Nem veszélyes, de még mérhető a csernobili katasztrófa hatása Romániában

Talajmintából és fakéregmintából mutatták ki cézium radioaktív anyag jelenlétét nemrég Romániában. Képünk illusztráció •  Fotó: Pinti Attila

Talajmintából és fakéregmintából mutatták ki cézium radioaktív anyag jelenlétét nemrég Romániában. Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Műszerekkel még kimutatható a világ legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófájának hatása Romániában, de már nem jelent semmi veszélyt – mondta el portálunknak a csernobili erőmű robbanásának 34. évfordulója kapcsán Incze Réka környezetvédelmi szakértő, pedagógus.

Bíró Blanka

2020. április 27., 19:352020. április 27., 19:35

A Kijevtől száz kilométerre fekvő Csernobilben 1986. április 26-án következett be a robbanás, amelynek következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét.

Incze Réka felidézte, a meteorológiai körülmények olyanok voltak, hogy az észak-nyugat irányú szél Fehéroroszország, Lengyelország, a skandináv országok, Nagy-Britannia felé terelte a radioaktív felhőt, ezekben az országokban mérték Ukrajna után a legnagyobb szennyeződést. Aztán a szélirány megfordult dél-délnyugat irányba, és elhozta a radioaktív felhőt Közép-Európába, a Balkánra és a mediterrán térség egy részére, Romániába április 29–30-án jutott el.

Bár az információáramlást korlátozták, akkor is történtek mérések, például így kimutatták, hogy a tejben felhalmozódott a radioaktív jód, a tej egy részét tejporrá dolgozták fel, és csak akkor értékesítették, miután a jód bomlási ideje lejárt.

A lakosság jódtablettákat kapott, ennek az volt a magyarázata, hogy ha a szervezet feltöltődik stabil jóddal, nem vesz fel annyit a radioaktív jódból, és nem a szervezetben történik a lebomlása.

Incze Rékát arról is kérdeztük, hogy idén április 4-én erdőtűz ütött ki a csernobili tiltott övezetben, a tűzoltók napokig küzdöttek a lángokkal, és akkor elkezdtek terjedni a rémhírek a megnövekedett radioaktív sugárzásról. A szakember elmondta, Csernobilban is kevesebb már a radioaktív anyag, egy része lebomlott, ám a romániai környezetvédelmi minisztérium közösségi oldalán közzétett állásfoglalás szerint, a szaktárca fennhatósága alá tartozó, a radioaktivitást felügyelő hálózat adatai alapján a napokban nem mértek a megszokottól eltérő értékeket.

A radioaktivitás sajátossága, hogy nincs rá érzékszervünk, így csak műszerekkel lehet kimutatni – hívta fel a figyelmet Incze Réka. Hozzátette, a Romániába Csernobilből érkező felhő több mint húszféle radioaktív anyagot hozott, a legjelentősebb a szennyező anyag a jód 131-es izotópja volt, aminek a felezési ideje nyolc nap, így bár rákerült a talajra, a növényekre, vagyis bejutott az ember étkezési láncába, gyakorlatilag három hónap alatt teljesen lebomlott, eltűnt a környezetünkből.

A cézium azonban még mindig kimutatható.

Incze Réka a Babeș-Bolyai Tudományegyetem programjában végzett méréseket. Talajmintából és fakéregmintából mutatták ki cézium jelenlétét. Megfigyelhető, hogy a talajban mélyebbre haladva csökken a cézium jelenléte, a fakéregnek is a külső részében mértek nagyobb mennyiséget – mutatott rá a szakértő, aki a mérés eredményeit a doktori dolgozatában, szakmai publikációkban is közölte. Hangsúlyozta, a cézium felezési ideje körülbelül harminc év, tehát

műszerekkel még kimutatható, ám ebben a mennyiségben nem jelent kockázatot az egészségre, a növényekre sincs káros hatással.

Bár a radioaktivitás témában Csernobil a „sztár”, a mindennapi életünkben mégsem ez a legfontosabb – hívta fel a figyelmet Incze Réka. Rámutatott, a természetes sugárterhelésünk több mint felét a radon okozza, ám ez esetben is a mennyiség határozza meg, hogy káros vagy sem az egészségünkre. Civilizációs mellékhatásként jelentkezik, hogy a talajból, vízből, építőanyagokból bekerülő radon, a hőszigetelt nyílászárókkal ellátott, leszigetelt épületekből már nehezebben tud távozni, „csapdába kerül”, és a határérték felett súlyos károkat okozhat.

Videó: Blink Photography

Incze Réka Csíki Csongor onkológusra hivatkozva mutatott rá, hogy a nemdohányzók körében a radon-sugárzás a tüdőrák első számú okozója. Felidézte, hogy 2018-ban elfogadták Romániában az országos radon akciótervet, tavaly a módszertanát is kidolgozták, eszerint kötelező a középületekben a radonkoncentráció mérése. Ha az érték a küszöb közelében van, egyszerű szellőztetéssel megoldható a csökkentése, ha magasabb, léteznek technológiák erre a célra.

Incze Réka arra is kitért, hogy a mofettákban nagyságrendekkel magasabb a radioaktivitás, mint máshol, ám a kezelés nem jelent kockázatot, mert kevés időt töltenek ott az emberek, így a dózis nem emelkedik a határérték felé. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 19., kedd

Megvan, hogy meddig nyomathatják a kampányt az államelnök-jelöltek

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke kedden arról számolt be, hogy az elnökválasztási kampány szombaton reggel 7 órakor véget ér, addig a jelöltek és pártjaik kötelesek eltávolítani a közterületekről és az online térből a kampányanyagaikat.

Megvan, hogy meddig nyomathatják a kampányt az államelnök-jelöltek
2024. november 19., kedd

Szerdától két és fél óra alatt érhetünk Brassóból Bukarestbe az új elektromos vonattal

A Román Vasúttársaság utasszállító részlege (CFR Călători) kedden bejelentette, hogy szerdától forgalomba helyezik az első elektromos vontatású Alstom-szerelvényt.

Szerdától két és fél óra alatt érhetünk Brassóból Bukarestbe az új elektromos vonattal
2024. november 19., kedd

Valós időben lehet majd követni az államelnök-választás eredményeit

Az Állandó Választási Hatóság elnöke kedden bejelentette, hogy a romániai választások történetében először lehet valós időben követni az államelnök-választás eredményeit.

Valós időben lehet majd követni az államelnök-választás eredményeit
2024. november 19., kedd

Nekik biztosan csökkenni fog az energiaszámlájuk az árliberalizáció után

Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte egy keddi szakmai konferencián Sebastian Burduja.

Nekik biztosan csökkenni fog az energiaszámlájuk az árliberalizáció után
2024. november 18., hétfő

Újabb autópálya-szakaszt nyitnak meg szerdán

Megnyílik a forgalom előtt szerdán a moldvai (A7-es) autópálya két szakasza Buzău és Râmnicu Sărat között – jelentette be hétfőn a Román Rendőrség közlekedési tájékoztató központja, az Infotrafic.

Újabb autópálya-szakaszt nyitnak meg szerdán
2024. november 18., hétfő

Már nem csak álom, hogy Erdélyből néhány óra alatt eljuthassunk Budapestre autópályán vagy vasúton

A magyar európai uniós elnökség stratégiai célkitűzése a román Schengen-tagság elérése – nyilatkozta Marosvásárhelyen Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere, aki a határ menti autópályákról és a vasúti fejlesztésekről is beszélt.

Már nem csak álom, hogy Erdélyből néhány óra alatt eljuthassunk Budapestre autópályán vagy vasúton
2024. november 18., hétfő

Ha aggódott volna emiatt jó ha tudja: nem csökken a büntetés-végrehajtásban dolgozó rendőrök fizetése

Nem csökken a büntetés-végrehajtási rendszerben dolgozó rendőrök fizetése, és a pótlékaikat sem vonják meg – adta hírül hétfőn az Országos Börtönigazgatóság (ANP).

Ha aggódott volna emiatt jó ha tudja: nem csökken a büntetés-végrehajtásban dolgozó rendőrök fizetése
2024. november 18., hétfő

Lerövidül a vonatjegyek elővásárlási időszaka

A december 13-i és 14-i belföldi utazásokra, valamint a december 15-étől érvényes új menetrend szerinti járatokon történő belföldi utazásokra december 2-ától lehet jegyet váltani – közölte a román állami vasúttársaság utasszállító részlege.

Lerövidül a vonatjegyek elővásárlási időszaka
2024. november 18., hétfő

Jövőre is maradhatnak a korlátozott energiaárak

Radu Oprea gazdasági miniszter szerint az energiaárak korlátozásának 2025 márciusa után is érvényben kell maradnia, mindaddig, amíg megtalálják a megfelelő megoldásokat az árak alacsony szinten tartására.

Jövőre is maradhatnak a korlátozott energiaárak
2024. november 18., hétfő

Csak sürgősségi esetekben és kezelésenként egyszer adhatnak antibiotikumot a gyógyszertárak

A Közegészségügyi Intézet (INSP) szakemberei bevezették, hogy a gyógyszertárak recept nélkül csak sürgősségi esetekben adhatnak ki antibiotikumot.

Csak sürgősségi esetekben és kezelésenként egyszer adhatnak antibiotikumot a gyógyszertárak
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!