Naponta közel tíz órát tölt képernyők előtt egy romániai lakos

A legtöbb idő, átlagosan négy óra számítógép-, laptop- vagy tablethasználatra megy el, ez viszont húsz perccel kevesebb, mint 2019 első félévében. Az okostelefonokra átlagosan három órát és harminchat percet fordítunk naponta, ez 15 perccel több a tavalyi értékhez képest. Televíziózással átlagosan 2 óra 29 percet töltünk naponta, ami enyhe csökkenést jelent a 2019-es 2 óra 35 perchez képest. Naponta tehát közel 10 órát töltünk a képernyők előtt, de az is sokat elárul, hogy mit teszünk ez idő alatt.

Rádióhallgatással átlagosan 1 óra 16 percet töltünk, nyomtatott sajtó olvasásával viszont csak napi 23 percet. Utóbbi kapcsán az is kiderült, hogy a lakosság 46,3 százaléka olvas rendszeresen magazinokat, újságokat pedig 41,7 százalékuk. További érdekesség, hogy miközben a lakosság 92,5 százaléka néz rendszeresen televíziót, a hagyományos, élő követés mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az alternatív megoldások is.

A 16 és 64 év közötti internethasználók 60,5 százaléka előfizetett valamilyen havidíjas streaming szolgáltatásra (például Netflix), és ezek műsorait követi a televízión. Mások rögzítik az élő adásokat, hogy később visszanézhessék (32,3 százalék), illetve olyanok is vannak, akik a különböző televíziócsatornák saját oldalain nézik vissza a műsorokat (például RTL Most). Az okosórák viszont nem túl népszerűek az országban, a megkérdezett korosztály képviselőinek mindössze 14,9 százaléka rendelkezett ilyen eszközzel.

A képernyők előtt eltöltött idő egy része szükséges munka, oktatás, esetleg kapcsolattartás céljából, de sok esetben csak pótcselekvésként fordulunk a digitális eszközökhöz, és ennek az egészségünk is kárát láthatja – hívta fel a figyelmet megkeresésünkre Pázmán Enikő háziorvos. Mint mondta,

Ha sok időt töltünk a képernyők előtt, szemproblémákat is okozhat, illetve lelki panaszokat, sőt a memóriánk is gyengülhet. A szakember szerint egyébként a reflexeink már a járvány előtt kialakultak arra vonatkozóan, hogy folyamatosan digitális eszközöket használjunk.

– sorolta a tudnivalókat a háziorvos. Hozzátette: tudatos tervezésre van szükség ahhoz, hogy el tudjunk határolódni a digitális eszközök túlzott használatától. Első lépésként ajánlott lejegyezni egy nap, hogy mennyi időt fordítottunk erre, és az eredmény már önmagában beszédes lesz. Ezt követően érdemes megvizsgálni, hogy az adott időből mennyit töltöttünk el hasznosan, és mennyit tettek ki a pótcselekvésként elvesztegetett percek, órák. Utána lehet tervezni, felmérni, hogy hogyan tudnánk csökkenteni a képernyők előtt töltött időt, és hasznosabban felhasználni azt saját testi és lelki egészségünk érdekében. Azt is le lehet írni, hogy milyen lenne az ideális médiahasználat számunkra, majd határokat szabni magunknak, és tiszteletben tartani ezeket, annak ellenére is, hogy nagyon nagy a kísértés.