Belföld
Külföld

Spórolna öregkorára, vagy átadja a pénzt az államnak?

Iszlai Katalin 2019. március 23., 21:07
HIRDETÉS

A kötelező magánnyugdíj opcionálissá tétele – amellett, hogy a munkavállalók választhatnak a hozzájárulás további befizetése és a teljes összeg államkasszába való folyósítása között – azt is jelenti, hogy ha egy pályakezdő nem választ magánnyugdíjpénztárt, hozzájárulásai az állami nyugdíjpénztárba kerülnek.

Fotó: Gecse Noémi

Egyre bizonytalanabb a mai munkavállalók és pályakezdők jövőbeli megélhetése, hiszen a romániai nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága évről évre egyértelműbbé válik. A szakemberek szerint ezt támasztja alá a tavaly év végén kiadott – és azóta sokat vitatott – 114-es számú sürgősségi kormányrendelet is, amely erőteljesen befolyásolhatja a nyugdíjrendszer alakulását, főként ami a kötelező magánnyugdíjat illeti.

HIRDETÉS

A 2008-ben bevezetett kötelező magánnyugdíj, azaz a nyugdíjrendszer második pillére jelenleg hétmillió befizető mintegy tízmilliárd eurós megtakarítását jelenti. Nem meglepő tehát, hogy

a kormány kísérleteket tesz ezen összeg teljes vagy részleges megszerzésére, hiszen jelenleg is problémát jelent a nyugdíjak kifizetése.

Az elmúlt években jelentős összegeket tett ki a nyugdíjalap hiánya, ez azt jelenti, hogy a munkavállalók járulékbefizetései nem fedezik a nyugdíjakat, a különbséget pedig az államnak kell biztosítania. 2017-ben például az állami nyugdíjalap deficitje a román össztermék (GDP) 3,5 százaléka fölé ugrott, meghaladva a háromszázalékos költségvetési hiánycélt. Ennek következtében

az állam a nyugdíjak folyósítása érdekében minden egyes öregségi illetmény egyharmadát hitelből volt kénytelen előteremteni.

A helyzet pedig tovább fog romlani, hiszen a szakértők szerint körülbelül egy évtized múlva kezd nyugdíjba vonulni a „dekrétumgyerekeknek” nevezett korosztály nemzedéke, és ennek nyomán közel kétmillió fővel gyarapodik a nyugdíjasok tábora.

Az is egyértelmű, hogy mivel az átlagéletkor nő, a születések száma pedig folyamatosan csökken (tavaly született a legkevesebb gyermek az elmúlt ötven évben Romániában), jelentősen kevesebb járulékot fizető, aktív munkavállaló lesz, mint ahány nyugdíjast el kell tartani. Ez egyébként nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte problémát okoz, a különböző kormányok pedig eltérő módon próbálnak megoldást találni. Romániában az adóügyi módosításokról szóló, tavaly év végén elfogadott 114-es számú sürgősségi kormányrendelet is erre tett kísérletet, hiszen a jogszabály egyebek közt a magánnyugdíj-alapokkal kapcsolatos szabályozáson is módosított.

A változás megértéséhez azonban szükség van a korábbi gyakorlat ismeretére, a legfontosabb tudnivalókról Szász Lenkével, az egyik országos magánnyugdíjpénztár munkatársával beszélgettünk. Mint a szakember elmondta, az országban 2008 óta működik hárompillérű nyugdíjrendszer, sokan azonban – főként a fiatalok – mai napig nincsenek tisztában azzal, mit is jelent ez a gyakorlatban.

Érdemes elgondolkodni. A fiatalok jelentős része nincs tisztában a nyugdíjrendszer működésével • Infografika: Tóth Szilárd

Röviden összefoglalva:

  • a nyugdíjrendszer első pillérét az állami nyugdíjrendszer képezi;
  • a magánbiztosítók által kezelt második pillért az állami nyugdíjként befizetett járulék egy részéből töltik fel;
  • a harmadik pillér az önkéntes alapon vállalt és befizetett magánnyugdíj.

Tavaly év végéig az első kettő kötelező volt, az említett 114-es számú sürgősségi kormányrendelet által azonban a második opcionálissá vált. A második pillér lényege egyébként abban áll, hogy abból a teljes hozzájárulásból, amit egy alkalmazottól levonnak nyugdíjjárulékként, 3,75 százalék átkerül a kötelező magánnyugdíjalapba. Ez a rész magántulajdon, a többi pedig az államkasszába folyik be, ebből fizetik ki a jelenlegi nyugdíjasok havi öregségi illetményét. Ennek eddig kötelező módon így kellett történnie,

a múlt év végén elfogadott jogszabály azonban felajánlja a lehetőséget a munkavállalóknak, hogy lemondjanak a kötelező magánnyugdíjalapba történő befizetésről, és csak az állami nyugdíjpénztárnál maradjanak.

Ezzel a lehetőséggel azonban nem érdemes élni a szakember szerint, hiszen a hozzájárulást a bruttó fizetés azon részéből vonják le, amit így is, úgy is elvesznek, tehát ha le is mond valaki a második pillérről, azzal nem kap magasabb összeget kézhez a havi fizetéséből. Sőt azt a lehetőséget is elveszíti, hogy havonta gyarapodjon a magánnyugdíj-alapjában összegyűlt összeg, amely idős korában nagy segítséget jelenthet. Azok az alkalmazottak, akik nem tudják, melyik magánnyugdíjpénztárhoz tartoznak vagy mennyi pénzt halmoztak fel az évek során, felvilágosítást kérhetnek ezzel kapcsolatosan ezen az internetes oldalon.

Szász Lenke szerint azonban nem is ez jelenti a legnagyobb problémát, hiszen azokat, akik már rendelkeznek magánnyugdíjalappal, nagy valószínűséggel nem fogják tudni meggyőzni arról, hogy lemondjanak róla, de jön az új nemzedék. Eddig ugyanis a rendszer úgy működött, hogy a pályakezdőknek az alkalmazásuktól számított első három hónapban választaniuk kellett egy magánnyugdíjpénztárt, amely a kötelező magánnyugdíjukat kezeli. Ha ezt elmulasztották, véletlenszerűen besorolták őket valamelyik szolgáltatóhoz, ez pedig az esetek túlnyomó többségében így is történt, mivel sokan nem is tudtak a lehetőségről.

Ettől az évtől ha egy fiatal munkába állása után nem választ magánnyugdíjpénztárt, hozzájárulásai automatikusan az állami nyugdíjpénztárba kerülnek.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a frissen végzettek nem kapnak megfelelő tájékoztatást és nem választanak, nem lesz magánnyugdíjalapjuk sem.

„A legfontosabb az, hogy a munkavállalók ne mondjanak le a második pillérről. Ehhez a gyakorlatban semmit nem kell tenni, hiszen aki nem nyújt be kérést a változás elindításához, továbbra is rendelkezni fog magánnyugdíjalappal. A pályakezdők esetében pedig komolyan oda kell figyelni a tudatosításra, hiszen muszáj magánnyugdíjpénztárt választaniuk ahhoz, hogy nekik is kötelező magánnyugdíjuk legyen. Azt kell megérteni, hogy ezt a bizonyos hozzájárulást mindenképp levonják a havi fizetésből, de nem mindegy, hogy a teljes összeg az államkasszába kerül, vagy legalább 3,75 százaléka megmarad az illetőnek” – hangsúlyozta a szakember.

Fotó: Haáz Vince

Szász Lenke hozzátette,

manapság már nem elég dolgozni és arra számítani, hogy abból fog valaki jól élni idős korában, amit az állami nyugdíjalapok nyújtani tudnak.

Ehelyett a mai munkavállalónak meg kell tanulnia gondoskodni saját magáról, és már fiatalon alternatívákat kell keresnie idős korára. Emlékeztetett: az állami nyugdíjalapok egész Európában a felosztó-kirovó rendszer elvére épültek (az aktív dolgozók járulékaiból finanszírozzák a nyugdíjas korú lakosság nyugdíját), és ez valóban nagyon jól működött az ipari forradalom idején, amikor az átlagéletkor 50 év volt, a nyugdíjasok száma pedig olyan alacsony, hogy nyugodtan fedezte a nyugdíjalap. Aztán ahogy az átlagéletkor nőtt, a születések száma pedig csökkent, ez a rendszer életképtelenné vált.

„A nyugati államok is hasonló gondokkal küzdenek. Egyesek abban látták a megoldást, hogy vendégmunkásokat szerződtettek és nagy számban fogadtak be bevándorlókat, hogy legyen, aki a nyugdíjalaphoz hozzájáruljon. Máshol megszüntették a második pillért, mint például Magyarországon. Így tehát várható, hogy Romániában is valamilyen hasonló lépést tesznek, hiszen a jelenlegi rendszer, bármilyen jól is adminisztrálja a kormány, nem tud egy tisztességes, nyugodt időskort biztosítani a jövő nyugdíjasainak” – zárta.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
3 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS