Nem veszélyes, de még mérhető a csernobili katasztrófa hatása Romániában

Incze Rékát arról is kérdeztük, hogy idén április 4-én erdőtűz ütött ki a csernobili tiltott övezetben, a tűzoltók napokig küzdöttek a lángokkal, és akkor elkezdtek terjedni a rémhírek a megnövekedett radioaktív sugárzásról. A szakember elmondta, Csernobilban is kevesebb már a radioaktív anyag, egy része lebomlott, ám a romániai környezetvédelmi minisztérium közösségi oldalán közzétett állásfoglalás szerint, a szaktárca fennhatósága alá tartozó, a radioaktivitást felügyelő hálózat adatai alapján a napokban nem mértek a megszokottól eltérő értékeket.

A radioaktivitás sajátossága, hogy nincs rá érzékszervünk, így csak műszerekkel lehet kimutatni – hívta fel a figyelmet Incze Réka. Hozzátette, a Romániába Csernobilből érkező felhő több mint húszféle radioaktív anyagot hozott, a legjelentősebb a szennyező anyag a jód 131-es izotópja volt, aminek a felezési ideje nyolc nap, így bár rákerült a talajra, a növényekre, vagyis bejutott az ember étkezési láncába, gyakorlatilag három hónap alatt teljesen lebomlott, eltűnt a környezetünkből.

Incze Réka a Babeș-Bolyai Tudományegyetem programjában végzett méréseket. Talajmintából és fakéregmintából mutatták ki cézium jelenlétét. Megfigyelhető, hogy a talajban mélyebbre haladva csökken a cézium jelenléte, a fakéregnek is a külső részében mértek nagyobb mennyiséget – mutatott rá a szakértő, aki a mérés eredményeit a doktori dolgozatában, szakmai publikációkban is közölte. Hangsúlyozta, a cézium felezési ideje körülbelül harminc év, tehát

Bár a radioaktivitás témában Csernobil a „sztár”, a mindennapi életünkben mégsem ez a legfontosabb – hívta fel a figyelmet Incze Réka. Rámutatott, a természetes sugárterhelésünk több mint felét a radon okozza, ám ez esetben is a mennyiség határozza meg, hogy káros vagy sem az egészségünkre. Civilizációs mellékhatásként jelentkezik, hogy a talajból, vízből, építőanyagokból bekerülő radon, a hőszigetelt nyílászárókkal ellátott, leszigetelt épületekből már nehezebben tud távozni, „csapdába kerül”, és a határérték felett súlyos károkat okozhat.