig annál beszédesebbek, ha figyelembe vesszük, hogy az ország lakossága évről évre csökken, vagyis sokkal kevesebb lakos közül sokkal többen döntenek a költözés mellett. Továbbá az INS csak a lakcímcseréket veszi figyelembe, vagyis a megváltozott, de be nem jelentett tartózkodási helyeket vagy az albérletben lakókat nem, ami azt valószínűsíti, hogy

A születésektől, elhalálozásoktól és a külföldre költözésektől eltekintve – vagyis kizárólag a belföldi lakcímcserék alapján – az körvonalazódik, hogy az ország 41 megyéjéből csak 10 vonzó: Arad, Bihar, Brassó, Kolozs, Konstanca, Giurgiu, Iași, Ilfov, Szeben és Temes. A legnagyobb veszteséget a dél-moldvai és észak-munténiai megyék könyvelhetik el (Galac, Vaslui, Brăila), de egyáltalán nem áll jól Teleorman és meglepő módon Bukarest sem. A főváros esetében 2016 sorozatban a kilencedik év volt, amikor többen költöznek más romániai településre, mint ahányan máshonnan Bukarestbe. A PressOne.ro rámutatott: az elmúlt tíz évben csak tíz megye esetében változók a mutatók (vagyis hol nyernek, hol veszítenek lakosokat), a többi megye vagy folyamatosan nyer (Arad, Bihar, Brassó, Kolozs, Giurgiu, Ilfov, Szeben és Temes), vagy folyamatosan veszít, utóbbi csoportba tartozik Maros megye is, Kovásznával és Hargitával együtt.

Mélyülő szakadék

Az 1991 és 2016 közötti adatok alapján kijelenthető, hogy a folyamatok szilárdak és tartósak, Erdély pedig messzemenően vezet (a 10-ből 6 megye), de nem lehet régiós általános következtetéseket levonni. Bizonyos, hogy a gazdasági törésvonalak egyre mélyülnek:

A PressOne.ro elemzője, Barbu Mateescu szerint két út létezik: vagy természetes módon elmélyülnek a különbségek, és ebben az esetben a „virágzó” városoknak komoly infrastrukturális és társadalmi beilleszkedési kihívásokkal, a „hanyatlóknak” pedig akár politikai eljelentéktelenedéssel kell szembenézniük, vagy a lemaradt térségekben a fejlődést ösztönző intézkedéseket kell foganatosítani, amelyekhez politikai akarat és a bürokrácia technikai tehetetlenségének leküzdése szükséges.

A 23 város lakossága jelenleg 6,3 millió, a retailkészlet pedig 3,4 millió négyzetméter, ami átlagban 534 négyzetmétert eredményez ezer lakosra számolva. A bejelentett új projektek megvalósításával a növekedés várható mértéke 15 százalék, tehát ezer lakosra 614 négyzetméter. A tervek szerint Bukarestben 122 000 m², Temesváron 78 000 m², Brassóban 58 000 m², Nagyszebenben 53 000 m² és Marosvásárhelyen 50 000 m².