Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:56

Másfél évszázados múltra emlékezik a Fogarasy Mihály Műszaki Líceum

19:38

A gólok egyötödét U21-es játékosok szerezték a Szuperliga odavágóin

19:36

Vízszünet lesz Dicsőszentmártonban és Radnóton

19:15

Asztalhoz ültek a Madarasi-Hargita sípályáinak üzemeltetésében érdekelt felek

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Székelyföldön nyitja meg első boltját a lengyel üzletlánc

Robert C. Castel a jóléti juttatásokról: csak adni lehet, visszavenni nem

Népszavazáshoz kötné a települések összevonását az RMDSZ

Járda és kerékpárút is lesz a Nagymező utcában

Üvöltözés és személyeskedés kísérte a Bálványos-vitát

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Áder János Csíkszeredában a klímaváltozásról és a vízválságról

Fotó: Sapientia EMTE, Csíkszereda/Facebook

Magyarország elnöke szerint a gyorsuló klímaváltozás, a vízválság, a nagy léptékű népességnövekedés, a biodiverzitás hanyatlása, a gazdasági növekedés jelenlegi módja, valamint a társadalmi instabilitás azok a tényezők, amelyek veszélyeztetik a jelenlegi és az elkövetkező nemzedékek jólétét.

Barabás Hajnal

2019. június 06., 17:512019. június 06., 17:51

2019. június 06., 17:522019. június 06., 17:52

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

„Nincs vesztegetni való időnk, a Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, a jövő nemzedékeinek ne rohadt pusztaságként adjuk tovább” – idézett Ferenc pápa enciklikájából előadásának felvezetéseként Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. A Klímaváltozás és vízválság – merre tart a világ, mit tegyünk? címmel tartott interaktív előadásán a környezeti változásokról, azoknak okairól és bekövetkezett vagy várható következményeiről beszélt.

A gyorsuló klímaváltozás, a vízválság, a nagy léptékű népességnövekedés, a biodiverzitás hanyatlása, a gazdasági növekedés jelenlegi módja és a társadalmi instabilitás a hat tényező, amely leginkább veszélyezteti az emberiség jólétét. A klímaváltozás kapcsán bemutatta, hogy az ipari forradalomtól kezdődően, a jelentős szén-dioxid-kibocsátás megnövekedésének következtében folyamatosan nőtt a földszín feletti átlaghőmérséklet a Földön.

Az elmúlt száz év legmelegebb húsz éve az elmúlt huszonkét évben volt,

ez pedig elgondolkodtató tény” – tette hozzá az előadó. Ha ebben az ütemben folytatódik az átlaghőmérséklet-emelkedés a Földön, annak következményei egyebek közt a szélsőséges időjárásban mutatkoznak meg, amely részben már most is érezhető,

egyre több természeti katasztrófa következik be.

Ugyanakkor egészségügyi hatásokkal is kell számolni, amelyek a légszennyezés, vízszennyezés következményeiben nyilvánulnak meg, új betegségek jelenhetnek meg.

Fotó: Sapientia EMTE, Csíkszereda/Facebook

Miután számba vette a fentebb felsorolt tényezőket, az előadó következtetésként kijelentette:

a legnagyobb természeti változást kiváltó tényező az ember

– ez az első legfontosabb következtetés. A második, hogy a klímaváltozás soha ilyen gyors és nagymértékű még nem volt, mint az elmúlt száz évben.

Fotó: Sapientia EMTE, Csíkszereda/Facebook

„A fő kérdés az emberi civilizáció jövője. A legkritikusabb erőforrásunk a víz. A jelenlegi gazdasági működési modellen változtatni kell, ha nem tesszük ezt, az erőforrások kimerülése a gazdaság ellehetetlenüléséhez, az pedig a társadalom összeomlásához vezethet” – kongatta meg a vészharangot az előadó.

Meglátása szerint a megelőzés lehet az egyik megoldás, például ne szennyezzük vizeinket, ne szórjuk szét a műanyagot, felelős mezőgazdasági és felelős erdőgazdálkodást végezzünk. A másik az alkalmazkodás a már kialakult körülményekhez új technológiák bevezetésével.

Zárásként arra a kérdésre, hogy mit tehet az egyén a környezetéért, egy érdekes adattal szolgált az előadó: a felmérések szerint amennyiben 23-ról 22 Celsius-fokra csökkentjük télen lakásunk fűtését, ezzel akár 7 százalékkal is csökkenthető a fűtésszámla.