
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
A jelképek világában barangolhattak mindazok, akik részt vettek Kisné Portik Irén néprajzkutató minapi vetített képes előadásán a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban. A Tudástár-sorozat részeként lezajlott eseményen az előadó a nap, a madár, illetve ezek együttes alkalmazása esetén megjelenő napmadár motívumának használatát mutatta be a magyar népi kultúrában.
2024. február 10., 12:162024. február 10., 12:16
Kisné Portik Irén bevezetőjében elmondta, a nap majdnem minden nép kultúrájának része, egyrészt éltető, másrészt büntető szerepkörben, ezért általában a különböző istenségek megjelenítésére használják. A népművészetben számos formában megtalálható,
„Ezeket fel kell ismerni azokon a területeken, ahol a népi tudás és alkotó erő használni szokta” – vélekedett az előadó.
A néprajkutató fotók segítségével szemléltette a napmotívum használatát a székelykapukon. Mint fogalmazott, „egy ilyen kapu oltalma alatt élni hihetetlenül nagy hitet és erőt jelent azoknak, akik megalkotják és jelképerejét használják”. Hozzátette: ezen motívumok a kapukon, tornácokon homlokzatokon
Vannak kapuk, amelyeken csupán a nap sugarai jelennek meg, de találkozhatunk két, három, illetve négy napállást (felkelő, delelő, lenyugvó, alvó) bemutató ábrázolásokkal is. Az előadó elmondta, falun végzett kutatásai során, mesteremberekkel beszélgetve győződött meg róla, hogy az ácsok nem minden esetben vannak tisztában a különböző motívumok jelentőségével, azonban
„Ezen jelképek mögött olyan erő áll, ami óvja, védi a házat. A kapu egy válaszvonal a kinti és a benti világ között, ezért védelemmel, biztonsággal telítettnek kell lennie, hogy a mindennapokat érdemes legyen elkezdeni és békével, nyugalommal befejezni” – fogalmazott Kisné Portik Irén.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Kitért arra is, hogy az ázsiai kultúrákban – például Egyiptomban – a felkelő, delelő, lenyugvó és alvó napnak külön neve van, a magyar nyelvben ez azért nem alakult ki, mert
Ezt azzal támasztotta alá, hogy a régészeti ásatások során nem kerültek elő olyan leletek, mint az egyiptomiak vagy az aztékok esetében.
„Az egyiptomiak rengeteg napistenszobrot emeltek, napvárosuk volt (Héliopolisz), ahol a napistennek áldoztak, és ott történt a legtöbb olyan esemény, ami az egyiptomi kultúrpolitikai történetet meghatározta. Nálunk ilyen nem került felszínre” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az égi jelenségekre vonatkozó szókészletünk viszont nagyon gazdag, ő maga egy korábbi kötetében 230 kifejezést gyűjtött össze a felkelő, delelő és lenyugvó nappal kapcsolatosan.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Mint mondta, az egyiptomi kultúrában az isteni erővel párhuzamban mindig megjelenik a lélek is, amelynek ábrázolására a madár a legalkalmasabb. Innen ered a madárszárnyakat megidéző formák használata a kapuszárnyak esetében is. A kapu középső, borító deszkájára gyakran egy fejrész is kerül, amely a madár fejét szimbolizálja, a szárnyakkal együtt pedig a lélekmadár elevenedik meg. Megjelenítésének formái tájegységenként változnak, de leginkább a Sóvidéken elterjedt – osztotta meg a hallgatósággal az előadó.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Kiemelte, Csíkjenőfalván egy pávamadarat megjelenítő kapuval is találkozott, ahol a páva farka a napot jelképezi. Ennek eredete, hogy a napistenek kedvenc madara általában a páva volt, míg a magyar kultúrában a hímzések, szőttesek, tárgyak formavilágában maradt fent mint a napot megidéző madár, amely lélekmadárként a napmadarat képviseli. Ez a szimbólum a tornácok, ajtók, ablakok, homlokzatok esetében is megjelenik,
Kisné Portik Irén különböző keleti kultúrák nap- és madárábrázolásait, illetve építészetben való használatát is bemutatta, párhuzamba állítva ezeket a székelyföldi megjelenítési formákkal. „Ezek a jelképek megérték a 21. századot, és csak rajtunk múlik, hogy megőrizzük őket. Nem várhatjuk, hogy jöjjön egy testvértelepülés, vagy jöjjenek a földönkívüliek, és valami csodát tegyenek a kultúránkkal. Az a miénk. Vagy megtartjuk, vagy elvész” – summázott a néprajzkutató.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Az előadás végén lehetőség volt megvásárolni Kisné Portik Irén könyveit, amelyeket a szerző dedikált is.
A bírósági és ügyészségi jegyzők szakszervezete azzal fenyegetőzik, hogy szeptember 1-jétől határozatlan időre megbénítja a romániai bíróságok és ügyészségek működését.
A nemzetközi sajtó figyelmébe került Hargita megye: az egyik legismertebb brit lap, a The Guardian egy terjedelmes cikkben mutatta be a térséget, Erdély egyik látványos, de még kevésbé ismert úticéljaként.
Feltehetően légi drónból származó roncsdarabot találtak pénteken a Fekete-tengerben, a Midia kikötő déli hullámtörő gátjától mintegy 25 méterre – közölte a védelmi minisztérium.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken közölte, hogy az augusztus 31-i határidőig hátralévő tíz napban a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt több mint háromezer munkálat műszaki átadás-átvételét kell még lezárni.
Közvitára bocsátotta az Állandó Választási Hatóság (AEP) a politikai pártokról szóló új törvény tervezetét – jelentette be pénteken az intézmény elnöke, Adrian Țuțuianu.
Elutasítja a Sanitas a közalkalmazotti bértörvény tervezetének csütörtökön nyilvánosságra került legújabb változatát, és arra kéri a parlamenti pártokat, hogy ne szavazzák meg a jogszabályjavaslatot – közölte pénteken a szakszervezeti szövetség.
Az Európai Unióban 2026 júliusában éves összevetésben átlagosan 16,9 százalékkal emelkedett a személyi közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok ára; a tagállamok közül Romániában volt a legnagyobb a drágulás – közölte pénteken az Eurostat.
Akárcsak pár nappal ezelőtt, pénteken is elmaradt a jogerős ítélet kihirdetése a Borboly Csaba és 12 másik személy ellen indult büntetőperben. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla még nem tudta előkészíteni a döntést, ezért későbbi időpontot jelölt ki.
Nicușor Dan államelnök vezeti a román küldöttséget az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 81. közgyűlésének szeptemberben, New Yorkban szervezendő munkálatain – közölte pénteken az államelnöki hivatal.
szóljon hozzá!