
Tömbházlakások sora. Romániában élnek együtt legtöbben szüleikkel és nagyszüleikkel
Fotó: Gálna Zoltán
A romániaiak élnek együtt legnagyobb arányban szüleikkel és nagyszüleikkel egy 15 országot vizsgáló felmérés szerint. Az is kiderült, hogy a válaszadók jelentős része úgy gondolja, a magas ingatlanárak, az alacsony bérek és a munkahelyi bizonytalanság miatt soha nem lehet saját lakása.
2018. október 20., 16:022018. október 20., 16:02
A lakások megfizethetőségét vizsgálta Európában, Ausztráliában és az Amerikai Egyesült Államokban az ING globális pénzügyi szolgáltató, a minap nyilvánosságra hozott kutatás összeállítása során 15 országban 14 725 személyt kérdeztek meg.
A válaszadók zöme szerint mindenhol rossz irányba halad az ingatlanpiac,
Bár ez az érték Romániában valamennyivel alacsonyabb, a kutatásból az is kiderül, hogy nálunk élnek együtt legtöbben szüleikkel és nagyszüleikkel.
Az ING kutatása Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Luxemburgban, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában, Spanyolországban, Törökországban, az Egyesült Királyságban, az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában vizsgálta a lakások megfizethetőségét.
Mint kiderült,
A felmérés szerint a családi fészekből az osztrákok repülnek ki a legideálisabb ütemben, ott a megkérdezettek 13 százaléka már 18 éves kora előtt elköltözött, 61 százalékuk 18–25 éves kora között hagyta el a szülői házat, és mindössze 14 százalékuk él még mindig otthon.
Romániában ezzel szemben a válaszadók mindössze 4 százaléka költözött el 18 éves kora előtt, 45 százalékuk 18–25 éves kora között, 20 százalék 26 éves kora után repült ki, 26 százalékuk pedig még mindig a szülői házban él (ez a második legnagyobb arány ebben a tekintetben Törökország után).
Ehhez képest meglepő, hogy a megkérdezettek nálunk válaszoltak a legnagyobb arányban úgy, hogy számításaik szerint már 30 éves koruk előtt megvásárolják első ingatlanjukat, ebben a tekintetben Németország lett az utolsó mindössze 3 százalékkal. A romániai válaszadók 20 százaléka 30 és 35 éves kora között számít az első lakásvásárlásra, 9 százalékuk 35 éves kora után, és
Utóbbi arány szintén Németországban a legmagasabb, ott a válaszadók közel fele (45%) nem számít soha saját lakásra. Azok a romániaiak, akik szerint sohasem lesz saját otthonuk, legnagyobb arányban az alacsony bérekkel magyarázták véleményüket (59%), majd a magas ingatlanárakat (28%) és a munkahelyi bizonytalanságot (11%) jelölték meg a további fő okokként.
Azzal a kijelentéssel, amely szerint a szülőknek segíteniük kellene anyagilag gyermekeiket a lakásvásárlás céljából, nem minden országban értett egyet a megkérdezettek többsége. A 15 ország közül
ez az arány azonban Európában átlagosan csak 44%, Ausztráliában 23%, az Amerikai Egyesült Államokban pedig mindössze 22%.
A kutatásban arra is kíváncsiak voltak, milyen típusú lakásba költöztek először a megkérdezettek a szülői ház elhagyása után. A romániaiak 13 százaléka egyedül, 27 százalékuk a párjukkal, 5 százalékuk barátokkal, 3 százalékuk pedig idegenekkel költözött bérelt lakásba. Saját otthont 11 százalékuk vásárolt egyedül és 27 százalékuk a párjukkal. Emellett a hazai válaszadók 13 százaléka az egyéb válaszlehetőséget jelölte meg, többségük valószínűleg azokra az esetekre gondolt, amikor olyasvalakivel költöztek össze, aki saját otthonban lakott. Így nem kellett bért fizetniük, de esetükben ez nem is számít saját lakásnak.
Fotó: Farkas Tamás
A felmérésben a többgenerációs együttélést is vizsgálták, pontosabban azt, hogy milyen arányban jellemző, hogy a már felnőtt gyerekek együtt élnek szüleikkel és nagyszüleikkel. Mint a válaszokból kiderült,
A másik érdekesség, hogy szinte minden országban többen voksoltak arra, hogy ezt a lehetőséget meg sem fontolnák a lakhatásuk megoldása érdekében, mint ahányan nyitottak lennének rá. Az ingatlanpiac egyébként évről-évre egyre rosszabb irányba mozdul el a vásárlók véleménye szerint: míg 2017-ben az európaiak 45 százaléka állította, hogy a piac rossz irányba halad, idén már 55 százalékuk gondolta így. Romániában a tavalyi 35 százalék helyett idén a megkérdezettek közel fele (49%) voksolt negatívan. Azzal azonban a korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is egyetértett a megkérdezettek zöme, hogy
Több ember is életét vesztette az M3-as autópályán szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt buszbalesetben – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI megkeresésére.
Óriási Mária-szobrot avattak fel a közép-lengyelországi Torun városához közeli Konotopie faluban. A lengyel milliárdos házaspár adományából megvalósult, 55,6 méter magas emlékmű Európa legnagyobb ilyen jellegű emlékművének számít.
Az USA energiaügyi hivatala jelentősen, hordónként átlagosan 86,81 dollárra emelte a Brent nyersolaj 2026-os világpiaci átlagárára vonatkozó előrejelzését a korábbi 82 dollárról a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások tartós fennakadása miatt.
Történelmi mélypontra csökkent a Lake Mead, az Egyesült Államok legnagyobb víztározójának vízszintje szombaton – derül ki a vízügyi hatóságok adataiból.
Andrew és Tristan Tate influenszerek ügyvédei pénteken azt kérték egy amerikai bírótól, hogy óvadék ellenében helyezze szabadlábra ügyfeleiket a miami börtönből.
Megerősítették a biztonsági intézkedéseket a ceutai határ mindkét oldalán péntekre virradó éjjel, miután Marokkó felől tömegesen, a hatóságok első becslései szerint mintegy 40 ezren jutottak be az észak-afrikai autonóm spanyol városba.
Megrongálták a medjugorjei Mária-szobrot és felgyújtották a helyi Szent Jakab-templom szabadtéri oltárát néhány nappal a Mladifest nemzetközi katolikus ifjúsági találkozó kezdete előtt.
Őrizetbe vették Miamiban a férfiak felsőbbrendűségét hirdető amerikai-brit influencert, Andrew Tate-et és testvérét, Tristant. Az intézkedésre az Egyesült Királyság kérésére került sor, amely nemi erőszak vádja miatt kezdeményezte a kiadatásukat.
Izraelben a környezetvédelmi miniszter megszelídített vadállattá minősítette át a nílusi krokodilokat, hogy a természetvédelmi hatóságok tiltakozása ellenére börtönök őrzésére is alkalmazhassák őket – jelentette az izraeli média pénteken.
Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, és ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, az ukrán államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen.
szóljon hozzá!