Saját lakás. Erre hajtanak a romániaiak. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Románia élen jár az Európai Unióban az ingatlanokat birtokló állampolgárok arányát illetően: 2016-ban a lakosság 96 százaléka saját ingatlanban lakott. Ez az arány jóval magasabb, mint az uniós átlag (70 százalék), míg Németországban a lakosság csupán 52 százaléka élt saját lakásában – írja az Agerpres hírügynökség az Eurostat kedden közzétett felmérésére hivatkozva.
2018. július 10., 17:032018. július 10., 17:03
2018. július 10., 17:042018. július 10., 17:04
A saját tulajdonú lakásban élők aránya Romániában volt a legmagasabb (96 százalék), Litvániában a lakosság 90 százaléka, Horvátországban szintén 90 százaléka élt saját ingatlanjában. A lista másik végén Németország (52 százalék), Ausztria (55 százalék), Dánia (62 százalék) és Nagy-Britannia (63 százalék) áll.
míg az EU-s átlag 30,7 százalék. Németországban a lakosság közel fele (48,3 százalék) lakott albérletben a vizsgált időszakban.
Az Eurostat felméréséből az is kiderült, hogy az uniós állampolgárok 11 százaléka számára megterhelő a saját lakás fenntartása. Ezt a görögök 41 százaléka, a bolgárok 21 százaléka, a németek 16 százaléka, a dánok 15 és a románok 14,4 százaléka vallotta.
A házak és tömbházlakások ára, valamint az új vagy régebbi ingatlanok vásárlása 8 százalékkal nőtt átlagosan 2006-ban és 2007-ben, majd a 2009-ben tapasztalt 4 százalékos visszaesést követően ismét emelkedni kezdtek 2014-től.
2010 és 2017 között az EU-ban átlagosan 11 százalékkal, az euróövezetben 6 százalékkal nőtt a lakások ára. Leginkább Svédországban (56 százalék) és Ausztriában (49 százalék) drágultak az ingatlanok, míg Spanyolországban és Olaszországban 17, illetve 15 százalékkal visszaesett az áruk. Romániában tavaly 6,1 százalékkal nőtt a lakások ára, miután 2010-ben 7,5 százalékos csökkenést regisztráltak.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni – jelentette be csütörtökön este a vatikáni palota pápai erkélyéről Dominique Mamberti protodiakónus.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél hatkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este nyolc óra előtt nem száll fel – írja az MTI Matteo Bruni szentszéki szóvivő közlésére hivatkozva.
Az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tájékoztatta az amerikai külügyminisztert a pakisztáni területen és Kasmír Pakisztánhoz tartozó területén végrehajtott katonai akcióról.
Mielőbbi tartós tűzszünetet, valamint előfeltételek és további késedelem nélküli békét sürgettek a konklávéra készülő bíborosok, akik a pápaválasztás előtti utolsó ülésüket ezzel a felhívással zárták kedden.
A Vatikánban tanácskozó bíborosi testület tagjai szerint a következő pápának az emberekhez közeli pásztornak kell lennie – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.
Szerdán kezdődik a vatikáni Sixtus-kápolnában a Szent Péter 266. utódát kiválasztani hivatott konklávé, amelynek szabályai azt is meghatározzák, hogy hogyan kell a választásra jogosult bíborosoknak összehajtaniuk a szavazócédulát.
1 hozzászólás