
Fotó: Sapientia EMTE, Csíkszereda/Facebook
Magyarország elnöke szerint a gyorsuló klímaváltozás, a vízválság, a nagy léptékű népességnövekedés, a biodiverzitás hanyatlása, a gazdasági növekedés jelenlegi módja, valamint a társadalmi instabilitás azok a tényezők, amelyek veszélyeztetik a jelenlegi és az elkövetkező nemzedékek jólétét.
2019. június 06., 17:512019. június 06., 17:51
2019. június 06., 17:522019. június 06., 17:52
„Nincs vesztegetni való időnk, a Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, a jövő nemzedékeinek ne rohadt pusztaságként adjuk tovább” – idézett Ferenc pápa enciklikájából előadásának felvezetéseként Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. A Klímaváltozás és vízválság – merre tart a világ, mit tegyünk? címmel tartott interaktív előadásán a környezeti változásokról, azoknak okairól és bekövetkezett vagy várható következményeiről beszélt.
A gyorsuló klímaváltozás, a vízválság, a nagy léptékű népességnövekedés, a biodiverzitás hanyatlása, a gazdasági növekedés jelenlegi módja és a társadalmi instabilitás a hat tényező, amely leginkább veszélyezteti az emberiség jólétét. A klímaváltozás kapcsán bemutatta, hogy az ipari forradalomtól kezdődően, a jelentős szén-dioxid-kibocsátás megnövekedésének következtében folyamatosan nőtt a földszín feletti átlaghőmérséklet a Földön.
ez pedig elgondolkodtató tény” – tette hozzá az előadó. Ha ebben az ütemben folytatódik az átlaghőmérséklet-emelkedés a Földön, annak következményei egyebek közt a szélsőséges időjárásban mutatkoznak meg, amely részben már most is érezhető,
Ugyanakkor egészségügyi hatásokkal is kell számolni, amelyek a légszennyezés, vízszennyezés következményeiben nyilvánulnak meg, új betegségek jelenhetnek meg.
Fotó: Sapientia EMTE, Csíkszereda/Facebook
Miután számba vette a fentebb felsorolt tényezőket, az előadó következtetésként kijelentette:
– ez az első legfontosabb következtetés. A második, hogy a klímaváltozás soha ilyen gyors és nagymértékű még nem volt, mint az elmúlt száz évben.
Fotó: Sapientia EMTE, Csíkszereda/Facebook
„A fő kérdés az emberi civilizáció jövője. A legkritikusabb erőforrásunk a víz. A jelenlegi gazdasági működési modellen változtatni kell, ha nem tesszük ezt, az erőforrások kimerülése a gazdaság ellehetetlenüléséhez, az pedig a társadalom összeomlásához vezethet” – kongatta meg a vészharangot az előadó.
Meglátása szerint a megelőzés lehet az egyik megoldás, például ne szennyezzük vizeinket, ne szórjuk szét a műanyagot, felelős mezőgazdasági és felelős erdőgazdálkodást végezzünk. A másik az alkalmazkodás a már kialakult körülményekhez új technológiák bevezetésével.
Zárásként arra a kérdésre, hogy mit tehet az egyén a környezetéért, egy érdekes adattal szolgált az előadó: a felmérések szerint amennyiben 23-ról 22 Celsius-fokra csökkentjük télen lakásunk fűtését, ezzel akár 7 százalékkal is csökkenthető a fűtésszámla.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
1 hozzászólás