Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:00

Áramszünetre kell számítani több Hargita megyei településen

16:57

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

16:48

Ideiglenesen egyirányúsítják a Cuza Vodă utcát Marosvásárhelyen

15:36

Amikor a mesterséges intelligencia elemzi az önéletrajzot, akkor nem elég a kreativitás

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hátulról, teljes sebességgel – nyilvánosságra hozták a halálos biciklisgázolást rögzítő videót

Erdélyi lehet egy Firenzében talált nő, akinek a hozzátartozóit keresik

Két felnőtt és egy gyerek halt meg a Segesvár közelében történt balesetben – frissítve

Csökkentik a jövedéki adót, jelentősen olcsóbb lesz a gázolaj

Nem volt megfelelő a vízminőség, strandot és wellnesst állított le ideiglenesen a közegészségügy

Baka András: az elmúlt évek legsúlyosabb következménye a magyar társadalom mély megosztottsága

Csíkszeredai lovarda: nagy tervek után csak állagmegőrzésre van pénz

Kisajátítások a csíki bevásárlóközpont környékén: értékbecslés alapján kártalanítanak

Cseke: az RMDSZ első opciója egy nagykoalíció létrehozása az új kormány érdekében

Drágul a parkolás, bővülnek a fizetős övezetek Sepsiszentgyörgyön

Nem veszélyes, de még mérhető a csernobili katasztrófa hatása Romániában

Talajmintából és fakéregmintából mutatták ki cézium radioaktív anyag jelenlétét nemrég Romániában. Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Műszerekkel még kimutatható a világ legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófájának hatása Romániában, de már nem jelent semmi veszélyt – mondta el portálunknak a csernobili erőmű robbanásának 34. évfordulója kapcsán Incze Réka környezetvédelmi szakértő, pedagógus.

Bíró Blanka

2020. április 27., 19:352020. április 27., 19:35

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Kijevtől száz kilométerre fekvő Csernobilben 1986. április 26-án következett be a robbanás, amelynek következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét.

Incze Réka felidézte, a meteorológiai körülmények olyanok voltak, hogy az észak-nyugat irányú szél Fehéroroszország, Lengyelország, a skandináv országok, Nagy-Britannia felé terelte a radioaktív felhőt, ezekben az országokban mérték Ukrajna után a legnagyobb szennyeződést. Aztán a szélirány megfordult dél-délnyugat irányba, és elhozta a radioaktív felhőt Közép-Európába, a Balkánra és a mediterrán térség egy részére, Romániába április 29–30-án jutott el.

Bár az információáramlást korlátozták, akkor is történtek mérések, például így kimutatták, hogy a tejben felhalmozódott a radioaktív jód, a tej egy részét tejporrá dolgozták fel, és csak akkor értékesítették, miután a jód bomlási ideje lejárt.

A lakosság jódtablettákat kapott, ennek az volt a magyarázata, hogy ha a szervezet feltöltődik stabil jóddal, nem vesz fel annyit a radioaktív jódból, és nem a szervezetben történik a lebomlása.

Incze Rékát arról is kérdeztük, hogy idén április 4-én erdőtűz ütött ki a csernobili tiltott övezetben, a tűzoltók napokig küzdöttek a lángokkal, és akkor elkezdtek terjedni a rémhírek a megnövekedett radioaktív sugárzásról. A szakember elmondta, Csernobilban is kevesebb már a radioaktív anyag, egy része lebomlott, ám a romániai környezetvédelmi minisztérium közösségi oldalán közzétett állásfoglalás szerint, a szaktárca fennhatósága alá tartozó, a radioaktivitást felügyelő hálózat adatai alapján a napokban nem mértek a megszokottól eltérő értékeket.

A radioaktivitás sajátossága, hogy nincs rá érzékszervünk, így csak műszerekkel lehet kimutatni – hívta fel a figyelmet Incze Réka. Hozzátette, a Romániába Csernobilből érkező felhő több mint húszféle radioaktív anyagot hozott, a legjelentősebb a szennyező anyag a jód 131-es izotópja volt, aminek a felezési ideje nyolc nap, így bár rákerült a talajra, a növényekre, vagyis bejutott az ember étkezési láncába, gyakorlatilag három hónap alatt teljesen lebomlott, eltűnt a környezetünkből.

A cézium azonban még mindig kimutatható.

Incze Réka a Babeș-Bolyai Tudományegyetem programjában végzett méréseket. Talajmintából és fakéregmintából mutatták ki cézium jelenlétét. Megfigyelhető, hogy a talajban mélyebbre haladva csökken a cézium jelenléte, a fakéregnek is a külső részében mértek nagyobb mennyiséget – mutatott rá a szakértő, aki a mérés eredményeit a doktori dolgozatában, szakmai publikációkban is közölte. Hangsúlyozta, a cézium felezési ideje körülbelül harminc év, tehát

műszerekkel még kimutatható, ám ebben a mennyiségben nem jelent kockázatot az egészségre, a növényekre sincs káros hatással.

Bár a radioaktivitás témában Csernobil a „sztár”, a mindennapi életünkben mégsem ez a legfontosabb – hívta fel a figyelmet Incze Réka. Rámutatott, a természetes sugárterhelésünk több mint felét a radon okozza, ám ez esetben is a mennyiség határozza meg, hogy káros vagy sem az egészségünkre. Civilizációs mellékhatásként jelentkezik, hogy a talajból, vízből, építőanyagokból bekerülő radon, a hőszigetelt nyílászárókkal ellátott, leszigetelt épületekből már nehezebben tud távozni, „csapdába kerül”, és a határérték felett súlyos károkat okozhat.

• Videó: Blink Photography

Incze Réka Csíki Csongor onkológusra hivatkozva mutatott rá, hogy a nemdohányzók körében a radon-sugárzás a tüdőrák első számú okozója. Felidézte, hogy 2018-ban elfogadták Romániában az országos radon akciótervet, tavaly a módszertanát is kidolgozták, eszerint kötelező a középületekben a radonkoncentráció mérése. Ha az érték a küszöb közelében van, egyszerű szellőztetéssel megoldható a csökkentése, ha magasabb, léteznek technológiák erre a célra.

Incze Réka arra is kitért, hogy a mofettákban nagyságrendekkel magasabb a radioaktivitás, mint máshol, ám a kezelés nem jelent kockázatot, mert kevés időt töltenek ott az emberek, így a dózis nem emelkedik a határérték felé.