Ezt követően felkérte az előadókat, hogy ismertessék a tudomány legújabb eredményeit a jelenlevőkkel.

Elsőként Ferenczy Ferenc állatorvos és Tankó László közgazdász ismertette az év elején általuk készített tanulmányt, amelyben a székely vidék fejlődési esélyeit, illetve az optimális tehéntartást vizsgálták Székelyföldön. A részletes bemutató után Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője következett, mivel Seregi János, a budapesti Állatorvos-tudományi Egyetem professzora betegség miatt nem tudta megtartani betervezett előadását.

Népszerű bogyós gyümölcsök

Török Jenő a tevékenységbővítésről értekezett a székelyföldi mezőgazdasági termelésben. Elsősorban ismertette, hogy Hargita megyében fellendült a bogyósgyümölcs-termesztés, az érintett gazdák egyesületet is hoztak létre a piacon való könnyebb boldogulás érdekében. Jelenleg ennek az egyesületnek 25 gyümölcstermesztő a tagja:

Mára már az ötven hektárt közelíti azon bogyós gyümölcsökkel beültetett területméret, ahonnan eladásra is kerül a gyümölcs ‒ avatott be az intézményvezető. Előrebocsájtotta, hogy további tagokra is számítanak, hiszen van gazda, aki nemrég fejezte be egy 2,7 hektárnyi áfonyaültetvény telepítését, és többen pályáztak hasonló gyümölcsösök létrehozására ‒ azzal további 29 hektárral bővülne a jelenlegi bogyós gyümölcsöt termő terület. Szeretnék elérni, hogy

így ezzel kapcsolatos párbeszédet kezdeményezett az igazgató a konferencián résztvevő illetékesekkel.

Alternatívát keresni

Azzal kapcsolatban, hogy miért szükséges Csíkszéken is a pityókatermesztés helyett valami másban gondolkodni, Török Jenő rámutatott, családi gazdaságukban idén 350 tonna pityókát és 65 tonna búzát termeltek, amelyekből eddig 30 tonna pityókát és 10 tonna búzát tudtak eladni ‒ mindkettőt igen alacsony áron. Eközben

10–12 lejes áron. Emiatt is bátorít mindenkit arra, hogy találja meg azt a kultúrát, amelynek termesztése jövedelmező lehet, hiszen a pityóka és gabonatermesztésből egyre kevésbé lehet biztos bevételre számítani.

Ötletét kezdetben kétkedve fogadták gazdatársai, de rövidesen belátták, hogy nemcsak az esetleges támogatás miatt érdemes ezzel foglalkozni.

jobb lett a talaj vízgazdálkodása, a pityóka ültetése előtt nem kell glifozát gyomirtót használni, illetve 25 százalékkal kevesebb műtrágyát alkalmaznak.