Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:34

Holttestet találtak egy kolozsvári tóban

21:16

Hengerelt a második félidőben, Románia győzelemmel indította a vb-t

21:12

Még az is lehet, hogy Ludovic Orban visszatérhet a PNL-be

21:05

A várakozásnak megfelelően teljesítenek az új buszok Csíkszeredában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megnyitották Székelyudvarhely bevásárlóközpontját, a Riverside Retail Parkot

Harmadikos diák tombolt az iskolában, pedagógusok is megsérültek

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban

Újabb részlet derült ki a szépvízi tragédia kapcsán

Már ma éjszaka éles fordulás várható az időjárásban

Megnyitották Székelyudvarhely bevásárlóközpontját, a Riverside Retail Parkot

A legmagasabb szinteken is elismerték Prohászka-Rád Boróka oktatói munkáját

Szondy Zoltán a Lex Novákról: ez gyakorlatilag egy bohócparádé

Elképesztő mértékben drágultak a lakások néhány év alatt

Csendesebb lehet az idei szilveszter a megszokottnál

Áder János Csíkszeredában a klímaváltozásról és a vízválságról

Fotó: Sapientia EMTE, Csíkszereda/Facebook

Magyarország elnöke szerint a gyorsuló klímaváltozás, a vízválság, a nagy léptékű népességnövekedés, a biodiverzitás hanyatlása, a gazdasági növekedés jelenlegi módja, valamint a társadalmi instabilitás azok a tényezők, amelyek veszélyeztetik a jelenlegi és az elkövetkező nemzedékek jólétét.

Barabás Hajnal

2019. június 06., 17:512019. június 06., 17:51

2019. június 06., 17:522019. június 06., 17:52

„Nincs vesztegetni való időnk, a Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, a jövő nemzedékeinek ne rohadt pusztaságként adjuk tovább” – idézett Ferenc pápa enciklikájából előadásának felvezetéseként Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. A Klímaváltozás és vízválság – merre tart a világ, mit tegyünk? címmel tartott interaktív előadásán a környezeti változásokról, azoknak okairól és bekövetkezett vagy várható következményeiről beszélt.

A gyorsuló klímaváltozás, a vízválság, a nagy léptékű népességnövekedés, a biodiverzitás hanyatlása, a gazdasági növekedés jelenlegi módja és a társadalmi instabilitás a hat tényező, amely leginkább veszélyezteti az emberiség jólétét. A klímaváltozás kapcsán bemutatta, hogy az ipari forradalomtól kezdődően, a jelentős szén-dioxid-kibocsátás megnövekedésének következtében folyamatosan nőtt a földszín feletti átlaghőmérséklet a Földön.

Az elmúlt száz év legmelegebb húsz éve az elmúlt huszonkét évben volt,

ez pedig elgondolkodtató tény” – tette hozzá az előadó. Ha ebben az ütemben folytatódik az átlaghőmérséklet-emelkedés a Földön, annak következményei egyebek közt a szélsőséges időjárásban mutatkoznak meg, amely részben már most is érezhető,

egyre több természeti katasztrófa következik be.

Ugyanakkor egészségügyi hatásokkal is kell számolni, amelyek a légszennyezés, vízszennyezés következményeiben nyilvánulnak meg, új betegségek jelenhetnek meg.

Fotó: Sapientia EMTE, Csíkszereda/Facebook

Miután számba vette a fentebb felsorolt tényezőket, az előadó következtetésként kijelentette:

a legnagyobb természeti változást kiváltó tényező az ember

– ez az első legfontosabb következtetés. A második, hogy a klímaváltozás soha ilyen gyors és nagymértékű még nem volt, mint az elmúlt száz évben.

Fotó: Sapientia EMTE, Csíkszereda/Facebook

„A fő kérdés az emberi civilizáció jövője. A legkritikusabb erőforrásunk a víz. A jelenlegi gazdasági működési modellen változtatni kell, ha nem tesszük ezt, az erőforrások kimerülése a gazdaság ellehetetlenüléséhez, az pedig a társadalom összeomlásához vezethet” – kongatta meg a vészharangot az előadó.

Meglátása szerint a megelőzés lehet az egyik megoldás, például ne szennyezzük vizeinket, ne szórjuk szét a műanyagot, felelős mezőgazdasági és felelős erdőgazdálkodást végezzünk. A másik az alkalmazkodás a már kialakult körülményekhez új technológiák bevezetésével.

Zárásként arra a kérdésre, hogy mit tehet az egyén a környezetéért, egy érdekes adattal szolgált az előadó: a felmérések szerint amennyiben 23-ról 22 Celsius-fokra csökkentjük télen lakásunk fűtését, ezzel akár 7 százalékkal is csökkenthető a fűtésszámla.