A vélemények továbbra is különböznek

Családorvosi rendelő: a rendszer működik, de az álláspontok nem közeledtek

Több mint egy hónap telt el a családorvosok által az alacsony finanszírozás miatt kirobbantott tiltakozás óta. A szerződéseket azóta aláírták az egészségbiztosító pénztárral, és működik az egészségügyi alapellátás. A Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár úgy látta, hogy pontosítania kell még néhány, a sajtóban a tiltakozás idején megjelent információt.

E célból kiadott, Duda Tihamér vezérigazgató és dr. Vargyas Lehel ügyvezető igazgató által aláírt közleményükben azt írják, a 2009–2011 közötti időszakban nem változott lényegesen a családorvosi rendelők havi átlagjövedelme, míg a más egészségügyi intézményekben alkalmazottként dolgozók bére csökkent. A pénztár adatai szerint 2009-ben 8940 lej, 2010-ben 8560 lej, 2011-ben pedig 7760 lej (2011-re plusz tíz százalék, amit a második félévben osztanak le) a Hargita megyei családorvosi rendelők havi átlagjövedelme. Egy csíkszeredai rendelő havi átlagjövedelme, ahová átlagban 2120 személy van feliratkozva, 2009-ben 8506 lej volt, 2010-ben 9766 lejt tett ki, idén pedig 10406 lejre rúg – szerepel az egészségbiztosító közleményében. Ebben rámutatnak, az említett összegek az egészségbiztosítási alapból kifizetetteket jelentik, a családorvosoknak azonban lehetőségük van további jövedelmet is megvalósítani.

„Figyelembe véve ezeket az adatokat, és azt, hogy ebben az évben országos viszonylatban megközelítőleg ugyanannyi pénz van előirányozva a családorvosi rendszerre, mint a tavaly, mi nem értettük, hogy a szerződéskötések idején miért állították a családorvosi szövetség egyes vezetői, hogy a családorvosi rendelők csődbe mennek 2011 folyamán, az előirányzott alacsony jövedelmek miatt” – írják a közleményben.

Ebben kifejtik azt is, hogy az Országos Egészségbiztosító Pénztár két legfelső vezető szervében, a Képviselők Tanácsában és a Vezetőtanácsban nagy számban vesznek részt a biztosítottak képviselői. „Ebből kiindulva egyértelmű, hogy a biztosítottak érdekeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt képviseli, és nem az egyik vagy másik orvosi szolgáltatókat tömörítő érdekképviselet. Az orvosi szolgáltatók érdeke, hogy minél több szolgáltatást végezzenek, és ezek ellenértékét megkapják az egészségbiztosítási alapból, míg az egészségbiztosító pénztárak érdeke az, hogy egyensúlyt teremtsenek a biztosítottak egészségügyi ellátási szükségletei és a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek között. Ebből az érdekellentétből születnek a kisebb-nagyobb konfliktusok az egészségbiztosító pénztárak és az egészségügyi szolgáltatók között, amelyekben egyes orvosi szolgáltatók a lakosságot is igyekeznek bevonni” – szerepel a közleményben, amely az aláírók azon reményének kifejezésével zárul, hogy ha a jövőben konfliktus alakul ki a orvosi szolgáltatások leszerződése körül, akkor azt a felek úgy fogják kezelni, hogy ezzel ne gátolják a betegeknek az egészségbiztosítási rendszerben nyújtott orvosi ellátáshoz való jogát.

Dr. Soós-Szabó Klára: a rendszer működtetői a felelősek

A sajtó szabályai szerint megkérdeztük a másik fél véleményét is. Dr. Soós-Szabó Klára, a Családorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke azzal kapcsolatosan, hogy nem csökkent jelentősen az alapellátás finanszírozása, azt mondta, ez nem igaz, az elmúlt három évben 40 százalékkal csökkent az alapellátás finanszírozása. 2008-ban még 1467 millió lej volt erre Romániában, idén viszont már csak 1060 millió lej. Tudomása szerint a Hargita megyei családorvosi rendelők havi átlagjövedelme is alacsonyabb valamivel a pénztár által kiadottnál, 7600 lej, a csíkszeredai rendelő havi átlagjövedelmét illetően pedig azt mondta, nála több beteg van feliratkozva, de nincs annyi a jövedelme, mint amennyit a közleményben említenek. Dr. Soós-Szabó Klára ugyanakkor rámutatott, ez a jövedelem a rendelő jövedelme, és nem a családorvos bére, ebből kell fedezni a rendelő fenntartási költségeit és az alkalmazottak béreit is. Kifejtette, Hargita megyében idén látszólag kisebb a jövedelmekben a különbség, mert az már korábban csökkent, 2008 és 2010 között a megyei egészségbiztosító pénztár lefaragta a feliratkozott betegek egy bizonyos százalékát, mondván, hogy azok nem biztosítottak. Az elnök szerint ez nem jogtiszta, és perelnek is emiatt.

Dr. Soós-Szabó Klára ugyanakkor nehezményezte, hogy a pénztár folyamatosan plusz költségeket ró a rendelőkre, például az elmúlt években háromszorosára növelték a formanyomtatványok árát, és a rendelő dokumentumainak felméréséért is 1000 lejt kell fizetniük.

Azzal kapcsolatosan, hogy a biztosítottak érdekeit a pénztár képviseli, a családorvosi szövetség elnöke azt mondta, ítéljék meg az adófizetők, hogy az elmúlt 11 évben mennyire szolgálta az egészségbiztosító pénztár az érdekeiket. A pénztár és az egészségügyi szolgáltatók közötti érdekellentéttől pedig azt mondta, elsősorban a pénztárral szemben van érdekellentét, hisz nekik fizetik be az emberek a biztosítás összegét. Erről egyébként egyéni szerződése kellene legyen mindenkinek – vélte dr. Soós-Szabó Klára –, hogy legyen, ami alapján felelősségre vonják a biztosítottak a pénztárt, ha valamilyen szolgáltatásért fizetniük kell, vagy például gyógyszert kell vinniük a kórházba.

Azzal kapcsolatosan, hogy a családorvosok a lakosságot is igyekeztek bevonni a köztük és a pénztár között kialakult ellentétbe, dr. Soós-Szabó Klára azt mondta, kérték a betegek megértését, mert kéréseik többnyire a betegekről szóltak, és az elért engedmények is az ő érdekeiket szolgálják, anyagi előnyt maguk számára nem értek el.

A családorvosi szervezet vezetője szerint ugyanakkor, bár ott vannak a pénztár vezetőségében, a biztosítottak képviselőinek ténylegesen nincs beleszólásuk a döntésekbe, mert a szabályok megváltoztatása által a testületekben többségbe került a politikum. Dr. Soós-Szabó Klára szerint a június helyzetért nem a családorvosok, hanem az egészségbiztosítási rendszer működtetői a felelősek, mert nem álltak elő időben az idei szerződésekkel.