Mi célt szolgál és mennyire jogszerű a teraszokra vonatkozó adatgyűjtési kötelezettség?
Széchely István
•
2020. június 03., 22:06
• utolsó módosítás: 2020. június 03., 22:10
Vannak, akik a kerthelyiséggel rendelkező vendéglátóegységekre vonatkozó adatgyűjtési kötelezettség miatt nem látogatják a teraszos lokálokat, sokan azt sem tudják, mi célra gyűjtik az adataikat, másoknak az intézkedés törvényességével kapcsolatban is aggályaik vannak. A Hargita megyei prefektusi hivatal szóvivőjének és ügyvédnek tettük fel a témával kapcsolatban felmerült kérdéseket. Utóbbi szerint jogilag már ott elkezdődik a problémák sora, hogy Romániában elfelejtették hivatalosan kihirdetni a járványhelyzetet.
A regisztrációtól sokan idegenkednek, a vendégek adatait azonban csak az egészségügyi szakhatóság kérheti ki indokolt esetben • Fotó: Haáz Vince
Már a teraszok újranyitásának első napján előfordult, hogy
a potenciális vendég inkább visszafordult a bejárattól, amikor megtudta, hogy bejelentkezési lapot kell kitöltsön ahhoz, hogy fogyaszthasson, persze a többség ilyen körülmények között sem akarta nélkülözni az élményt.
A regisztrációs kötelezettséget a vendéglátásban dolgozók sem támogatják, az Udvarhelyszéki Vendéglátók Szövetségének elnöke is elhamarkodott hatósági döntésnek nevezte az intézkedést lapunknak adott korábbi nyilatkozatában, megjegyezve azt is, hogy a személyzetnek nem is áll jogában igazoltatni a vendégeket.
Törvényességi aggályok
Az intézkedéssel kapcsolatban törvényességi aggályai is vannak egyeseknek, sokakat pedig az érdekel, hogy miért kell megadják nevüket és telefonszámukat, és mi lesz a sorsa adataiknak. A vendégek nevüket és telefonszámukat kell megadják, szó sincs arról, hogy személyi számukat vagy más érzékeny adatot kellene kiadjanak.
A regisztrációra azért van szükség, hogy könnyebb legyen elvégezni a járványügyi kivizsgálást, ha utólag kiderül, hogy a kerthelyiség egyik vendége fertőzött volt, tehát könnyebb legyen megtalálni azokat, akikkel esetleg kapcsolatba került
– tájékoztatott Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője. A regisztrált adatokat tehát csak az egészségügyi szakhatóság kérheti ki a kerthelyiség működtetőjétől, az adatbázist pedig úgy kell megőrizni, hogy az ne sértse a GDPR-törvény (európai általános adatvédelmi rendelet) előírásait.
A vendégek adataihoz nem férhet hozzá harmadik fél, azaz másnak nem szolgáltathatja ki a neveket és telefonszámokat a lokál, az ugyanis bűncselekménynek minősül
– hívta fel a figyelmet a szóvivő. Az adatok tárolási idejére vonatkozó kérdésünkre Adrian Pănescu azt mondta, noha az nincs megszabva, véleménye szerint 30-45 napnál tovább nem kell megőrizzék azokat a kerthelyiségek működtetői, azt követően pedig
biztonságos módon meg kell semmisítsék a begyűjtött regisztrációs információkat.
Jogi értelemben nincs járvány
Meglátása szerint több probléma is felmerül a kerthelyiségekben történő regisztrációs kötelezettség törvényességével kapcsolatban – mondta el megkeresésünkre Marosi György székelyudvarhelyi ügyvéd. „Én az elmúlt két és fél hónapban nem láttam, hogy megszületett volna az a jogszabály, amely kihirdeti a járványhelyzetet Románia területén. Lehet, hogy ez meglepően hangzik, de ellenőrzéseim szerint nincs.
Az, hogy az Egészségügyi Világszervezet kihirdette a világjárványt, a román jogrendben nem helyettesíti a Románia területére vonatkozó járványhelyzetet. Egyszerűbben fogalmazva, Romániában jogilag nincs járvány. Ez azért fontos, mert elég keményen megkérdőjelez mindenféle intézkedést, ugyanis hiányzik a jogi alap, amire ráépülhetne minden utólagos kormányhatározat, sürgősségi kormányrendelet, törvény”
– vázolta a legfőbb problémát a szakember. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Románia ugyan azon kevés országok közé tartozik, amely a járvány kialakulásakor felfüggesztette az Emberi Jogok Európai Egyezményének az alkalmazását, viszont az ország alkotmányát nem lehet felfüggeszteni, és amint az utólag beigazolódott,
a kijárási korlátozások megszegéséért bírságokat előíró törvény is alkotmányellenes volt.
Ebbe a tárgykörbe tartozó probléma továbbá, hogy az alkotmánynak az utóbbi időben sokat idézett 53-as paragrafusa értelmében az alapvető emberi jogokat csak különleges esetekben lehet korlátozni, csakis törvény – azaz a parlament által meghozott jogszabály – által, és a korlátozás arányos kell legyen az azt kiváltó okkal. Ezzel szemben
Romániában mindenféle korlátozások lépnek érvénybe, amelyek nem törvény, hanem rendeletek, határozatok formájában születnek meg, másrészt arányosság tekintetében is eltúlzottak, különösen abban a vonatkozásban, hogy
a vészhelyzetre vonatkozó előírások némelyike szigorúbb korlátozás, mint a szükségállapot idején bevezetett intézkedések
– magyarázta az ügyvéd. Szerinte a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabály előírásaival is ütközik a kerthelyiséget működtető vendéglátóhelyekre vonatkozó adatgyűjtési kötelezettség.
Ha a szükségállapot idején történt egy fertőzés, tudták azonosítani a kontaktokat telefonszám nélkül is, nehogy már most ne tudnák. De ha begyűjtik az én adataimat, akkor az is érdekel, hogy mi történik később vele, milyen módon tárolják, ki fér hozzá, vagy van-e arra garancia, hogy amikor lejár ez a vészhelyzeti állapot, akkor törlik”
– fogalmazott, nem kívánva kitérni részletesebben arra, hogy miként lehet személyes adatokkal visszaélni.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az általános adatvédelmi rendeletre (GDPR) vonatkozóan az Európai Adatvédelmi Testület (European Data Protection Board) is állást foglalt közleményben: ebben a szakhatóság azt írja, hogy nem ütközik a személyes adatvédelmi jogszabály előírásaiba a járvány visszaszorítása érdekében elrendelt adatgyűjtési intézkedés, de kihangsúlyozzák, hogy az adatok szigorú védelmét járvány idején garantálnia kell annak a félnek, amely azokhoz hozzájut.
24h
