Több éves hercehurca után felavatták szerdán Csíkszeredában a Fodor Sándor, Csipike megteremtőjének emlékére állított emléktáblát, igaz, a tervezettekhez képest teljesen más helyszínen. Ferenczes István író, költő, Lövétei Lázár László költő, Molnár Vilmos író és Szekeres Adorján szociológus még 2017 márciusában javasolta a csíkszeredai önkormányzatnak, hogy többek között egy emléktábla elkészítésével és elhelyezésének formájában tisztelegjen a város a csíkszeredai születésű Fodor Sándor József Attila-díjas író, szerkesztő emléke előtt.

korábban írtuk

Emlékplakettet lepleznek le, nagymonográfiát mutatnak be Fodor Sándor tiszteletére

Több kezdeményezést is indítottak, hogy emléket állítsanak Fodor Sándor írónak Csíkszeredában. Ezek közül több is megvalósul szerdán: emlékplakettet lepleznek le az író tiszteletére a Székelyföld folyóirat szerkesztőségében, valamint Fodor Sándor-nagymonográfiát is bemutatnak.

Az emléktáblával kapcsolatosan azonban nem várt akadályba ütköztek, az ingatlan tulajdonosai ugyanis nem egyeztek bele a kihelyezésébe. Ez azonban egyébként nem Fodor Sándor szülőháza, mivel az író a Fodor-házban látta meg a napvilágot. Az emlékplakett azonban erre az ingatlanra sem kerülhetett fel, mivel a Fodor-ház egyik tulajdonosa, Fodor Pál ettől elzárkózott. Ekkor jött az ötlet, hogy a Fodor Sándor-emléktábla a Székelyföld folyóirat szerkesztőségében kapjon helyet. A korábban már elkészült plakettet, amelyen az állt, hogy „Ebben a házban élt ifjúkorában Fodor Sándor”, a szerkesztőségben őrzik,

Utóbbit helyezték ki a Székelyföld Alapítvány csíkszeredai székházának külső falára, az emléktábla avatóünnepségére pedig sokan ellátogattak szerda délután, többek között az író lánya, Fodor Eszter is.

Az avatóünnepségen elsőként Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője olvasóként emlékezett meg Fodor Sándorról. Mint mondta, gyerekként maga is olvasta, jelenleg pedig gyerekeivel újraolvasta az író Csipike című művét, és

Hozzátette: reméli, hogy az emléktábla szintén hozzájárul ahhoz, hogy további generációk olvassák Fodor Sándor műveit. Ezt követően Veres Dávid önkormányzati képviselő arról beszélt, hogy az avatóünnepség egyértelmű jelzése annak, hogy a csíkszeredaiak nemcsak méltán szeretnének büszkék lenni a város híres szülöttjére, hanem

„Bár Fodor Sándor már nincs közöttünk, az égi honból figyelő, fürkésző tekintete, és a köztünk elő pezsgő szellemisége bizonyára nagy segítségünkre lehet, és kell is legyen a székelységünk, magyarságunk megmaradása, szellemi gyarapodása érdekében folytatott mai és holnapi szabadságharcos küzdelmeinkben” – emelte ki Veres Dávid.

A továbbiakban Vetró András, az emléktáblát készítő szobrászművész rövid beszédében kiemelte, hogy miután édesapjának egyik kiállítását Fodor Sándor kedves szavakkal nyitotta meg, úgy érezte, ezzel az alkotással róhatja le háláját az írónak. Ferenczes István író, költő az emléktábla helyszínének megtalálása során tapasztalt akadályok mellett arról is beszélt, hogy mikor találkozott először Fodor Sándor munkásságával. Elmondása szerint elemi iskolás volt Csíkpálfalván, amikor a falu egyetlen üzletében könyveket kezdtek árusítani. „Az első a János vitéz volt, rövidesen utána pedig Fodor Sándor Gyöngyvirágos puszta című könyve jelent meg. Ennek hátoldalán egy rövid életrajz is szerepelt, ott láttam meg, hogy Csíksomlyón született. Hát én olyan büszke lettem!

Az ünnepségen az író lánya, Fodor Eszter is jelen volt, aki Budapestről utazott Csíkszeredába. Az eseményen

A köszöntőbeszédek után leleplezték az emléktáblát, amelyet az ünnepség zárómozzanataként Darvas-Kozma József esperes-plébános áldott meg.