Történelmi fordulatként jellemezte a segesvári alpolgármester-választást az RMDSZ Maros megyei elnöke, Brassai Zsombor. Mindez olyan körülmények között, hogy a tizenkilenc fős önkormányzatban mindössze három RMDSZ-es városatya tevékenykedik. „Most látszik, mennyire fontos volt Tóth Tivadar és az RMDSZ jó kampánya, hisz az addigi két képviselő helyett hármat juttatunk a tanácsba. Így a hét szociáldemokrata politikussal az RMDSZ többséget tudott alkotni” – magyarázta lapunknak Brassai, aki már korábban kilátásba helyezte, hogy a megyei kétpárti egyezség keretében jelentős esély mutatkozik a segesvári premierre. 

A segesvári szervezet elnöke, Gáll Ernő fiatal, de kitűnő és egyben tapasztalt tanárembernek ismeri a 45 éves Tóth Tivadart, aki a magyar osztályoknak is helyet adó Mircea Eliade középiskola aligazgatójaként már bizonyította menedzseri képességeit. Az RMDSZ-vezető szerint az új alpolgármester az idegenforgalom terén lendíthet a városon, tudván, hogy a megyei tanács élére választott Péter Ferenc is egy virágzó turisztikai városból, Szovátáról került székbe.

A három tanácsosi mandátum után alpolgármesterré választott Tóth Tivadar a város kimozdítását a holtpontról tekinti a legfontosabb feladatának. „Ovidiu Dumitru Mălăncrăvean polgármester kollégámmal hirtelenjében összeállítottuk a legfontosabb gondok listáját, és kiderült, hogy két mandátum sem lenne elég azok orvoslására” – mondta el lapunknak Tóth Tivadar. Megítélésében a legnagyobb problémát a köztisztaság és a közbiztonság hiánya jelenti, ami egy turisztikai városban hatványozott gondnak számít. Az alpolgármester szerint, ha tetszik, ha nem, abból a felismerésből kell kiindulni, hogy Segesvár egy visszafejlődött város, amelynek az idegenforgalma sem képes nagyot lendíteni a gazdaságon. Ugyanis hiányzik az a turisztikai infrastruktúra és koncepció, amely a párórás vagy egynapos célpontból három-négy napos várossá varázsolja Segesvárt a messziről érkezettek számára.

Magyar vonatkozásban a Gaudeamus Alapítvány felkarolása számít a legfontosabb feladatnak, hisz ez az a közösségi civil szervezet, mely köré tömörül a város 15-16 százalékát kitevő magyarsága. Szintén „hivatalosításra” vár a Petőfi-park is, mely amióta elkészült, szóban és írásban mindenki így emleget, viszont az okiratokban a mai napig sem viseli a költő nevét.