Bár ez az érték Romániában valamennyivel alacsonyabb, a kutatásból az is kiderül, hogy nálunk élnek együtt legtöbben szüleikkel és nagyszüleikkel.

Az ING kutatása Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Luxemburgban, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában, Spanyolországban, Törökországban, az Egyesült Királyságban, az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában vizsgálta a lakások megfizethetőségét.

Mint kiderült,

A felmérés szerint a családi fészekből az osztrákok repülnek ki a legideálisabb ütemben, ott a megkérdezettek 13 százaléka már 18 éves kora előtt elköltözött, 61 százalékuk 18–25 éves kora között hagyta el a szülői házat, és mindössze 14 százalékuk él még mindig otthon.

Romániában ezzel szemben a válaszadók mindössze 4 százaléka költözött el 18 éves kora előtt, 45 százalékuk 18–25 éves kora között, 20 százalék 26 éves kora után repült ki, 26 százalékuk pedig még mindig a szülői házban él (ez a második legnagyobb arány ebben a tekintetben Törökország után).

Ehhez képest meglepő, hogy a megkérdezettek nálunk válaszoltak a legnagyobb arányban úgy, hogy számításaik szerint már 30 éves koruk előtt megvásárolják első ingatlanjukat, ebben a tekintetben Németország lett az utolsó mindössze 3 százalékkal. A romániai válaszadók 20 százaléka 30 és 35 éves kora között számít az első lakásvásárlásra, 9 százalékuk 35 éves kora után, és

Utóbbi arány szintén Németországban a legmagasabb, ott a válaszadók közel fele (45%) nem számít soha saját lakásra. Azok a romániaiak, akik szerint sohasem lesz saját otthonuk, legnagyobb arányban az alacsony bérekkel magyarázták véleményüket (59%), majd a magas ingatlanárakat (28%) és a munkahelyi bizonytalanságot (11%) jelölték meg a további fő okokként.

Azzal a kijelentéssel, amely szerint a szülőknek segíteniük kellene anyagilag gyermekeiket a lakásvásárlás céljából, nem minden országban értett egyet a megkérdezettek többsége. A 15 ország közül

ez az arány azonban Európában átlagosan csak 44%, Ausztráliában 23%, az Amerikai Egyesült Államokban pedig mindössze 22%.

Többgenerációs együttélés

A kutatásban arra is kíváncsiak voltak, milyen típusú lakásba költöztek először a megkérdezettek a szülői ház elhagyása után. A romániaiak 13 százaléka egyedül, 27 százalékuk a párjukkal, 5 százalékuk barátokkal, 3 százalékuk pedig idegenekkel költözött bérelt lakásba. Saját otthont 11 százalékuk vásárolt egyedül és 27 százalékuk a párjukkal. Emellett a hazai válaszadók 13 százaléka az egyéb válaszlehetőséget jelölte meg, többségük valószínűleg azokra az esetekre gondolt, amikor olyasvalakivel költöztek össze, aki saját otthonban lakott. Így nem kellett bért fizetniük, de esetükben ez nem is számít saját lakásnak.

A másik érdekesség, hogy szinte minden országban többen voksoltak arra, hogy ezt a lehetőséget meg sem fontolnák a lakhatásuk megoldása érdekében, mint ahányan nyitottak lennének rá. Az ingatlanpiac egyébként évről-évre egyre rosszabb irányba mozdul el a vásárlók véleménye szerint: míg 2017-ben az európaiak 45 százaléka állította, hogy a piac rossz irányba halad, idén már 55 százalékuk gondolta így. Romániában a tavalyi 35 százalék helyett idén a megkérdezettek közel fele (49%) voksolt negatívan. Azzal azonban a korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is egyetértett a megkérdezettek zöme, hogy