Talajmintából és fakéregmintából mutatták ki cézium radioaktív anyag jelenlétét nemrég Romániában. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Műszerekkel még kimutatható a világ legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófájának hatása Romániában, de már nem jelent semmi veszélyt – mondta el portálunknak a csernobili erőmű robbanásának 34. évfordulója kapcsán Incze Réka környezetvédelmi szakértő, pedagógus.
2020. április 27., 19:352020. április 27., 19:35
A Kijevtől száz kilométerre fekvő Csernobilben 1986. április 26-án következett be a robbanás, amelynek következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét.
Incze Réka felidézte, a meteorológiai körülmények olyanok voltak, hogy az észak-nyugat irányú szél Fehéroroszország, Lengyelország, a skandináv országok, Nagy-Britannia felé terelte a radioaktív felhőt, ezekben az országokban mérték Ukrajna után a legnagyobb szennyeződést. Aztán a szélirány megfordult dél-délnyugat irányba, és elhozta a radioaktív felhőt Közép-Európába, a Balkánra és a mediterrán térség egy részére, Romániába április 29–30-án jutott el.
Bár az információáramlást korlátozták, akkor is történtek mérések, például így kimutatták, hogy a tejben felhalmozódott a radioaktív jód, a tej egy részét tejporrá dolgozták fel, és csak akkor értékesítették, miután a jód bomlási ideje lejárt.
Incze Rékát arról is kérdeztük, hogy idén április 4-én erdőtűz ütött ki a csernobili tiltott övezetben, a tűzoltók napokig küzdöttek a lángokkal, és akkor elkezdtek terjedni a rémhírek a megnövekedett radioaktív sugárzásról. A szakember elmondta, Csernobilban is kevesebb már a radioaktív anyag, egy része lebomlott, ám a romániai környezetvédelmi minisztérium közösségi oldalán közzétett állásfoglalás szerint, a szaktárca fennhatósága alá tartozó, a radioaktivitást felügyelő hálózat adatai alapján a napokban nem mértek a megszokottól eltérő értékeket.
A radioaktivitás sajátossága, hogy nincs rá érzékszervünk, így csak műszerekkel lehet kimutatni – hívta fel a figyelmet Incze Réka. Hozzátette, a Romániába Csernobilből érkező felhő több mint húszféle radioaktív anyagot hozott, a legjelentősebb a szennyező anyag a jód 131-es izotópja volt, aminek a felezési ideje nyolc nap, így bár rákerült a talajra, a növényekre, vagyis bejutott az ember étkezési láncába, gyakorlatilag három hónap alatt teljesen lebomlott, eltűnt a környezetünkből.
Incze Réka a Babeș-Bolyai Tudományegyetem programjában végzett méréseket. Talajmintából és fakéregmintából mutatták ki cézium jelenlétét. Megfigyelhető, hogy a talajban mélyebbre haladva csökken a cézium jelenléte, a fakéregnek is a külső részében mértek nagyobb mennyiséget – mutatott rá a szakértő, aki a mérés eredményeit a doktori dolgozatában, szakmai publikációkban is közölte. Hangsúlyozta, a cézium felezési ideje körülbelül harminc év, tehát
Bár a radioaktivitás témában Csernobil a „sztár”, a mindennapi életünkben mégsem ez a legfontosabb – hívta fel a figyelmet Incze Réka. Rámutatott, a természetes sugárterhelésünk több mint felét a radon okozza, ám ez esetben is a mennyiség határozza meg, hogy káros vagy sem az egészségünkre. Civilizációs mellékhatásként jelentkezik, hogy a talajból, vízből, építőanyagokból bekerülő radon, a hőszigetelt nyílászárókkal ellátott, leszigetelt épületekből már nehezebben tud távozni, „csapdába kerül”, és a határérték felett súlyos károkat okozhat.
• Videó: Blink Photography
Incze Réka Csíki Csongor onkológusra hivatkozva mutatott rá, hogy a nemdohányzók körében a radon-sugárzás a tüdőrák első számú okozója. Felidézte, hogy 2018-ban elfogadták Romániában az országos radon akciótervet, tavaly a módszertanát is kidolgozták, eszerint kötelező a középületekben a radonkoncentráció mérése. Ha az érték a küszöb közelében van, egyszerű szellőztetéssel megoldható a csökkentése, ha magasabb, léteznek technológiák erre a célra.
Incze Réka arra is kitért, hogy a mofettákban nagyságrendekkel magasabb a radioaktivitás, mint máshol, ám a kezelés nem jelent kockázatot, mert kevés időt töltenek ott az emberek, így a dózis nem emelkedik a határérték felé.
Tizenkét különleges helyszín, tucatnyi izgalmas és megragadó történet – Erdély kincsei sorozatunk első évadában tömören, lényegre törően mutattuk meg azokat a természeti vagy épített büszkeségeinket, amelyekről még az itt élők is keveset tudnak.
A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.
Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.
Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
szóljon hozzá!