Mennyi is legyen a házi?

A házi feladatnak is megvan a maga szerepe a tanulás folyamatában, ám ahhoz, hogy értelme legyen a diák otthoni gyakorlásának, a házinak nem szabad sablonosnak és túl terjedelmesnek lennie, mert különben nem lesz hatékony. A tanügyminiszter törvénybe foglaltatná, hogy az iskolásoknak legtöbb hány órát szabad otthon a házi feladatokkal eltölteniük, hogy ne legyenek túlságosan leterhelve.

Az elemi osztályos tanulóknak annyi házi feladatot kell adni, amennyit legfeljebb egy óra alatt elvégezhetnek, az 5–8. osztályosoknak pedig legtöbb két órát kellene otthon tanulással tölteniük – véli Mircea Dumitru oktatási miniszter. Szerinte ha a pedagógusok nem értik meg, mennyire túlterheltek a gyermekek, akkor az oktatási miniszternek rendeletben kell szabályoznia a tanulók iskolán kívüli feladatait. „Ez nem azt jelenti, hogyha egy gyerek többet szeretne dolgozni, meg kell tiltani neki, legyen az ő döntése” – fejtette ki a tárcavezető. Mircea Dumitru azt is hangsúlyozta, a nyári szünidőben sem szabad túlterhelni a diákokat házi feladatokkal.

A hazai oktatási rendszer nem a diákközpontúságáról híres – véli sok szülő és pedagógus, akik szerint a gyerekek túl sok idejét „rabolja el” az iskola és a házi feladatok elkészítése. Az új rendelet a gyerekek házi feladattal eltöltött idejét szabályozná, ám a gyakorlatban ez sokkal árnyaltabb, ugyanis van, aki ugyanazzal a feladattal tíz perc alatt végez, míg más két óra alatt birkózik meg vele. Városi Emőke iskolai tanácsadó szerint a házi feladatnak, akárcsak a tanórának, interaktívnak, változatosnak és gyakorlatiasnak kellene lennie, nem sablonosnak, mert hamar megunja a diák.

A tantervvel együtt kellene módosítani a házi feladatok mennyiségét

Bartolf Hedvig tanfelügyelő elmondta, a tanfelügyelőség felméréseiből az derült ki, hogy a Hargita megyei kilencedikes diákok – az utazással együtt – akár napi nyolc-tíz órát is iskolai tevékenységgel töltenek. Azt is elmondta, hogy korábban tudományos munkában is foglalkozott a kérdéssel, és személyes véleménye az, hogy a tantervvel együtt módosítani kell a házi feladatok mennyiségét is, különben hatástalan lesz az intézkedés. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a gyermekek átlagosan napi nyolc órát ülnek az iskolapadban, ami megegyezik egy felnőtt ember munkaidejével, ám a gyerekek esetében ehhez még hozzájönnek a sporttevékenységek, a különböző magánórák vagy a versenyekre való felkészülések, és ezek tükrében valóban ésszerű lenne csökkenteni a feladatok mennyiségét.

„A gyakorlásnak is megvan a maga szerepe, a tanulandó anyag elmélyítését szolgálja, ezért fontos, de az is ugyanolyan fontos, hogy a diák életkorának megfelelő legyen a házi feladat. Nem mindenkinek van ugyanannyi időre szüksége egy-egy feladat elvégzéséhez, ezért nem az időt kellene szabályozni” – véli a szakember, aki szerint az egyensúlyt kellene megtalálni. A lényeg az, hogy a gyerekek ne legyenek elhanyagolva, de túlterhelve se, mert kell nekik a szabad idő, amikor „haszontalan” dolgokkal foglalkozhatnak, például a személyiségfejlődésük és önértékelésük szempontjából fontos, általuk választott tevékenységekkel.

Mátyás Melinda fia nyolcadikos egy marosvásárhelyi általános iskolában. Az édesanya úgy véli, a gyereke túl terjedelmes házi feladatokat kap, és sokszor késő estig tanul emiatt. „A fiamnak eléggé sok a házi feladata, de ő most ugye vizsga előtt áll. Például románból oldalakat kell megtanulnia, irodalomból és nyelvtanból egyaránt, emellett írnivaló házija is van. Utána még ott a magyar, amelyből szintén sok van, de az mégis kevesebb, mint a román, aztán jön a matematika, amiből nem állítom, hogy túl sok van, de van, és ha összeadjuk az időt, amit ezekre fordít, akkor összegyűl rendesen a házikra szánt idő” – fejtette ki az édesanya, aki szerint a többi tantárgyra már nincs idő és energia sem, mert a román, magyar, matematika főtantárgyak, ezekből kell készülni. „Vagy megoldom én a többi tantárgyból, például a tegnap este biológiából egy bemutatást kellett készíteni valamilyen helyi vagy világszintű környezetszennyezés témában” – panaszkodott a szülő.

Szente Enikő, a maroskeresztúri általános iskola tanítónője úgy véli, elemi osztályokban szükség van a házi feladatokra, de nem szabad túlterhelni velük a gyerekeket. „Mindig is a kevesebb házi feladat híve voltam, de úgy vélem, nincs is akkora szükség erre a rendeletre, inkább a tananyagot kellene szelektálni” – fejtette ki lapunknak a pedagógus, aki szerint az lenne az ideális, ha tanórák után ott maradhatnának a diákok az iskolában, és gyakorolhatnának, de erre legtöbb helyen nincs lehetőség.

Nem biztos, hogy a feladatok csökkentése önmagában meghozza a várt eredményt

„Nem az óraszámot, hanem a tananyagot kellene csökkenteni, hogy legyen idő megtanulni azt. A diákoknak az iskolában kellene gyakorolniuk, a házi feladat célja pedig az kellene legyen, hogy a szaktanár ellenőrizze, mennyire értette meg a diák a leckét” – mondta el megkeresésünkre Király András, az RMDSZ oktatásért felelős államtitkára. Kifejtette, amennyiben a vizsgafeltételek nem változnak, nem biztos, hogy a feladatok csökkentése önmagában meghozza a várt eredményt. Következő tanévre az ötödik osztályosok teljesen új tanterv alapján tanulnak majd, ennek kidolgozását éppen a napokban kezdik el, így az államtitkár szerint az oktatási miniszter intézkedési terve elhamarkodott, meg kellett volna várni, amíg a tantervek is átalakulnak.