
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
A jelképek világában barangolhattak mindazok, akik részt vettek Kisné Portik Irén néprajzkutató minapi vetített képes előadásán a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban. A Tudástár-sorozat részeként lezajlott eseményen az előadó a nap, a madár, illetve ezek együttes alkalmazása esetén megjelenő napmadár motívumának használatát mutatta be a magyar népi kultúrában.
2024. február 10., 12:162024. február 10., 12:16
Kisné Portik Irén bevezetőjében elmondta, a nap majdnem minden nép kultúrájának része, egyrészt éltető, másrészt büntető szerepkörben, ezért általában a különböző istenségek megjelenítésére használják. A népművészetben számos formában megtalálható,
„Ezeket fel kell ismerni azokon a területeken, ahol a népi tudás és alkotó erő használni szokta” – vélekedett az előadó.
A néprajkutató fotók segítségével szemléltette a napmotívum használatát a székelykapukon. Mint fogalmazott, „egy ilyen kapu oltalma alatt élni hihetetlenül nagy hitet és erőt jelent azoknak, akik megalkotják és jelképerejét használják”. Hozzátette: ezen motívumok a kapukon, tornácokon homlokzatokon
Vannak kapuk, amelyeken csupán a nap sugarai jelennek meg, de találkozhatunk két, három, illetve négy napállást (felkelő, delelő, lenyugvó, alvó) bemutató ábrázolásokkal is. Az előadó elmondta, falun végzett kutatásai során, mesteremberekkel beszélgetve győződött meg róla, hogy az ácsok nem minden esetben vannak tisztában a különböző motívumok jelentőségével, azonban
„Ezen jelképek mögött olyan erő áll, ami óvja, védi a házat. A kapu egy válaszvonal a kinti és a benti világ között, ezért védelemmel, biztonsággal telítettnek kell lennie, hogy a mindennapokat érdemes legyen elkezdeni és békével, nyugalommal befejezni” – fogalmazott Kisné Portik Irén.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Kitért arra is, hogy az ázsiai kultúrákban – például Egyiptomban – a felkelő, delelő, lenyugvó és alvó napnak külön neve van, a magyar nyelvben ez azért nem alakult ki, mert
Ezt azzal támasztotta alá, hogy a régészeti ásatások során nem kerültek elő olyan leletek, mint az egyiptomiak vagy az aztékok esetében.
„Az egyiptomiak rengeteg napistenszobrot emeltek, napvárosuk volt (Héliopolisz), ahol a napistennek áldoztak, és ott történt a legtöbb olyan esemény, ami az egyiptomi kultúrpolitikai történetet meghatározta. Nálunk ilyen nem került felszínre” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az égi jelenségekre vonatkozó szókészletünk viszont nagyon gazdag, ő maga egy korábbi kötetében 230 kifejezést gyűjtött össze a felkelő, delelő és lenyugvó nappal kapcsolatosan.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Mint mondta, az egyiptomi kultúrában az isteni erővel párhuzamban mindig megjelenik a lélek is, amelynek ábrázolására a madár a legalkalmasabb. Innen ered a madárszárnyakat megidéző formák használata a kapuszárnyak esetében is. A kapu középső, borító deszkájára gyakran egy fejrész is kerül, amely a madár fejét szimbolizálja, a szárnyakkal együtt pedig a lélekmadár elevenedik meg. Megjelenítésének formái tájegységenként változnak, de leginkább a Sóvidéken elterjedt – osztotta meg a hallgatósággal az előadó.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Kiemelte, Csíkjenőfalván egy pávamadarat megjelenítő kapuval is találkozott, ahol a páva farka a napot jelképezi. Ennek eredete, hogy a napistenek kedvenc madara általában a páva volt, míg a magyar kultúrában a hímzések, szőttesek, tárgyak formavilágában maradt fent mint a napot megidéző madár, amely lélekmadárként a napmadarat képviseli. Ez a szimbólum a tornácok, ajtók, ablakok, homlokzatok esetében is megjelenik,
Kisné Portik Irén különböző keleti kultúrák nap- és madárábrázolásait, illetve építészetben való használatát is bemutatta, párhuzamba állítva ezeket a székelyföldi megjelenítési formákkal. „Ezek a jelképek megérték a 21. századot, és csak rajtunk múlik, hogy megőrizzük őket. Nem várhatjuk, hogy jöjjön egy testvértelepülés, vagy jöjjenek a földönkívüliek, és valami csodát tegyenek a kultúránkkal. Az a miénk. Vagy megtartjuk, vagy elvész” – summázott a néprajzkutató.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Az előadás végén lehetőség volt megvásárolni Kisné Portik Irén könyveit, amelyeket a szerző dedikált is.
Vége a téli vakációnak, csütörtökön visszatérnek az iskolapadokba a gyerekek.
Közúti balesethez riasztották a szászrégeni tűzoltóság egységeit Beresztelkére. A 16-os országúton felborult egy személygépkocsi, amelyből három személyt kellett kiszabadítsanak a mentőegységek.
A madéfalvi vérengzés áldozataira emlékeztek szerdán Madéfalván, a tragikus történelmi esemény 262-ik évfordulóján. Mint elhangzott: a nagyhatalmi kegyetlenség akkori elrettentő példája a mai háborús eseményekben is tetten érhető.
Idén is a csíkszentsimoni fúvósok indítják az új évet Csíkszeredában. Szombaton 19 órától a Szakszervezetek Művelődési Házában kerül sor a hagyományos csíkszeredai újévi koncertre, amely ezúttal rendhagyó, látványos showműsorral várja a közönséget.
Elindult a legújabb LEGO Ideas Review, ahol rajongói legószettekről döntenek, hogy melyek lehetnek gyártásra alkalmasak. Köztük van a Lego-székelykapu is.
A Harvíz Rt. tájékoztatása szerint szerdán 16 óráig csőtörés javítása miatt ideiglenesen szünetel a vízszolgáltatás Székelyudvarhely több utcájában.
A petrozsényi Adrian Ahrițculesei megmászta Antarktisz legmagasabb csúcsát, a 4892 méter magas Vinson-hegyet az úgynevezett Hét csúcs kihívás keretében, amelyben a világ hét legmagasabb csúcsát kell meghódítani – jelentette be Adrian Ștefan Jurca.
Románia Ukrajna biztonságával kapcsolatos kötelezettségvállalásait a parlament fogja jóváhagyni, hogy ezek ne puszta politikai szándéknyilatkozatok maradjanak – jelentette ki kedd este Nicușor Dan.
Az elmúlt 24 órában 81 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 83 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szerdán a Salvamont.
Rongálással zárult a múlt év és azzal indult az idei is Szászrégenben: egy fiatal férfi festékszóróval fújta össze a mozi épületét. Az esetről a város polgármestere számolt be, a térfigyelő kamerák felvételei alapján az elkövetőt már azonosították.
szóljon hozzá!