Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:47

Kilenc napig volt a hegyekben az ukrán menekült, miután egy éjszakai mentőakcióban megtalálták

10:29

Szirénázó smurdosok után száguldott, de lefilmezték, és a rendőrségen az ügy – videóval

09:59

Általános sztrájkra készül a polgármesteri hivatalok szakszervezete

09:40

Főszerepben a kézilabdameccsek – a szerdai sportműsor

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Négy típusú ösztöndíj lesz az új tanévtől, íme az összegek és a jogosultak köre

Holtan találtak egy nőt és hétéves fiát otthonukban

Szekrény zuhant egy kiskorúra, nem tudták megmenteni az életét

Annyi közalkalmazottat bocsáthatnak el Hargita és Kovászna megyében együttvéve, mint amennyit Maros megyében

Egy ember meghalt, miután egy rendőrautó belerohant egy szekérbe ma reggel – videóval

Négy típusú ösztöndíj lesz az új tanévtől, íme az összegek és a jogosultak köre

Nem vásárol Csíkszereda központi telket, másnak adták el

Költségvetést módosítottak, szó esett a tervezett leépítésekről is Hargita Megye Tanácsánál

A tanügyminiszter lemondását és a kormányintézkedés visszavonását követelik a tanügyi szakszervezetek

Ennyien kaptak különnyugdíjat augusztusban Romániában

Nem veszélyes, de még mérhető a csernobili katasztrófa hatása Romániában

Talajmintából és fakéregmintából mutatták ki cézium radioaktív anyag jelenlétét nemrég Romániában. Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Műszerekkel még kimutatható a világ legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófájának hatása Romániában, de már nem jelent semmi veszélyt – mondta el portálunknak a csernobili erőmű robbanásának 34. évfordulója kapcsán Incze Réka környezetvédelmi szakértő, pedagógus.

Bíró Blanka

2020. április 27., 19:352020. április 27., 19:35

A Kijevtől száz kilométerre fekvő Csernobilben 1986. április 26-án következett be a robbanás, amelynek következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét.

Incze Réka felidézte, a meteorológiai körülmények olyanok voltak, hogy az észak-nyugat irányú szél Fehéroroszország, Lengyelország, a skandináv országok, Nagy-Britannia felé terelte a radioaktív felhőt, ezekben az országokban mérték Ukrajna után a legnagyobb szennyeződést. Aztán a szélirány megfordult dél-délnyugat irányba, és elhozta a radioaktív felhőt Közép-Európába, a Balkánra és a mediterrán térség egy részére, Romániába április 29–30-án jutott el.

Bár az információáramlást korlátozták, akkor is történtek mérések, például így kimutatták, hogy a tejben felhalmozódott a radioaktív jód, a tej egy részét tejporrá dolgozták fel, és csak akkor értékesítették, miután a jód bomlási ideje lejárt.

A lakosság jódtablettákat kapott, ennek az volt a magyarázata, hogy ha a szervezet feltöltődik stabil jóddal, nem vesz fel annyit a radioaktív jódból, és nem a szervezetben történik a lebomlása.

Incze Rékát arról is kérdeztük, hogy idén április 4-én erdőtűz ütött ki a csernobili tiltott övezetben, a tűzoltók napokig küzdöttek a lángokkal, és akkor elkezdtek terjedni a rémhírek a megnövekedett radioaktív sugárzásról. A szakember elmondta, Csernobilban is kevesebb már a radioaktív anyag, egy része lebomlott, ám a romániai környezetvédelmi minisztérium közösségi oldalán közzétett állásfoglalás szerint, a szaktárca fennhatósága alá tartozó, a radioaktivitást felügyelő hálózat adatai alapján a napokban nem mértek a megszokottól eltérő értékeket.

A radioaktivitás sajátossága, hogy nincs rá érzékszervünk, így csak műszerekkel lehet kimutatni – hívta fel a figyelmet Incze Réka. Hozzátette, a Romániába Csernobilből érkező felhő több mint húszféle radioaktív anyagot hozott, a legjelentősebb a szennyező anyag a jód 131-es izotópja volt, aminek a felezési ideje nyolc nap, így bár rákerült a talajra, a növényekre, vagyis bejutott az ember étkezési láncába, gyakorlatilag három hónap alatt teljesen lebomlott, eltűnt a környezetünkből.

A cézium azonban még mindig kimutatható.

Incze Réka a Babeș-Bolyai Tudományegyetem programjában végzett méréseket. Talajmintából és fakéregmintából mutatták ki cézium jelenlétét. Megfigyelhető, hogy a talajban mélyebbre haladva csökken a cézium jelenléte, a fakéregnek is a külső részében mértek nagyobb mennyiséget – mutatott rá a szakértő, aki a mérés eredményeit a doktori dolgozatában, szakmai publikációkban is közölte. Hangsúlyozta, a cézium felezési ideje körülbelül harminc év, tehát

műszerekkel még kimutatható, ám ebben a mennyiségben nem jelent kockázatot az egészségre, a növényekre sincs káros hatással.

Bár a radioaktivitás témában Csernobil a „sztár”, a mindennapi életünkben mégsem ez a legfontosabb – hívta fel a figyelmet Incze Réka. Rámutatott, a természetes sugárterhelésünk több mint felét a radon okozza, ám ez esetben is a mennyiség határozza meg, hogy káros vagy sem az egészségünkre. Civilizációs mellékhatásként jelentkezik, hogy a talajból, vízből, építőanyagokból bekerülő radon, a hőszigetelt nyílászárókkal ellátott, leszigetelt épületekből már nehezebben tud távozni, „csapdába kerül”, és a határérték felett súlyos károkat okozhat.

• Videó: Blink Photography

Incze Réka Csíki Csongor onkológusra hivatkozva mutatott rá, hogy a nemdohányzók körében a radon-sugárzás a tüdőrák első számú okozója. Felidézte, hogy 2018-ban elfogadták Romániában az országos radon akciótervet, tavaly a módszertanát is kidolgozták, eszerint kötelező a középületekben a radonkoncentráció mérése. Ha az érték a küszöb közelében van, egyszerű szellőztetéssel megoldható a csökkentése, ha magasabb, léteznek technológiák erre a célra.

Incze Réka arra is kitért, hogy a mofettákban nagyságrendekkel magasabb a radioaktivitás, mint máshol, ám a kezelés nem jelent kockázatot, mert kevés időt töltenek ott az emberek, így a dózis nem emelkedik a határérték felé.