közel 730 millió lej, amelyből a megyei tanács költségvetése 423,5 millió lej. A beruházási listán szereplő fejlesztések összértéke eléri a 698 millió lejt (multianuális).”

„Olyan költségvetést sikerült a testülettel megszavaznunk, amely talán a megyei tanács történetében a legnagyobb, csaknem duplája a tavalyihoz képest. Folytatjuk az elkezdett beruházásokat, újak indulnak el, a megyei utas fejlesztések mellett gőzerővel folytatjuk az egészségügyi fejlesztéseket” – sorolta a közleményben Borboly Csaba tanácselnök, aki boldogságában még azt is hozzátette: „büszke a megyei tanács apparátusára, amely november óta dolgozik a költségvetésen, és elsők között van, amely a testület elé tudta terjeszteni a 2024-re előirányzott költségvetést.”

Az érem mohásabb oldala

Első olvasatra bárki számára az jöhetett át, hogy Borboly nem hiába „büszke a megyei tanács apparátusára”. El kellett azonban telnie egy hétnek, hogy kiderüljön,

A másik, az árnyékosabb, a mohásabb, a penészesebb oldalára – akarata ellenére – Bíró Barna Botond világított rá. A megyei önkormányzat alelnöke január 23-án Székelyudvarhelyen tartott sajtótájékoztatóján olyan részleteket is kifecsegett, amiért szidás fog járni az elnöki kabinetből.

korábban írtuk

Ha túl sok a megnyert pályázat, akkor több lesz az önrész is

Rekordösszegekre pályázott Hargita Megye Tanácsa, ezzel együtt azonban rendkívül magasra rúgtak az önrészek is. Ezért a megyei tanács vezetői kénytelenek zsonglőrködni a rendelkezésükre álló pénzzel, hogy mindenhova jusson.

Bíró Barna Botond is a siker hangján szólalt meg, amikor azt mondta, hogy az elmúlt három esztendőben annyi európai uniós pályázatot nyert meg a megyei tanács, hogy az összeg megfelel a megyei tanács egyéves büdzséjének. Ha itt megáll, akkor minden bizonnyal vállveregetést – és újabb négyéves alelnöki mandátumot – kap a főnökétől. Ő azonban fontosnak tartotta kibontani a kérdést – amit utólag is köszönünk neki. Az alelnök ugyanis nem feledkezett meg arról, hogy szóba hozza:

Látva a sajtós kollégák bólogatását, az udvarhelyszéki alelnök belement a részletekbe – igaz, ezzel olyan károkat okozott, mint a szűkös porcelánboltban tébláboló elefánt.

Bíró szerint a megyei tanács sajtószolgálata által az évszázad sikereként eladott idei költségvetés többek között azért dagadt akkorára, mint még soha, mert nem készült el az a két udvarhelyszéki nagyberuházás, amiből legalább az egyiken már szalagot kellett volna vágni (az összegek azonban továbbra is szerepelnek a büdzsében). Itt arról az ötven kilométeres útfelújításról van szó, amit egy szicíliai konzorcium nyert el, de csak a munka egytizedét (se) végezte el, azzal szépen lelépett – így a megyei tanács most fogja a fejét és pereskedik, hogy valahogy enyhítsen az így okozott káron.

korábban írtuk

Esély mutatkozik a nagyszabású útfelújítás folytatására Udvarhelyszéken

Bár az előző kivitelező fogta magát és elhagyta a munkatelepet, Hargita Megye Tanácsa aktualizálja a terveket, hiszen ismét közbeszerzési eljárást hirdetnének a közel 50 kilométernyi megyei út felújítását magába foglaló beruházás megvalósítása érdekében.

Mindezen túl az idei szuperbüdzsébe bekerült a Székelyudvarhelyt Székelykeresztúrral összekötő 137-es megyei út felújítására elnyert 140 millió lej is. Igen ám, de ez az összeg koránt sem lesz elég az út feljavítására, ezért a megyei tanácsnak sokmilliós önrészt kell ehhez hozzárendelnie. És nem kérdés, hogy

mivel az üzemanyagköltségek mellett a nyersanyagárak is évente emelkednek, nem beszélve a szakmunkások béréről.

korábban írtuk

Román–ukrán kivitelezőre bízzák a Székelyudvarhely és Székelykeresztúr közötti út felújítását

Román–ukrán konzorcium nyerte meg a közbeszerzési eljárást, amelyet a Székelyudvarhely és Székelykeresztúr közötti 137-es megyei út felújítása érdekében szervezett Hargita Megye Tanácsa. Van rá esély, hogy már idén elkezdődjenek a munkálatok.

A megyei tanács alelnöke még arra is kitért – szemben a január 17-i sajtószolgálati közleménnyel –, hogy a megyei önkormányzat alintézményei legalább 25 százalékkal kevesebb költségvetéssel kénytelenek elindítani az esztendőt, mivel „saját költségvetésünkből, a saját tevékenységünkből kell ezeket a pályázati önrészeket biztosítani, magyarán, valahonnan el kell vegyük a pénzt, hogyha ezeket a pályázatokat meg szeretnénk valósítani”.

Sejthető, hogy Borboly Csaba – olvasva a Székelyhon cikkét – azonnal sebességbe teszi a csapatát, akikkel adatokat gyűjtet, kielemeztet, forrásokat csoportosíttat át, majd az így kapott „eredményt” levezeti szépen az okos tábláján. Addig azonban maradjunk annyiban, hogy a kevesebb költségvetés néha több.