HIRDETÉS

A legnagyobb szerepet az emberek töltik be az afrikai sertéspestis terjesztésében

Kömény Kamilla 2018. október 02., 10:56
HIRDETÉS

Az afrikai sertéspestisről, a kiskérődzők pestiséről, valamint az afrikai nyugat-nílusi lázról tartott előadást a hétvégén dr. Fodor Levente, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakembere. A leggyakrabban megfogalmazott kérdésekre kaphattak választ a jelenlévők.

Nincs védőoltás az afrikai sertéspestis ellen. Minden fertőzött sertés elpusztul Fotó: Boda L. Gergely

Egzotikus fertőző állatbetegségek megjelenése térségünkben címmel tartott szakmai előadást dr. Fodor Levente hatósági állatorvos a hétvégi Csíkszéki Gazdanapok csíkdánfalvi programján. Azokra a kérdésekre próbált választ adni hallgatóságának, amelyek gyakran felmerülnek egy-egy állatbetegség kapcsán.

HIRDETÉS

Elsőként az afrikai sertéspestissel kapcsolatos tudnivalókról beszélt, leszögezve, hogy az afrikai sertéspestis nem egyenlő a sertéspestissel, ugyanis a kettőt más-más vírus okozza. A most Romániában is jelen levő afrikai sertéspestis leginkább az ország észak-nyugati és dél-keleti részén terjedt el, egyelőre nem tudnak kellőképpen védekezni a betegség ellen, habár az ország észak-nyugati részén elég hatékonyan sikerült fellépniük a hatóságoknak, így ott kevésbé tombol a betegség.

Sokan vélekednek úgy, hogy a betegség nem is létezik, csak egy „kitaláció”, „politika érdek”.

Ennek kapcsán az állatorvos elmesélte, hogy ő maga is ott volt azon a tulceai farmon, ahol fertőzési gócpontot azonosítottak, s ahol az ötven egyedes karámokban egyik napról a másikra harminc elhullt. Az ott látottak alapján jelentette ki, hogy bizony valós probléma ez a betegség. Megjelenésével kapcsolatban azt is ismertette, hogy

nagy valószínűséggel vaddisznók hozták át a betegséget okozó vírust a határon,

ahonnan a gyors terjedését a Duna-deltában alkalmazott gazdálkodási forma is elősegítette. Szatmár megyébe szintén a vaddisznók vihették át a kórt a magyar és az ukrán határon át.

Arra is kitért a szakember, hogy amiatt nem tudják megfékezni a járvány terjedését, mert egy olyan egyedülálló vírustörzs terjeszti, ami ellen nem termel antitestet az állatok szervezete, így nem tudnak oltást készíteni. Mivel az állatoknak mindeddig nem volt kapcsolatuk ezzel a vírussal, így

a fertőzött egyedek elpusztulása egyelőre száz százalékos.

Emellett nagyon ellenálló is az afrikai sertéspestis vírusa, jól bírja mind a hideget, mind pedig a meleget: sem a téli mínusz húsz, sem a plusz harminc Celsius-fokban nem pusztul el. De amíg az állatokra nézve halálos, addig az emberekre nem veszélyes a vírus, miközben az emberek töltik be a legnagyobb szerepet a betegség terjesztésében. Van rá példa, hogy felelőtlen személyek miután bejártak egy gócpontba, fertőtlenítés nélkül távoztak, onnan pedig tovább vitték olyan területekre is a kórt, ahol még nem volt jelen.

Buzău megyébe pedig úgy került be a vírus, hogy egy tulceai pásztor beteg állat húsából küldött haza kóstolót a lányának

– ismertette.

Fodor Levente arra is felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy ha valaki olyan tüneteket észlel sertésein, a vadásztársulatok tagjai pedig a vaddisznókon, ami aggodalomra adhat okot, mindenképp értesítsék a szakhatóságot, a helyzet felmérése végett. Példaként azt is elmondta, hogy egy udvarhelyi gazda pénteken délután két órakor jelentette, hogy elpusztult egy kocája minden előjel nélkül. Mivel a felboncolás után voltak olyan elváltozások, amik utalhattak afrikai sertéspestisre, továbbküldték a próbát Suceavaba, ahonnan a szükséges vizsgálat után már este 11 órakor érkezett a válasz, hogy a próba negatív. Tehát mintegy tíz óra alatt kiderül, hogy van-e ok további aggodalomra vagy sem.

További állatbetegségek

Nemcsak a sertések, hanem a kiskérődzőket – juhokat és kecskéket – is fenyegeti pestisjárvány, az azt terjesztő vírus délről terjed – ezzel kapcsolatban is számos szolgálati feladatot kapnak a megyei illetékes szakemberek. Egyelőre abban bíznak, hogy a Duna megakadályozza a Romániába való átterjedését, ha nem így történik, akkor akár jövőben már ezzel a betegséggel is szembe kell nézniük – avatott be az állatorvos. Megjegyezte, jó hír, hogy ez ellen van védőoltás, rossz hír viszont, hogy nagyon szigorú feltételek mellett lehet csak oltani.

Az is részben jó hír lehet, hogy a kiskérődzők pestise esetében kisebb az elpusztulási arány, itt a megfertőződött állatok 60-70 százalékos elhullásával lehet számolni. Mindezek mellett

a lovak és szárnyasok esetében is van mitől tartani,

hiszen az afrikai nyugat-nílusi lázat okozó vírust a szárnyasok hordozzák, amelyekről szúnyogok terjesztik lovakra, valamint az emberekre, hiszen rájuk is veszélyes. Kovászna megyében volt már elhalálozás ezen betegség miatt, és két lovat is diagnosztizáltak ezzel a kórral. Hargita megyében Szentegyházáról küldtek két gyanús esetből mintát pénteken vizsgálatra, egyelőre a visszajelzést várják azzal kapcsolatban – tudtuk meg.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS