
Fotó: Haáz Vince
A 2025-ös költségvetés a rekordösszegű, 150 milliárd lejes beruházások és 7 százalékos költségvetési hiány mellett is biztosítja a bérek és nyugdíjak kifizetését, támogatja a rászorulókat, és biztosítja a gazdaság és az önkormányzatok fejlődéséhez szükséges forrásokat – jelentette ki pénteken Tánczos Barna.
2025. január 31., 16:282025. január 31., 16:28
A pénzügyminiszter Facebook-bejegyzése szerint az idei büdzsé röviden három szóval jellemezhető:
Tánczos Barna úgy véli, az idei költségvetés egy új időszak kezdetét jelenti, mivel számos strukturális problémát kell megoldania a kormánynak: helyre kell állítani a költségvetési egyensúlyt, és határozott, gyorsan végrehajtható intézkedésekkel meg kell szilárdítani a gazdasági növekedést.
„Ezért 2025-ben három pillérre építünk:
karcsúbb állam, amely csökkenti saját kiadásait, de nem csökkenti a nyugdíjakat és a béreket; a nettó átlagbér az inflációs szint felett fog emelkedni, a kisnyugdíjasok pedig támogatást kapnak.
Rekordszintű beruházások, amelyek elérik a GDP 7,8 százalékát. A 150 milliárd lejt autópályák, új kórházak, helyi fejlesztési programok és a kis- és középvállalkozásokat támogató programok finanszírozására fordítjuk.
Országos Szolidaritási Alap, amelyhez idéntől Bukarest is hozzájárul. Először fordul elő, hogy az önkormányzatoknak juttatott összegek elosztása a népszámlálási adatok alapján történik, ami a települések lakosságát reálisan tükrözi”
– idéz az Agerpres hírügynökség a bejegyzésből.
A pénzügyminisztérium csütörtök este tette közzé az idei költségvetés tervezetét. A jogszabályjavaslat 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és folyó áron 1912 milliárd lejes bruttó hazai termékkel számol.
A költségvetés bevételeit 667,523 milliárd lejre, azaz a GDP 34,9 százalékára, a kiadásokat pedig 802,170 milliárd lejre, a GDP 41,9 százalékára becsüli a pénzügyminisztérium.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
1 hozzászólás