A Tanasă-féle perek tükreit indították el, mégis veszítettek

Ilyen volt a Neamț megyei önkormányzat elleni per (amelynek tárgya Moldva hagyományos zászlójának kitűzése egy középületre), illetve a kormány ellen indított perek (azért, mert a személyi igazolványon az angol és francia szöveg, illetve a kormány honlapján közzétett fényképeken szereplő angol szöveg nem a román alatt helyezkedik el).

A számításuk az volt, hogy ezekben a perekben másképp fognak ítélkezni a bíróságok (konkrétan nem vetetik le Moldva zászlóját, és nem kötelezik a kormányt, hogy változtasson a személyi igazolvány formáján). Nem tévedtek,

A bíróság kimondta, hogy Hargita megyében, Gyergyószentmiklóson bejegyzett szervezetként semmilyen személyes érdekük nem fűződik ahhoz, hogy egy szomszéd megyében milyen zászló van kitűzve. Ezzel szemben a Bukarestben bejegyzett ADEC sorozatban érte el, hogy levegyék a székely zászlókat a székelyföldi középületekről.

Ezzel sikerült elérni azt a helyzetet, hogy most már a Tanasă-féle „típusperek” (magyar feliratok, középületekre kitűzött zászlók,) esetében léteznek egymásnak ellentmondó jogerős ítéletek.

Ilyen esetekben pedig jogértelmezés kérhető a Legfelsőbb Bíróságtól. Van ugyanis a Polgári Eljárási Törvénykönyvnek egy olyan cikkelye, ami azt mondja, hogy ha hasonló ügyekben különböző bírói tanácsok ugyanazon jogszabály alapján egymástól különböző jogerős ítéleteket hoznak, akkor több intézménynek joga (illetve kötelessége) a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni, kérve egy jogértelmezést. Egy ilyen kérés nyomán a Legfelsőbb Bíróság határozatban rögzíti, hogy azt miképpen kell értelmezni. Ezen határozatok pedig kötelezők attól kezdve minden bíróság számára, vagyis megszűnik az a lehetőség, hogy ugyanazt a jogszabályt különböző bírók, vagy akár ugyanazok különbözőképpen értelmezzék.

Az egyik intézmény, ami ilyen jogértelmezést kérhet, az a Nép Ügyvédje, és a Székely Figyelő Alapítvány két kérést küldött neki, hogy továbbítsa a Legfelsőbb Bírósághoz. A cél az, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozatban rögzítse azt az elvet, amely alapján a bíróságoknak döntenie kell ezekben az ügyekben, úgy hogy az legyen érvényes minden olyan feliratra, ami az országban bárhol van közterületen, valamely nemzeti kisebbség nyelvén.

Ugyanakkor a Nép Ügyvédjétől várják, hogy továbbítsa a kérést a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy az mondja ki:

Amint pedig megérkezik a személyi igazolványok többnyelvű szövege kapcsán szintén elveszített per indoklása, újabb jogértelmezést fognak kérni, amitől azt várják, hogy eldőljön: nem kötelező, hogy a román szöveg alatt jelenjen meg a magyar a középületek homlokzatán és máshol.