Alkotmánybíróságon a Borboly-ügy

Elutasították viszont azt a kérést, hogy a per anyagát küldjék vissza a DNA-hoz a vádirat újrafogalmazása érdekében. Egy további fontos kérdésről, a lehallgatási jegyzőkönyvekre alapozott bizonyítékok kizárásáról viszont a csütörtöki tárgyaláson nem esett szó, mivel néhány vádlott és ügyvéd hiánya miatt ezt el kellett napolni.

Nyomozhat-e a SRI?

Sergiu Bogdan, Borboly Csaba védőügyvédje kérdésünkre azt mondta,

Hozzátette, nem lehet tudni, hogy az alkotmánybíróság mikor hozhat döntést a kifogásokkal kapcsolatban, egy másik kifogásukat májusban küldték el, és még nem jelöltek ki időpontok ennek tárgyalására. ,,Az alkotmánybíróságnak arról kell döntenie, hogy a SRI által a nemzetbiztonsági, vagy más okokból elrendelt lehallgatások során megszerzett információk felhasználhatók-e bizonyítékként más jellegű, a nemzetbiztonságot nem érintő ügyekben is. Vannak szabályok, amelyek szerint a hírszerzés tájékoztathatja az ügyészséget, de nem adhatják át nekik a hangfelvételeket.

– fejtette ki Sergiu Bogdan. Mint elmondta, látott egy olyan iratot, amelyben az ügyész azt kérte egy SRI-tiszttől, hogy három naponta küldje át neki a felvételek átírását elektronikus formátumban.

Vádemelés öt éve

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2013-ban vádolta meg a Hargita megyei önkormányzat elnökét, Borboly Csabát a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel, vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára.

A vádirat szerint az összeg a megőrzésre hagyott, ám a valóságban nem létező építési anyagok értékéből, valamint a közbeszerzési eljárásokról kizárt cégek ajánlatai és a tulajdonképpen leszerződött munkálatok értéke közötti különbségekből adódik. Három vádlott korábban beismerő vallomást tett, őket el is ítélték, a többiek alaptalannak tartják a vádakat.