A legtöbb, azaz a 385-ből 381 esetben a brit variáns jelenlétét igazolták a mintákban, továbbá 2–2 esetben a dél-afrikai, illetve a brazil variáns jelenlétét. Március első hetében mutatták ki a legtöbb pozitív eredményt a változatokra (166 eset), igaz, az nem derül ki az elemzésből, hogy akkor több szekvenálást végeztek-e a laboratóriumok.

Annál is inkább, mivel ez a megoszlás leginkább csak a megyék tesztkéréseit tükrözi (ahonnan nem kértek célzott tesztelést, ott nincsenek VOC-pozitív esetek), így az intézet megállapítása szerint minden valószínűség szerint sokkal kiterjedtebb a brit vírusvariáns terjedése.

Ezt erősíti ugyanakkor az is, hogy a pozitív esetek 62 százalékában semmilyen járványügyi összefüggést nem talált a fertőzés forrására vonatkozóan az egészségügyi szakhatóság. Mindössze az esetek 29 százalékában állapították meg, hogy az illető a brit vírusvariáns által megfertőződött személlyel állt kapcsolatban, további alig több mint két százalék esetében pedig külföldi utazással volt kapcsolatba hozható a megfertőződés, az esetek öt százalékában pedig nem kaptak információkat a fertőzöttektől.

A vizsgált esetekben a brit variáns előfordulása a férfiak körében volt gyakoribb, a 45–54 év közti korosztályban, de az elemzés készítői felhívják a figyelmet arra, hogy ez alapján nem lehet általános következtetéseket levonni, ez csupán a mintabeli arányokat tükrözi. A brit változat által megfertőződöttek közül 10-en vesztették életüket, mindannyian 63 évesnél idősebbek voltak, nyolcvan százalékuknak alapbetegségei voltak, két betegnek nem, de koruk (71, 91 év) ők is a veszélyeztetett csoportba tartoztak – ismerteti az elemzés.

Oltás utáni pozitív tesztek

Egyébként a három variáns valamelyikében megfertőződött 385 személy közül 16 már be volt oltva: heten az első oltás, kilencen pedig a második oltás után betegedtek meg. Utóbbiak közül heten átlagban a második oltás után három héttel mentek el tesztre – volt, aki 11, de olyan is, aki 34 nappal az oltás után –, amely igazolta a fertőzést.

Az elemzés készítői szerint utóbbira az lehet a magyarázat, hogy az említettek azok közé tartoznak, akiknek a szervezete általában nem reagál a védőoltásokra, esetleg abba az 5 százalékba, akiknél nem vált ki immunválaszt az az oltás, amit kaptak, vagy az, hogy a vakcina kevésbé hatékony a vírus brit variánsával szemben – utóbbival kapcsolatban azonban megjegyzik, megalapozott tudományos bizonyítékok hiányában ezt egyelőre korai lenne állítani. Egyébként egy, az Országos Közegészségügyi Intézet által frissen közzétett másik jelentés szerint