A romániaiak élnek a legkevesebbet, a spanyolok pedig a legtöbbet az Európai Unió huszonhét tagállama közül. A születéskor várható élettartam tekintetében a romániai nők nyolc, a férfiak pedig tíz esztendővel élnek kevesebbet, mint az első helyen található spanyol nők, illetve svéd férfiak. Az okokat szakemberrel elemeztük.
2012. május 06., 14:532012. május 06., 14:53
2012. május 06., 17:152012. május 06., 17:15
Semmi sem kedvez a Romániában élőknek, vonható le a „tág” következtetés az Európai Unió statisztikai intézete, illetve az Econtex.ro gazdasági szakportál születéskor várható élettartamról szóló friss kimutatásából. Szakember segítségét kértük, hogy érdemben értelmezhessük, mivel magyarázható, hogy tíz esztendővel kevesebbet élnek a romániai férfiak, mint svéd társaik, illetve miért van nyolc évnyi „előnyük” a spanyol nőknek a romániai társaikkal szemben. A magyarázat előtt jöjjenek a számok.
A lista felső és alsó fele
A lehető legrövidebben fogalmazva, a születéskor várható átlagos élettartam azon évek számát jelenti, amelyet az adott évben születettek átlagosan megélhetnek. Vagyis azt az átlagos évmennyiséget, amit az újszülöttek remélhetnek, feltételezve, hogy a körülmények semmit nem változnak. Nos, e tekintetben az Európai Unió tagállamai közül a spanyolok vannak a legjobb helyzetben, ők átlagosan 82,2 évet élnek. Nem panaszkodhatnak az olaszok, a franciák, a máltaiak és a svédek sem, megfelelő viszonyok mellett ezek a nemzetek is több mint 82 esztendőt élnek.
A huszonhetek táborában az utolsó helyeket többnyire kelet-európai országok foglalják el. A bolgárok, lettek, litvánok és a romániaiak átlagosan 73-73,5 évet élnek, tehát kilenccel kevesebbe,t mint spanyol társaik. A magyarok életkörülményei sem a legfényesebbek, ők is mindössze 74 évet élnek átlagosan.
Férfiak és nők
Fentebb a népek születéskor várható élettartamát mutattuk, egybevéve a férfiakat és nőket. Külön-külön vizsgálva kiderül, hogy átlagosan a legtöbbet – 85 évet és hat hónapot – a spanyol nők élnek, őket a maguk 85,3 évükkel francia társaik követik. A lajstrom végén ismét a romániai nők kullognak, akik mindössze 77 évet és három hónapot élnek. A magyarországi nők 78 és fél évet remélhetnek.
A férfiak közül már nem a matador spanyolok, hanem a hűvös svédek állnak az első helyen, akik 79,6 évet élnek. Az utolsók továbbra is a romániai férfiak, akik pontosan tíz esztendővel hamarabb elhaláloznak, mint skandináv társaik. A magyarországi férfiak 70,7 év után intenek búcsút a földi létnek. Hangsúlyozandó, hogy átlagokról van szó.
Káros szenvedélyek
„Mi sosem fogjuk utolérni a nyugatiakat, de legalább van egy fejlődő tendencia” – keres örömöt az ürömben dr. Jeszenszky Ferenc csíkszeredai kardiológus főorvos, akit a téma kapcsán az utolsó helyünk miértjéről is kérdeztünk. Évről évre emelkedik minden nemzet születéskor várható átlagos élettartama – folytatja –, mivel a fertőző betegségek kezelése miatt csökken a csecsemő- és gyermekhalálozás, ezzel egy időben a fejlett országokban a felnőttek elhalálozása egyre jobban kitolódik. Utóbbi eredmény az életmód változásával is elérhető.
„Az Egyesült Államokban például évekkel ezelőtt volt egy nagyon drasztikus dohányzás elleni kampány, aminek eredményeként csökkenni kezdett a szív és érrendszeri betegségek és tüdőrákos esetek száma. Nálunk persze minden lassabban működik, egy ilyen tiltás bevezetése is” – mutat összefüggést a szakorvos.
Meglátását alátámasztandó, Magyarországon januártól lépett érvénybe az a dohányzás elleni tilalom, amely értelmében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás, így nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekben sem; csak a szabad levegőn, illetve a bejárat előtt szabad dohányozni. Romániában még nincs érvényben ennyire szabályozott dohányzás elleni tiltás.
Orvostudományi fejlődés
Saját szakmáját tekintve, a kardiológus szakorvos azt tapasztalta, hogy a betegei egyre felvilágosultabbak lettek. „Húsz évvel ezelőtt a betegek későn reagáltak, ezért szívinfarktusban nagyon sokan meghaltak. Manapság már olyan beteggel is találkoztam, aki mellkas-szorítást érzett, saját maga hívta a mentőt, és nagyon rövid időn belül már a kórházban ápolták. Szakterületemen jól látom a fejlődést. Például ma már érfestéssel ki lehet mutatni, hogy van-e érszűkület, amit műszeres segítséggel ki lehet tágítani. Egy ilyen betegségben szenvedő személy húsz éve még meghalt volna, ma viszont legalább tizenöt évet továbbélhet” – példával támasztja alá, hogy az orvostudomány fejlődése mennyire hozzájárul az életkor kitolódásához.
Jeszenszky egyébként saját betegein tapasztalja, hogy milyen hatással van rájuk az ún. technológiai fejlődés. A páciensek például az interneten utánaolvasnak saját betegségüknek, és már van egy rálátásuk arra.
Fürdő a lakásban
Az orvostudomány fejlődése mellett az infrastruktúra fejlesztése is meghatározza a születéskor várható élettartamot. „Az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése is pozitív hatással van az életkorra. Továbbá a környezettudatos életmód is segít az öregebb kór megélésében. Úgy néz ki, hogy a stressz és egyéb negatív tényezők összességében lemaradnak a pozitív fejlődéshez képest. Ma már azt is tudjuk, hogy a stressz nagyrészt negatív hatással van az emberi szervezetre, ezért próbálunk anélkül élni” – magyarázza a doktor.
A csatornahálózat említésének apropóján érdemes kitérni arra, hogy Hargita megye a 41 megye közül a 21. helyen található azon a listán, amely a fürdőszobával felszerelt háztartásokat összesíti. Megyénk háztartásainak felében található zuhanyzó vagy fürdőkád. Első helyen Kolozs megye áll, ahol tíz háztartásból kilencben van fürdő, utolsó pedig az a Teleorman, ahol mindössze a lakások negyedében van fürdőhelyiség.
Női szokások vs. férfi szokások
„Visszakanyarodva” a születéskor várható élettartamra, a férfiak és nők közötti megélt életkori különbségek csökkenése Jeszenszky szerint azzal – is – magyarázható, hogy a férfiak egy részének megváltozott az egészséges életformához való viszonya, magyarán, többet törődnek az egészségükkel. A nők pedig „idézőjelesen sokkal férfiasabbak lettek: már sokan taxi-, kamion- és buszsofőrként dolgoznak, ráadásul megtanulták a férfiak rossz szokásait, például a dohányzást és alkoholfogyasztást, csökkentve ezáltal élettartamukat.”
Nyugdíjkorhatárok
A vizsgált téma elemzésekor érintenünk kell a nyugdíjkorhatárokat is. Spanyolországban például a korhatárt 65-ről 67 évre emelték nemrég. Németországban 2007-ben hagyták jóvá a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre történő emelését, Franciaországban nemrég 60-ról 62 évre emelték. Magyarországon 62 év a korhatár férfiaknak, de 2015-ig felemelik 65 évre. A nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, ebbe a gyermeknevelési idő is beleszámít.
Nálunk a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 64 év és két hónap, a nők esetében 59 év és két hónap. A parlament tavalyelőtt fogadta el az új nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében fokozatosan nő az általános nyugdíjkorhatár. Így a férfiak esetében 2030-tól a 65 évet állapítja meg a jogszabály, a nők esetében a 63 évet. Az Európai Unió tagállamai közül Romániában az egyik legalacsonyabb a valós nyugdíjazási korhatár, amely 56 év.
Amúgy egy internetes hozzászóló szerint a nyugdíjkorhatárt hamarosan a következőképpen fogják meghatározni: „az illető elhalálozása után egy évvel”.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!