Mit remélhetünk születéskor?

Semmi sem kedvez a Romániában élőknek, vonható le a „tág” következtetés az Európai Unió statisztikai intézete, illetve az Econtex.ro gazdasági szakportál születéskor várható élettartamról szóló friss kimutatásából. Szakember segítségét kértük, hogy érdemben értelmezhessük, mivel magyarázható, hogy tíz esztendővel kevesebbet élnek a romániai férfiak, mint svéd társaik, illetve miért van nyolc évnyi „előnyük” a spanyol nőknek a romániai társaikkal szemben. A magyarázat előtt jöjjenek a számok.

A lista felső és alsó fele

A lehető legrövidebben fogalmazva, a születéskor várható átlagos élettartam azon évek számát jelenti, amelyet az adott évben születettek átlagosan megélhetnek. Vagyis azt az átlagos évmennyiséget, amit az újszülöttek remélhetnek, feltételezve, hogy a körülmények semmit nem változnak. Nos, e tekintetben az Európai Unió tagállamai közül a spanyolok vannak a legjobb helyzetben, ők átlagosan 82,2 évet élnek. Nem panaszkodhatnak az olaszok, a franciák, a máltaiak és a svédek sem, megfelelő viszonyok mellett ezek a nemzetek is több mint 82 esztendőt élnek.

A huszonhetek táborában az utolsó helyeket többnyire kelet-európai országok foglalják el. A bolgárok, lettek, litvánok és a romániaiak átlagosan 73-73,5 évet élnek, tehát kilenccel kevesebbe,t mint spanyol társaik. A magyarok életkörülményei sem a legfényesebbek, ők is mindössze 74 évet élnek átlagosan.

Férfiak és nők

Fentebb a népek születéskor várható élettartamát mutattuk, egybevéve a férfiakat és nőket. Külön-külön vizsgálva kiderül, hogy átlagosan a legtöbbet – 85 évet és hat hónapot – a spanyol nők élnek, őket a maguk 85,3 évükkel francia társaik követik. A lajstrom végén ismét a romániai nők kullognak, akik mindössze 77 évet és három hónapot élnek. A magyarországi nők 78 és fél évet remélhetnek.

A férfiak közül már nem a matador spanyolok, hanem a hűvös svédek állnak az első helyen, akik 79,6 évet élnek. Az utolsók továbbra is a romániai férfiak, akik pontosan tíz esztendővel hamarabb elhaláloznak, mint skandináv társaik. A magyarországi férfiak 70,7 év után intenek búcsút a földi létnek. Hangsúlyozandó, hogy átlagokról van szó. 

Káros szenvedélyek

„Mi sosem fogjuk utolérni a nyugatiakat, de legalább van egy fejlődő tendencia” – keres örömöt az ürömben dr. Jeszenszky Ferenc csíkszeredai kardiológus főorvos, akit a téma kapcsán az utolsó helyünk miértjéről is kérdeztünk. Évről évre emelkedik minden nemzet születéskor várható átlagos élettartama – folytatja –, mivel a fertőző betegségek kezelése miatt csökken a csecsemő- és gyermekhalálozás, ezzel egy időben a fejlett országokban a felnőttek elhalálozása egyre jobban kitolódik. Utóbbi eredmény az életmód változásával is elérhető.

„Az Egyesült Államokban például évekkel ezelőtt volt egy nagyon drasztikus dohányzás elleni kampány, aminek eredményeként csökkenni kezdett a szív és érrendszeri betegségek és tüdőrákos esetek száma. Nálunk persze minden lassabban működik, egy ilyen tiltás bevezetése is” – mutat összefüggést a szakorvos.

Meglátását alátámasztandó, Magyarországon januártól lépett érvénybe az a dohányzás elleni tilalom, amely értelmében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás, így nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekben sem; csak a szabad levegőn, illetve a bejárat előtt szabad dohányozni. Romániában még nincs érvényben ennyire szabályozott dohányzás elleni tiltás.  

Orvostudományi fejlődés

Saját szakmáját tekintve, a kardiológus szakorvos azt tapasztalta, hogy a betegei egyre felvilágosultabbak lettek. „Húsz évvel ezelőtt a betegek későn reagáltak, ezért szívinfarktusban nagyon sokan meghaltak. Manapság már olyan beteggel is találkoztam, aki mellkas-szorítást érzett, saját maga hívta a mentőt, és nagyon rövid időn belül már a kórházban ápolták. Szakterületemen jól látom a fejlődést. Például ma már érfestéssel ki lehet mutatni, hogy van-e érszűkület, amit műszeres segítséggel ki lehet tágítani. Egy ilyen betegségben szenvedő személy húsz éve még meghalt volna, ma viszont legalább tizenöt évet továbbélhet” – példával támasztja alá, hogy az orvostudomány fejlődése mennyire hozzájárul az életkor kitolódásához. 

Jeszenszky egyébként saját betegein tapasztalja, hogy milyen hatással van rájuk az ún. technológiai fejlődés. A páciensek például az interneten utánaolvasnak saját betegségüknek, és már van egy rálátásuk arra.

Fürdő a lakásban

Az orvostudomány fejlődése mellett az infrastruktúra fejlesztése is meghatározza a születéskor várható élettartamot. „Az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése is pozitív hatással van az életkorra. Továbbá a környezettudatos életmód is segít az öregebb kór megélésében. Úgy néz ki, hogy a stressz és egyéb negatív tényezők összességében lemaradnak a pozitív fejlődéshez képest. Ma már azt is tudjuk, hogy a stressz nagyrészt negatív hatással van az emberi szervezetre, ezért próbálunk anélkül élni” – magyarázza a doktor.

A csatornahálózat említésének apropóján érdemes kitérni arra, hogy Hargita megye a 41 megye közül a 21. helyen található azon a listán, amely a fürdőszobával felszerelt háztartásokat összesíti. Megyénk háztartásainak felében található zuhanyzó vagy fürdőkád. Első helyen Kolozs megye áll, ahol tíz háztartásból kilencben van fürdő, utolsó pedig az a Teleorman, ahol mindössze a lakások negyedében van fürdőhelyiség.   

Női szokások vs. férfi szokások

„Visszakanyarodva” a születéskor várható élettartamra, a férfiak és nők közötti megélt életkori különbségek csökkenése Jeszenszky szerint azzal – is – magyarázható, hogy a férfiak egy részének megváltozott az egészséges életformához való viszonya, magyarán, többet törődnek az egészségükkel. A nők pedig „idézőjelesen sokkal férfiasabbak lettek: már sokan taxi-, kamion- és buszsofőrként dolgoznak, ráadásul megtanulták a férfiak rossz szokásait, például a dohányzást és alkoholfogyasztást, csökkentve ezáltal élettartamukat.”

Nyugdíjkorhatárok

A vizsgált téma elemzésekor érintenünk kell a nyugdíjkorhatárokat is. Spanyolországban például a korhatárt 65-ről 67 évre emelték nemrég. Németországban 2007-ben hagyták jóvá a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre történő emelését, Franciaországban nemrég 60-ról 62 évre emelték. Magyarországon 62 év a korhatár férfiaknak, de 2015-ig felemelik 65 évre. A nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, ebbe a gyermeknevelési idő is beleszámít.

Nálunk a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 64 év és két hónap, a nők esetében 59 év és két hónap. A parlament tavalyelőtt fogadta el az új nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében fokozatosan nő az általános nyugdíjkorhatár. Így a férfiak esetében 2030-tól a 65 évet állapítja meg a jogszabály, a nők esetében a 63 évet. Az Európai Unió tagállamai közül Romániában az egyik legalacsonyabb a valós nyugdíjazási korhatár, amely 56 év.

Amúgy egy internetes hozzászóló szerint a nyugdíjkorhatárt hamarosan a következőképpen fogják meghatározni: „az illető elhalálozása után egy évvel”.