Minden elvárást felülmúló megnyitó a világbajnokságon

Abháziában mindenki nagyon barátságos, kevesen vannak az utakon, de akikkel találkoztunk, mind mosolyogtak, köszöntek, a súlyos nyelvi korlátok ellenére is szóba akartak állni velünk. A helyiek egyáltalán nem szeretik a grúzokat (külön cikkben majd foglalkozunk az abház háborúval), ha lehet, kerülni kell a témát. Viszont nagyon büszkék magukra, és kifejezetten jól esik nekik, ha bármilyen dicséret éri őket.

Az étellel nem volt probléma, az otthoniakhoz hasonlóak, csak pikánsabbak az ízek. Főleg a levesek nagyon finomak, a húsételeik Székelyföldön is megállnák a helyüket. Főbb zöldségeik a paradicsom, a retek és az uborka.

Úttalan utakon

A hivatalos edzésre menet adódott alkalmunk arra, hogy tüzetesebben „megvizsgáljuk” a várost. A széles utakon általában kétfajta autó látható: a legújabb luxustrepejárók és a 80-as években épített Ladák. Az utakon nincs nagy forgalom, viszont izgalmas a közlekedés: a rendőri felvezetés ellenére előzték meg jobbról, dudálva a buszt, továbbá sikerült összefutni egy szabadon kószáló tehéncsordával is.

A belvárosban, de Szuhumi más részein is látszanak a 90-es évek elején zajlott háború nyomai, a szétlőtt falak emlékeztetnek mindenkit a függetlenség kiharcolására. A volt grúz parlament épülete a legimpozánsabb, a maga csendjében, kihasználatlanságával és az összes kitört ablakával együtt.

Előtte egy óriási tér található, amelyen fel van húzva annak a nyolc országnak a lobogója, amelyek elismerték Abháziát, mint független államot. Összegezve: az abház fővárosnak, Szuhuminak leginkább vidéki, kisvárosi hangulata van – többünk szerint Székelykeresztúrhoz hasonlított a legjobban, kivéve, hogy ott nincs tengerpart. Egyelőre még nem jöttünk rá, hogy nyaranta miért célpontja több millió orosz turistának.

Óriási az érdeklődés

A világbajnokságra több mint száz újságíró kért akkreditációt, a legnagyobbak – mint az Al Jazeera vagy a BBC – is képviselve vannak. Rengeteg az önkéntes, valamennyien középiskolás fiatalok. Azonban néha meghaladja őket a feladat, és akkor eluralkodik a fejetlenség. A helybéliek egyáltalán nem beszélnek idegen nyelvet (az oroszon kívül), az önkéntesek is eléggé törik az angolt,  de a nagy számok törvénye alapján segítségükkel eddig mindig sikerült zöld ágra vergődni.

Olimpiai szintű megnyitó

A megnyitó minden elvárást felülmúlt, óriási érdeklődés volt, az abháziaiak színültig töltötték a közel 5000 férőhelyes Dinamo stadiont. A kezdés közel egy órát csúszott, emiatt a nagyon aktív kurdisztániak magánakcióba kezdtek, és a tomboló közönség tapsvihara között körbementek a pályán. A többi csapat is folytatta példájukat, mindenki hasonlóan meleg és hangos fogadtatásban részesült. Szenzációs, olimpiai bemutatkozós élmény volt ez mindenkinek.

A grandiózus megnyitó következett. A szervezők kitettek magukért, a fantasztikus dobjátékot látványos abház néptánc követte, majd egy férfi és egy női kórus énekelt gyönyörűen. A legmeghatóbb és egyben leghosszabb jelenet egy közel száz táncost felvonultató harci bemutató volt, amivel Abházia háborúkkal teletűzdelt történelmét mutatták be. Fantasztikus élmény volt.

A vasárnap

Vasárnap reggel taktikai megbeszélésen szerepelt Székelyföld válogatottja, jelenleg a Kurdisztán elleni mérkőzésre hangolnak a fiúk. A találkozót payperview rendszerben élőben lehet követni, a hétfői Zainicsi mérkőzés (kezdés 15 órakor) viszont ingyenesen követhető. Amúgy a ConIFA a payperview rendszerből befolyó összegből a csapatokat támogatja.

A kurdok egyébként annyira naprakészek voltak, hogy azt hitték a székelyek Afrikából érkeztek, miután helyesbítettünk, egy „oh, okay”-jel nyugtáztak mindent.

Előző cikkünket itt olvashatják.