Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
A jelképek világában barangolhattak mindazok, akik részt vettek Kisné Portik Irén néprajzkutató minapi vetített képes előadásán a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban. A Tudástár-sorozat részeként lezajlott eseményen az előadó a nap, a madár, illetve ezek együttes alkalmazása esetén megjelenő napmadár motívumának használatát mutatta be a magyar népi kultúrában.
2024. február 10., 12:162024. február 10., 12:16
Kisné Portik Irén bevezetőjében elmondta, a nap majdnem minden nép kultúrájának része, egyrészt éltető, másrészt büntető szerepkörben, ezért általában a különböző istenségek megjelenítésére használják. A népművészetben számos formában megtalálható,
„Ezeket fel kell ismerni azokon a területeken, ahol a népi tudás és alkotó erő használni szokta” – vélekedett az előadó.
A néprajkutató fotók segítségével szemléltette a napmotívum használatát a székelykapukon. Mint fogalmazott, „egy ilyen kapu oltalma alatt élni hihetetlenül nagy hitet és erőt jelent azoknak, akik megalkotják és jelképerejét használják”. Hozzátette: ezen motívumok a kapukon, tornácokon homlokzatokon
Vannak kapuk, amelyeken csupán a nap sugarai jelennek meg, de találkozhatunk két, három, illetve négy napállást (felkelő, delelő, lenyugvó, alvó) bemutató ábrázolásokkal is. Az előadó elmondta, falun végzett kutatásai során, mesteremberekkel beszélgetve győződött meg róla, hogy az ácsok nem minden esetben vannak tisztában a különböző motívumok jelentőségével, azonban
„Ezen jelképek mögött olyan erő áll, ami óvja, védi a házat. A kapu egy válaszvonal a kinti és a benti világ között, ezért védelemmel, biztonsággal telítettnek kell lennie, hogy a mindennapokat érdemes legyen elkezdeni és békével, nyugalommal befejezni” – fogalmazott Kisné Portik Irén.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Kitért arra is, hogy az ázsiai kultúrákban – például Egyiptomban – a felkelő, delelő, lenyugvó és alvó napnak külön neve van, a magyar nyelvben ez azért nem alakult ki, mert
Ezt azzal támasztotta alá, hogy a régészeti ásatások során nem kerültek elő olyan leletek, mint az egyiptomiak vagy az aztékok esetében.
„Az egyiptomiak rengeteg napistenszobrot emeltek, napvárosuk volt (Héliopolisz), ahol a napistennek áldoztak, és ott történt a legtöbb olyan esemény, ami az egyiptomi kultúrpolitikai történetet meghatározta. Nálunk ilyen nem került felszínre” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az égi jelenségekre vonatkozó szókészletünk viszont nagyon gazdag, ő maga egy korábbi kötetében 230 kifejezést gyűjtött össze a felkelő, delelő és lenyugvó nappal kapcsolatosan.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Mint mondta, az egyiptomi kultúrában az isteni erővel párhuzamban mindig megjelenik a lélek is, amelynek ábrázolására a madár a legalkalmasabb. Innen ered a madárszárnyakat megidéző formák használata a kapuszárnyak esetében is. A kapu középső, borító deszkájára gyakran egy fejrész is kerül, amely a madár fejét szimbolizálja, a szárnyakkal együtt pedig a lélekmadár elevenedik meg. Megjelenítésének formái tájegységenként változnak, de leginkább a Sóvidéken elterjedt – osztotta meg a hallgatósággal az előadó.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Kiemelte, Csíkjenőfalván egy pávamadarat megjelenítő kapuval is találkozott, ahol a páva farka a napot jelképezi. Ennek eredete, hogy a napistenek kedvenc madara általában a páva volt, míg a magyar kultúrában a hímzések, szőttesek, tárgyak formavilágában maradt fent mint a napot megidéző madár, amely lélekmadárként a napmadarat képviseli. Ez a szimbólum a tornácok, ajtók, ablakok, homlokzatok esetében is megjelenik,
Kisné Portik Irén különböző keleti kultúrák nap- és madárábrázolásait, illetve építészetben való használatát is bemutatta, párhuzamba állítva ezeket a székelyföldi megjelenítési formákkal. „Ezek a jelképek megérték a 21. századot, és csak rajtunk múlik, hogy megőrizzük őket. Nem várhatjuk, hogy jöjjön egy testvértelepülés, vagy jöjjenek a földönkívüliek, és valami csodát tegyenek a kultúránkkal. Az a miénk. Vagy megtartjuk, vagy elvész” – summázott a néprajzkutató.
Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook
Az előadás végén lehetőség volt megvásárolni Kisné Portik Irén könyveit, amelyeket a szerző dedikált is.
A turizmus legfrissebb trendjeiről, az élményturizmus lehetőségeiről, valamint a gasztro-turisztikai régió projekt előrehaladásáról értekeztek Székelyudvarhelyen pénteken.
Közúti baleset történt a 12-es országúton, Csíkcsicsó közelében péntek délután.
Spontán konfliktus alakult ki péntek délután az egyik csíkszeredai bevásárlóközpontnál, amelyhez a rendőrség különleges egységei is kivonultak.
Hatalmas felháborodást váltott ki a zetelaki közösségben, miután kiderült, hogy a polgármesteri hivatal egyik alkalmazottja videókamerát szerelt fel a községháza egyik személyzeti vécéjében. A polgármester feljelentést tett az ügyben a rendőrségen.
Húszezer lejre róttak ki bírságot a rendőrök csütörtökön Hargita megyében az adócsalás és a turizmus területén elkövetett törvénytelenségek megelőzésére és leküzdésére irányuló akció részeként.
Rajtaütésszerű ellenőrző akciót hajtottak végre Gyergyószentmiklóson és vonzáskörzetében pénteken, a reggeli órákban.
Hagyományos és formabontó kürtőskalácsok illata fogja betölteni Sepsiszentgyörgy főterét jövő héten, október 4-6. között. Tavaly arany kürtőst, idén kincses kalácsot fognak elkészíteni a rendezvény központi mozzanataként.
Utolsó, rendes havi tanácsülését tartotta pénteken a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület jelenlegi felállásában. Nyolc önkormányzati képviselő mandátuma szűnik meg, és van, aki keserű szájízzel távozik.
Több, első- és másodfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteken. A vasárnaptól hétfő estig érvényes figyelmeztetések heves esőzésekre, árvizekre, valamint gyors vízszintemelkedésre vonatkoznak.
A bioflavonoidok, a táplálkozás és a mikrobiom szerepe a daganatok megelőzésében és a sejtek energia ellátásában címmel tart előadást Erdély-szerte dr. Szabó László PhD epidemiológus.
szóljon hozzá!