Hirdetés
Hirdetés

A napmadár, amely megvéd a gonosz erőktől

•  Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

A jelképek világában barangolhattak mindazok, akik részt vettek Kisné Portik Irén néprajzkutató minapi vetített képes előadásán a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban. A Tudástár-sorozat részeként lezajlott eseményen az előadó a nap, a madár, illetve ezek együttes alkalmazása esetén megjelenő napmadár motívumának használatát mutatta be a magyar népi kultúrában.

Farkas Áron

2024. február 10., 12:162024. február 10., 12:16

Kisné Portik Irén bevezetőjében elmondta, a nap majdnem minden nép kultúrájának része, egyrészt éltető, másrészt büntető szerepkörben, ezért általában a különböző istenségek megjelenítésére használják. A népművészetben számos formában megtalálható,

az álló nap az örök életet, míg a mozgásban levő (forgó rózsa, szvasztika) a változó életet szimbolizálja.

„Ezeket fel kell ismerni azokon a területeken, ahol a népi tudás és alkotó erő használni szokta” – vélekedett az előadó.

Hirdetés

A néprajkutató fotók segítségével szemléltette a napmotívum használatát a székelykapukon. Mint fogalmazott, „egy ilyen kapu oltalma alatt élni hihetetlenül nagy hitet és erőt jelent azoknak, akik megalkotják és jelképerejét használják”. Hozzátette: ezen motívumok a kapukon, tornácokon homlokzatokon

nem díszként jelennek meg, a népi kultúrában sokkal mélyebb jelentéssel bírnak.

Vannak kapuk, amelyeken csupán a nap sugarai jelennek meg, de találkozhatunk két, három, illetve négy napállást (felkelő, delelő, lenyugvó, alvó) bemutató ábrázolásokkal is. Az előadó elmondta, falun végzett kutatásai során, mesteremberekkel beszélgetve győződött meg róla, hogy az ácsok nem minden esetben vannak tisztában a különböző motívumok jelentőségével, azonban

a faragás módja évszázadok óta apáról fiúra száll.

„Ezen jelképek mögött olyan erő áll, ami óvja, védi a házat. A kapu egy válaszvonal a kinti és a benti világ között, ezért védelemmel, biztonsággal telítettnek kell lennie, hogy a mindennapokat érdemes legyen elkezdeni és békével, nyugalommal befejezni” – fogalmazott Kisné Portik Irén.

•  Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook Galéria

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Kitért arra is, hogy az ázsiai kultúrákban – például Egyiptomban – a felkelő, delelő, lenyugvó és alvó napnak külön neve van, a magyar nyelvben ez azért nem alakult ki, mert

a magyar naptisztelő, nem pedig napimádó nép.

Ezt azzal támasztotta alá, hogy a régészeti ásatások során nem kerültek elő olyan leletek, mint az egyiptomiak vagy az aztékok esetében.

„Az egyiptomiak rengeteg napistenszobrot emeltek, napvárosuk volt (Héliopolisz), ahol a napistennek áldoztak, és ott történt a legtöbb olyan esemény, ami az egyiptomi kultúrpolitikai történetet meghatározta. Nálunk ilyen nem került felszínre” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az égi jelenségekre vonatkozó szókészletünk viszont nagyon gazdag, ő maga egy korábbi kötetében 230 kifejezést gyűjtött össze a felkelő, delelő és lenyugvó nappal kapcsolatosan.

•  Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook Galéria

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Mint mondta, az egyiptomi kultúrában az isteni erővel párhuzamban mindig megjelenik a lélek is, amelynek ábrázolására a madár a legalkalmasabb. Innen ered a madárszárnyakat megidéző formák használata a kapuszárnyak esetében is. A kapu középső, borító deszkájára gyakran egy fejrész is kerül, amely a madár fejét szimbolizálja, a szárnyakkal együtt pedig a lélekmadár elevenedik meg. Megjelenítésének formái tájegységenként változnak, de leginkább a Sóvidéken elterjedt – osztotta meg a hallgatósággal az előadó.

•  Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook Galéria

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Kiemelte, Csíkjenőfalván egy pávamadarat megjelenítő kapuval is találkozott, ahol a páva farka a napot jelképezi. Ennek eredete, hogy a napistenek kedvenc madara általában a páva volt, míg a magyar kultúrában a hímzések, szőttesek, tárgyak formavilágában maradt fent mint a napot megidéző madár, amely lélekmadárként a napmadarat képviseli. Ez a szimbólum a tornácok, ajtók, ablakok, homlokzatok esetében is megjelenik,

védve a ház lakóit a gonosz erőktől.

Kisné Portik Irén különböző keleti kultúrák nap- és madárábrázolásait, illetve építészetben való használatát is bemutatta, párhuzamba állítva ezeket a székelyföldi megjelenítési formákkal. „Ezek a jelképek megérték a 21. századot, és csak rajtunk múlik, hogy megőrizzük őket. Nem várhatjuk, hogy jöjjön egy testvértelepülés, vagy jöjjenek a földönkívüliek, és valami csodát tegyenek a kultúránkkal. Az a miénk. Vagy megtartjuk, vagy elvész” – summázott a néprajzkutató.

•  Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook Galéria

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Az előadás végén lehetőség volt megvásárolni Kisné Portik Irén könyveit, amelyeket a szerző dedikált is.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 23., szombat

Villanyoszlopnak csapódott autóhoz, lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat

Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.

Villanyoszlopnak csapódott autóhoz, lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat
Hirdetés
2026. május 23., szombat

Itt követheti élőben a csíksomlyói búcsú eseményeit

Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.

Itt követheti élőben a csíksomlyói búcsú eseményeit
2026. május 23., szombat

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre
2026. május 23., szombat

A csíksomlyói Szűzanya 2026-ban is hazavárja gyermekeit

Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!

A csíksomlyói Szűzanya 2026-ban is hazavárja gyermekeit
Hirdetés
2026. május 22., péntek

Könnyekkel és mosollyal megélt magyarság a zarándokvonat sepsiszentgyörgyi állomásán

Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.

Könnyekkel és mosollyal megélt magyarság a zarándokvonat sepsiszentgyörgyi állomásán
2026. május 22., péntek

Itt kérhetünk segítséget a csíksomlyói pünkösdi búcsú ideje alatt

Több százezer ember védelmét biztosítják idén is a csíksomlyói nyeregben a tűzoltók, mentők, csendőrök és rendőrök. Mutatjuk, hol juthatnak segítséghez a zarándokok, és mit tehetnek a rosszullétek megelőzése érdekében.

Itt kérhetünk segítséget a csíksomlyói pünkösdi búcsú ideje alatt
2026. május 22., péntek

Elsőfokú árvízriasztást adtak ki több székelyföldi folyóra is

Újabb elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.

Elsőfokú árvízriasztást adtak ki több székelyföldi folyóra is
Hirdetés
2026. május 22., péntek

1,2 milliárd lejt utaltak az áprilisi gyermeknevelési pótlékok kifizetésére

Az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS) átutalta az áprilisi gyermeknevelési pótlékok (gyerekpénz) kifizetéséhez szükséges összeget.

1,2 milliárd lejt utaltak az áprilisi gyermeknevelési pótlékok kifizetésére
2026. május 22., péntek

Zavarossá vált a csapvíz az esőzések miatt, nem ajánlott ivóvízként fogyasztani

A heves esőzések és a patakokban felgyűlt hordalék miatt zavarossá vált a csapvíz Kovásznán, Barátoson, Pákén és Orbaiteleken. A szolgáltató ellenőrzi a vízminőséget, és arra kéri a lakókat, hogy a biztonság kedvéért egyelőre ne fogyasszanak belőle.

Zavarossá vált a csapvíz az esőzések miatt, nem ajánlott ivóvízként fogyasztani
2026. május 22., péntek

Az idők viharában elpusztult Rákóczi-vár ismét teljes méltóságában áll előttünk – videó

Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.

Az idők viharában elpusztult Rákóczi-vár ismét teljes méltóságában áll előttünk – videó
Hirdetés