A kormány intézkedését sokan megérzik: megterhelő a fizetésemelés a cégek számára

Hargita megyében 2016 októberében bruttó átlagbérként 2126 lejt jegyeztek, 2017 októberében pedig 2553 lejt, amely 774 lejjel kevesebb az országos átlagnál. A statisztikai hivatal megyére vonatkozó számadatai három tevékenységi területet is figyelembe vettek a fizetések mértéke szempontjából. A jegyzékükből kiderült, hogy

A minimálbér növelése, valamint a köztisztviselők bérének emelése járult hozzá többek között ahhoz, hogy növekedtek az átlagbérek Romániában.

Kevesebbet keresnek a nők

Az Országos Statisztikai Intézet honlapján, a www.insse.ro oldalon csak 2016-ra vonatkozó adatokat találtunk, az érdekesség kedvéért mégis feldolgoztuk azokat, tekintettel arra, hogy tevékenységi körökre és nemekre leosztva is leszűrhetők voltak az adatok.

A táblázatból továbbá az is kitűnt, hogy a nők jóval kevesebbet kerestek, mint a férfiak a legtöbb tevékenységi körön belül. Kivételt képeznek a tudományos, technikai és szaktevékenységek, a kulturális tevékenységek, a vízszolgáltatáshoz, hulladékgazdálkodáshoz kapcsolható munkakörök, valamint a mezőgazdasági, erdészeti és halászati munkák.

„Összébb kell húzni a nadrágszíjat”

A fizetések mértékének alakulása kapcsán felkerestük a csíkszeredai Márk Dezsőt, az Országos Munkáltató Szövetség Hargita megyei kirendeltségének elnökét, aki egyben vállalkozó is. Őt arról kérdeztük, hogy véleménye szerint a helyi vállalkozókra milyen hatással van a minimálbér kötelező emelése, valamint a közszférai bérek növekedése.

– fejtette ki a problémákat Márk Dezső. Hozzátette, ilyen helyzetben

Ha magasabb fizetést kell biztosítaniuk, akkor sokan kevesebb munkaerőt foglalkoztathatnak, amelynek következtében több munka hárul az alkalmazottakra. Hozzáfűzte, hogy azonban nem minden tevékenységi területen ilyen rossz a helyzet, például

– magyarázta. Mindezzel együtt, szerinte ha jól lobbiznának az érintett vezetők, akkor volnának olyanok, akik ide szeretnék a pénzüket befektetni. Megjegyezte azt is, hogy nemcsak a helyi munkaerővel van baj, hanem a cégvezetőkkel is.

– fejtette ki. Hozzáfűzte, az is fontos lenne, hogy jövőképet biztosítson a cég munkatársainak, fejlődési lehetőséget. Nem kellene kitalálni új dolgokat, csak átvenni a külföldi példákat, amelyek működnek.

– magyarázta. Ezt a gyakorlatot kellene bevezetni itthon is, erre már vannak próbálkozások, tette hozzá.

Alacsony a gazdasági növekedés

„A magánszféra nem bírja követni a közszférai fizetésemeléseket, az állami intézmények vezető pozíciójú alkalmazottainak 8-10 ezer lejes fizetése a pofátlanság megnyilvánulása a nyereséget megtermelő vállalatok vezetőivel, tulajdonosaival és munkatársaival szemben, hiszen a közalkalmazottak fizetését abból tudják biztosítani, amit a vállalkozói szféra kitermel” – reagált vehemensen kérdésünkre Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi Iparkamara elnöke. Hozzátette, hogy a kormány felemelte 1900 lejre a bruttó minimálbért, és bár levette a hozzájárulások egy részét a munkáltatokról, azt is megszabta, hogy az alkalmazottaknak nem lehet kisebb a nettó fizetésük, mint a kormányrendelet megjelenése előtt volt. Ezek az intézkedések azonban a fizetésalapot egy kisvállalatnál átlagban 20 százalékkal növelik, olyan körülmények között, amikor a gazdasági növekedés a statisztikai intézet adatai alapján a megyében 4-5 százalékos, de Balási szerint a reális gazdasági növekedés ennél jóval kisebb, csupán 2-3 százalékos. Ennek eredményeképpen

„Ez egyenes út arra, hogy növeljük a munkanélküli állományt, és hogy a társadalmat elszegényítsük” – morfondírozott, hozzátéve, hogy

Ugyanakkor azok, akik kikerülnek emiatt a munkaerőpiacról, külföldre mennek, a Nyugat pedig tárt karokkal várja.

Arányos bérek kellenek

Szerinte a kormánynak olyan intézkedéseket kellene meghoznia, hogy 40 százalékkal csökkentse a költségvetésből finanszírozott fizetéseket, és legalább 50 százalékkal a köztisztviselők számát a hivatalokban.

– adott hangot felháborodásának Balási Csaba. Példaként hozta fel, hogy az egyik intézményben küldözgették egyik irodából a másikba, és többször megjáratták hiányzó dokumentumok címen, amíg el nem tudta intézni ügyét. Úgy vélte,

Szerinte úgy lenne helyes, hogy amennyit ki tud termelni a magánszféra, azzal arányosan kapják az állami intézmények dolgozói is a bérüket.

Mi történt a vállalatokkal?

A kereskedelmi és iparkamara elnökét arról is kérdeztük, szerinte miért áll gazdaságilag ilyen rosszul Csíkszereda. Mint mesélte,

Úgy vélte, elsőként annak okát kellene vizsgálni, hogy miért szűntek meg, hogy választ kaphassunk a mai gazdasági helyzetre.

– mutatott rá Balási. Szerinte a ma fennálló gazdasági helyzetért a politikai vezetés a felelős. „Ezért a helyzetért egy rakás, gazdaságpolitikához nem értő politikus a felelős, párttól függetlenül.

– jegyezte meg. Véleménye szerint megyeszinten