Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:42

Mit tartogat 2026? – Játékra hív a Székelyhon

08:40

Böjte Csaba hirdet igét a keresztény zenefesztiválon Marosvásárhelyen

07:45

Ezekben a szakmákban terveznek alkalmazásokat a Hargita megyei munkaadók

21:58

Gyenge játékkal maradt alul a Sportklub a DVTK ellen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Székelyudvarhelyen is emlékezetes maradhat az idei adók befizetése

Idén a fogyatékkal élőknek is kell helyi adókat fizetniük Marosvásárhelyen – akárcsak máshol

Áder János Csíkszeredában a klímaváltozásról és a vízválságról

Fotó: Sapientia EMTE, Csíkszereda/Facebook

Magyarország elnöke szerint a gyorsuló klímaváltozás, a vízválság, a nagy léptékű népességnövekedés, a biodiverzitás hanyatlása, a gazdasági növekedés jelenlegi módja, valamint a társadalmi instabilitás azok a tényezők, amelyek veszélyeztetik a jelenlegi és az elkövetkező nemzedékek jólétét.

Barabás Hajnal

2019. június 06., 17:512019. június 06., 17:51

2019. június 06., 17:522019. június 06., 17:52

„Nincs vesztegetni való időnk, a Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, a jövő nemzedékeinek ne rohadt pusztaságként adjuk tovább” – idézett Ferenc pápa enciklikájából előadásának felvezetéseként Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. A Klímaváltozás és vízválság – merre tart a világ, mit tegyünk? címmel tartott interaktív előadásán a környezeti változásokról, azoknak okairól és bekövetkezett vagy várható következményeiről beszélt.

A gyorsuló klímaváltozás, a vízválság, a nagy léptékű népességnövekedés, a biodiverzitás hanyatlása, a gazdasági növekedés jelenlegi módja és a társadalmi instabilitás a hat tényező, amely leginkább veszélyezteti az emberiség jólétét. A klímaváltozás kapcsán bemutatta, hogy az ipari forradalomtól kezdődően, a jelentős szén-dioxid-kibocsátás megnövekedésének következtében folyamatosan nőtt a földszín feletti átlaghőmérséklet a Földön.

Az elmúlt száz év legmelegebb húsz éve az elmúlt huszonkét évben volt,

ez pedig elgondolkodtató tény” – tette hozzá az előadó. Ha ebben az ütemben folytatódik az átlaghőmérséklet-emelkedés a Földön, annak következményei egyebek közt a szélsőséges időjárásban mutatkoznak meg, amely részben már most is érezhető,

egyre több természeti katasztrófa következik be.

Ugyanakkor egészségügyi hatásokkal is kell számolni, amelyek a légszennyezés, vízszennyezés következményeiben nyilvánulnak meg, új betegségek jelenhetnek meg.

Fotó: Sapientia EMTE, Csíkszereda/Facebook

Miután számba vette a fentebb felsorolt tényezőket, az előadó következtetésként kijelentette:

a legnagyobb természeti változást kiváltó tényező az ember

– ez az első legfontosabb következtetés. A második, hogy a klímaváltozás soha ilyen gyors és nagymértékű még nem volt, mint az elmúlt száz évben.

Fotó: Sapientia EMTE, Csíkszereda/Facebook

„A fő kérdés az emberi civilizáció jövője. A legkritikusabb erőforrásunk a víz. A jelenlegi gazdasági működési modellen változtatni kell, ha nem tesszük ezt, az erőforrások kimerülése a gazdaság ellehetetlenüléséhez, az pedig a társadalom összeomlásához vezethet” – kongatta meg a vészharangot az előadó.

Meglátása szerint a megelőzés lehet az egyik megoldás, például ne szennyezzük vizeinket, ne szórjuk szét a műanyagot, felelős mezőgazdasági és felelős erdőgazdálkodást végezzünk. A másik az alkalmazkodás a már kialakult körülményekhez új technológiák bevezetésével.

Zárásként arra a kérdésre, hogy mit tehet az egyén a környezetéért, egy érdekes adattal szolgált az előadó: a felmérések szerint amennyiben 23-ról 22 Celsius-fokra csökkentjük télen lakásunk fűtését, ezzel akár 7 százalékkal is csökkenthető a fűtésszámla.