
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
A jelképek világában barangolhattak mindazok, akik részt vettek Kisné Portik Irén néprajzkutató minapi vetített képes előadásán a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban. A Tudástár-sorozat részeként lezajlott eseményen az előadó a nap, a madár, illetve ezek együttes alkalmazása esetén megjelenő napmadár motívumának használatát mutatta be a magyar népi kultúrában.
2024. február 10., 12:162024. február 10., 12:16
Kisné Portik Irén bevezetőjében elmondta, a nap majdnem minden nép kultúrájának része, egyrészt éltető, másrészt büntető szerepkörben, ezért általában a különböző istenségek megjelenítésére használják. A népművészetben számos formában megtalálható,
„Ezeket fel kell ismerni azokon a területeken, ahol a népi tudás és alkotó erő használni szokta” – vélekedett az előadó.
A néprajkutató fotók segítségével szemléltette a napmotívum használatát a székelykapukon. Mint fogalmazott, „egy ilyen kapu oltalma alatt élni hihetetlenül nagy hitet és erőt jelent azoknak, akik megalkotják és jelképerejét használják”. Hozzátette: ezen motívumok a kapukon, tornácokon homlokzatokon
Vannak kapuk, amelyeken csupán a nap sugarai jelennek meg, de találkozhatunk két, három, illetve négy napállást (felkelő, delelő, lenyugvó, alvó) bemutató ábrázolásokkal is. Az előadó elmondta, falun végzett kutatásai során, mesteremberekkel beszélgetve győződött meg róla, hogy az ácsok nem minden esetben vannak tisztában a különböző motívumok jelentőségével, azonban
„Ezen jelképek mögött olyan erő áll, ami óvja, védi a házat. A kapu egy válaszvonal a kinti és a benti világ között, ezért védelemmel, biztonsággal telítettnek kell lennie, hogy a mindennapokat érdemes legyen elkezdeni és békével, nyugalommal befejezni” – fogalmazott Kisné Portik Irén.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Kitért arra is, hogy az ázsiai kultúrákban – például Egyiptomban – a felkelő, delelő, lenyugvó és alvó napnak külön neve van, a magyar nyelvben ez azért nem alakult ki, mert
Ezt azzal támasztotta alá, hogy a régészeti ásatások során nem kerültek elő olyan leletek, mint az egyiptomiak vagy az aztékok esetében.
„Az egyiptomiak rengeteg napistenszobrot emeltek, napvárosuk volt (Héliopolisz), ahol a napistennek áldoztak, és ott történt a legtöbb olyan esemény, ami az egyiptomi kultúrpolitikai történetet meghatározta. Nálunk ilyen nem került felszínre” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az égi jelenségekre vonatkozó szókészletünk viszont nagyon gazdag, ő maga egy korábbi kötetében 230 kifejezést gyűjtött össze a felkelő, delelő és lenyugvó nappal kapcsolatosan.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Mint mondta, az egyiptomi kultúrában az isteni erővel párhuzamban mindig megjelenik a lélek is, amelynek ábrázolására a madár a legalkalmasabb. Innen ered a madárszárnyakat megidéző formák használata a kapuszárnyak esetében is. A kapu középső, borító deszkájára gyakran egy fejrész is kerül, amely a madár fejét szimbolizálja, a szárnyakkal együtt pedig a lélekmadár elevenedik meg. Megjelenítésének formái tájegységenként változnak, de leginkább a Sóvidéken elterjedt – osztotta meg a hallgatósággal az előadó.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Kiemelte, Csíkjenőfalván egy pávamadarat megjelenítő kapuval is találkozott, ahol a páva farka a napot jelképezi. Ennek eredete, hogy a napistenek kedvenc madara általában a páva volt, míg a magyar kultúrában a hímzések, szőttesek, tárgyak formavilágában maradt fent mint a napot megidéző madár, amely lélekmadárként a napmadarat képviseli. Ez a szimbólum a tornácok, ajtók, ablakok, homlokzatok esetében is megjelenik,
Kisné Portik Irén különböző keleti kultúrák nap- és madárábrázolásait, illetve építészetben való használatát is bemutatta, párhuzamba állítva ezeket a székelyföldi megjelenítési formákkal. „Ezek a jelképek megérték a 21. századot, és csak rajtunk múlik, hogy megőrizzük őket. Nem várhatjuk, hogy jöjjön egy testvértelepülés, vagy jöjjenek a földönkívüliek, és valami csodát tegyenek a kultúránkkal. Az a miénk. Vagy megtartjuk, vagy elvész” – summázott a néprajzkutató.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Az előadás végén lehetőség volt megvásárolni Kisné Portik Irén könyveit, amelyeket a szerző dedikált is.
Nicușor Dan kijelentette, hogy vasárnap a Nyugathoz tartozó Romániára és egy feddhetetlen jelöltre szavazott a bukaresti időközi főpolgármester-választáson.
Vasárnap Bukarestben főpolgármestert, Buzău megyében megyei tanácselnököt, a Dâmbovița megyei Găești városában, valamint kilenc megye 11 községében polgármestert választanak.
A Moldovai Köztársaság „megelőző jellegű, néhány órás” energetikai segítséget kért Romániától, miután péntek este és szombat reggel Oroszország támadást indított Ukrajna energetikai rendszere ellen.
Legutóbbi ülésén a kormány jóváhagyta 303 állás meghirdetését az uniós helyreállítási forrásokból épített bölcsődéknél – tájékoztatott szombaton az oktatási minisztérium.
Az idei első félévben 2472 személy szenvedett munkabalesetet Romániában, 17 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában; az áldozatok közül 32-en vesztették életüket, 59 százalékkal kevesebben, mint az előző év első hat hónapjában.
Szándékosan nekihajtott egy másik autónak, ezáltal egy 21 éves fiatalember, valamint annak egyéves és négyhónapos lánya életét oltotta ki az a 38 éves Ialomița megyei férfi, akit Nagy-Britanniában azonosítottak és vettek őrizetbe a hatóságok.
A december első hetében végzett ellenőrzéseik során összesen 4,3 millió lejre bírságoltak és 13 gazdasági szereplő tevékenységét függesztették fel az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) felügyelői.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt szombaton 9 óra 25 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten. A díjazottak között találjuk Visky András írót, drámaírót is.
Daniel David oktatási miniszter pénteken aláírta az iskolai házi feladatok szabályozását módosító rendeletet.
szóljon hozzá!