Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államfő csütörtökön bejelentette: szükség van a veszélyhelyzet meghosszabbítására, hogy a kormánynak lehetősége legyen rendkívüli esetekben meghozni bizonyos döntéseket.
2020. június 11., 18:442020. június 11., 18:44
2020. június 11., 19:322020. június 11., 19:32
Az államfő ugyanakkor az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint elmondta: a veszélyhelyzet egyszerűbb, „karcsúsított” változatát tartja célravezetőnek, amely olyan nélkülözhetetlen előírásokkal jár, mint a maszkviselés zárt terekben, a fizikai távolságtartás és a higiéniai szabályok betartása.
Iohannis arra kérte a parlamenti képviselőket: szavazzák meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását, mert „az emberek egészségéről van szó”. Arra a kérdésre, hogy nem tartja-e elegendőnek a veszélyhelyzet 15 napra szóló meghosszabbítását 30 helyett, az államfő azt válaszolta,
„A maszkviselés, a távolságtartás, a bizonyos ágazatokat – egészségügyet, tanügyet – szabályozó miniszterközi rendeletek továbbra is szükségesek. Ezek úgy szabályoznak, hogy közben nem befolyásolják negatívan az emberek életét a tevékenységek korlátozásával. Végülis majdnem minden tevékenység lehetővé válik, de e nélkül az eszköz nélkül egyetlen kormány sem tudna megfelelő lépéseket tenni, ha baj van. Képzeljenek csak el egy olyan helyzetet, hogy valahol keletkezik egy fertőzési góc, egyik településen ismét felüti a fejét a betegség. A megfelelő eszköz nélkül a kormány semmit nem tehet, nem vonhatja azt a helyet vesztegzár alá, nem intézkedhet, amikor gyors beavatkozásra van szükség” – magyarázta Iohannis.
Az államfő szerint inkább a szavazatszerzés, mintsem az emberek egészsége foglalkoztatja azokat a politikusokat, akik szakemberektől származó bizonyítékokhoz kötik a veszélyhelyzet meghosszabbításához való hozzájárulásukat.
– fogalmazott az elnök.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél hatkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este nyolc óra előtt nem száll fel – írja az MTI Matteo Bruni szentszéki szóvivő közlésére hivatkozva.
Az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tájékoztatta az amerikai külügyminisztert a pakisztáni területen és Kasmír Pakisztánhoz tartozó területén végrehajtott katonai akcióról.
Mielőbbi tartós tűzszünetet, valamint előfeltételek és további késedelem nélküli békét sürgettek a konklávéra készülő bíborosok, akik a pápaválasztás előtti utolsó ülésüket ezzel a felhívással zárták kedden.
A Vatikánban tanácskozó bíborosi testület tagjai szerint a következő pápának az emberekhez közeli pásztornak kell lennie – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.
Szerdán kezdődik a vatikáni Sixtus-kápolnában a Szent Péter 266. utódát kiválasztani hivatott konklávé, amelynek szabályai azt is meghatározzák, hogy hogyan kell a választásra jogosult bíborosoknak összehajtaniuk a szavazócédulát.
Vasárnap 20 óráig közel 940 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 295 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!