Sokan már nem is az ár miatt aggódnak, hanem azért, mert alig találnak olyan szolgáltatót, amely hajlandó szerződést kötni velük
Fotó: Veres Nándor
Nem csak az energiaárakkal, a rendszertelen számlázásokkal, a gyakori törvénymódosítások miatt folyton korrigálásra szoruló számlázási rendszerekkel vannak gondok az energiapiacon – a nagyobb fogyasztók számára az utóbbi időben egyre nagyobb problémát jelent az, hogy nem akarnak velük szerződést kötni az energiaszolgáltató vállalatok. A jelenség okairól az energiaár-szabályozó hatóság alelnökénél érdeklődtünk.
2022. szeptember 25., 21:042022. szeptember 25., 21:04
Általános jelenséggé vált az energiapiacon az, ami korábban – különösen az energiaárak liberalizációja óta – teljesen elképzelhetetlen volt: az energiaszolgáltató vállalatok nemhogy új ügyfeleket próbálnak szerezni, hanem a meglévőktől is megszabadulnak, amint a szolgáltatásra megkötött szerződés érvényessége lejár.
Olyan intézmény is van lapunk információi szerint, amellyel nem volt hajlandó szerződést hosszabbítani sem a villanyáramot, sem a gázt szolgáltató vállalat, amelytől korábban vásárolták az energiát, mondván, nekik ez nem éri meg, és már csak háztartási fogyasztókkal kötnek új szerződéseket. Több más szolgáltatótól is elutasító választ kaptak, míg végül találtak egyet, amely vállalta az áramszolgáltatás biztosítását. Az ár eleve 30-40 százalékkal magasabb, mint korábban, de ha nem lenne az állami árplafon, tízszer többet kellene fizessenek a villanyáramért. Gázszolgáltatót még nem találtak.
A helyzet nem egyedi. Amint azt Nagy Bege Zoltántól, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnökétől megtudtuk, a jelenség általános az energiaszolgáltatók piacán.
– magyarázta az okokat az ANRE alelnöke. Nagy Bege Zoltán érdeklődésünkre elmondta ugyanakkor azt is, hogy a lakossági fogyasztók is nehezen találnak szolgáltatót, természetes személyektől is kapott ilyen jellegű panaszokat a hatóság. Hasonló a helyzet a közintézmények esetében is: az általuk meghirdetett közbeszerzési eljárásokra sem jelentkeznek az energiaszolgáltatók.
„Azt kell tudni, hogy aki szolgáltató nélkül marad, mert lejárt a szerződése és nem akar senki újat kötni vele, annak joga van a végső szolgáltatóhoz, és ha benyújtja a kérést a végső szolgáltatóhoz, akkor az köteles szerződést kötni vele, és legfeljebb 12 hónapig szolgáltatni az energiát” – világított rá a megoldásra Nagy Bege Zoltán.
Hallani arról is, hogy országszerte egyre gyakoribb jelenség az is, hogy nagyvállalatokat darabolnak fel a rendkívül magas energiaáraktól való megszabadulás érdekében. Ennek a hátterében az állhat, hogy a kis és közepes vállalkozások olcsóbban jutnak energiához. Az állam által bevezetett és jövő év augusztusáig érvényben lévő árplafon ugyanis a vállalati szférában csak a kkv-k, azaz a kis és közepes vállalkozások, illetve az élelmiszeripari vállalatok, vállalkozások által elhasznált energiák árára vonatkozik, a nagyvállalatokéra nem.
Egy kis pluszra tehetnek szert utalvány formájában azok a vásárlók, akik bekapcsolódnak a Lidl legfrissebb kampányába.
Több ezer közigazgatási alkalmazott tüntet hétfőn a fővárosi Victoriei téren a kormány által bejelentett létszámleépítési intézkedések ellen.
Újraindultak hétfőtől Sepsiszentgyörgyön a Lábbusz járatai, idén tíz útvonalon fogják elkísérni a gyerekeket az iskolába. Azok a kisdiákok, akik kitartóan gyűjtik a matricákat, a korábbiaknál is értékesebb ajándékokat vihetnek haza.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tizenötödik alkalommal kerül sor a Brassói Magyar Napokra szeptember közepén. A rendezvénysorozat a hagyományok, a kultúra és a modern zene jegyében kínál változatos programot.
Sorin Lucaci, az Országos Vízügyi Igazgatóság vezetőjének pénteki menesztése után a hétvégén kiengedte a gőzt Diana Buzoianu USR-s környezetvédelmi miniszter, aki a bukaresti Comic Con-ról posztolt.
Idén június 2-tól szeptember 11-éig 21 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 20 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte hétfőn az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Bekérették a külügyminisztériumba szombaton a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen szeptember 13-án indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres kérdésére a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!