A környékbeli gazdáktól felvásárolt tejjel együtt a százharminc fős szarvasmarha-állománnyal termelő étfalvazoltáni Csutka család nyári időszakban mintegy 7–8 ezer, télen pedig napi 4 ezer liter tejet termel és értékesít Háromszéken.
2016. február 17., 15:422016. február 17., 15:42
2016. február 17., 15:432016. február 17., 15:43
Noha cégüket kiváló minőségű sajtjairól ismerik, a tej zöme mégsem a telken található sajtgyárba, hanem a sepsiszentgyörgyi Covalact tejfeldolgozó vállalathoz kerül. Az otthoni birtokon mindössze napi 500 liter tehéntejből lesz félérlelt vagy füstölt sajt. Ennyi ma a kereslet egy biominőségű, adalékanyagokat nem tartalmazó kézműves sajtra, amely azért sem lehet versenyképes a kétes értékű és ezért olcsóbb importsajtokkal, mert az üzletek mindkét terméket egyazon polcon kínálják. A legtöbb vásárló nem olvassa el a termék összetételét leíró apró betűs tájékoztatót, így nincs honnan tudnia, hogy a harmadával vagy éppen felével olcsóbba kerülő „vetélytársnak” csak a neve tehénsajt, mert valójában növényi eredetű alapanyagokból készül, amit jó esetben összekevernek némi tejjel.
Ülünk a család által megvásárolt és gyönyörűen felújított Benkő-Zágoni kúria tágas nappalijában, és közösen keressük a választ arra a sokak által feltett kérdésre, hogy belátható időn belül erdélyi ember fog-e még inni erdélyi tehéntől származó tejet, illetve vásárolhatunk-e olyan tejterméket, amely nem külföldről behozott tejből készül? Vendéglátóim szerint minden eddiginél nehezebb helyi termékkel piacon maradni. A naponta ezer liter tej feldolgozására épített üzemük jó ideje csak félgőzzel működik: annyit sajtot termelnek, amennyinek ellenértékét az eladók ki is fizetik.
A teljes cikk az Erdélyi Napló csütörtökön megjelenő, 7. számában olvasható.
Nagyon sok mozgássérültnek a sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat által szervezett nyári tábor jelenti az év egyik kiemelkedő eseményét, ez idén június 29-től július 6-ig zajlott Mikóújfaluban.
Hat település között osztotta szét a Galac megyétől kapott egymillió lej értékű gyorssegélyt hétfői ülésén Kovászna Megye Tanácsa. Bíznak benne, hogy rövidesen az árvíz sújtotta községek fertőtlenítésére igényelt kormánytámogatás is megérkezik.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület fennállásának 35. évfordulójára készült dokumentumfilmet, hétfőn 17 órától mutatják be a kovásznai Csoma Emlékközpont és Népfőiskola székházában.
A sepsiszentgyörgyi rendőrséget riasztotta szombaton késő este egy nő, hogy 37 éves fia öngyilkosságot fontolgathat a vasútállomás környékén.
Elérkezett egy nemzedékről nemzedékre testálódott álom megvalósulásának ideje a kovásznai unitárius leányegyházközség számára: széleskörű közösségi összefogásnak köszönhetően saját gyülekezeti otthonuk lett.
Fokozott légköri instabilitásra figyelmeztető elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adtak ki a meteorológusok szombaton az ország tíz megyéjére.
A megszokottól eltérő, misztikus élményben lehet része annak, aki ellátogat a dálnoki búvártóhoz, ahol nem mindennapi kiállítás várja a látogatókat.
Válaszol a gazdák kérésére a Kovászna megyei tanács: segít a gazdálkodóknak abban, hogy nagyobb felületen küzdhessenek meg az egyre gyakoribb aszályos időszakokkal. A cél az, hogy az eddigi 3000 hektárról 8000 hektárra nőjön az öntözhető felület.
Hat szolgálati lakással lesz gazdagabb egy év múlva Kovászna városa, amelyeket az egészségügyben és oktatásban dolgozóknak szánnak. A kivitelezés múlt héten kezdődött el, uniós alapokból finanszírozzák.
Több mint egy hónappal a pusztító májusi áradások után sem csillapodott a fájdalom és a reménytelenség Nagyborosnyón és Bácsteleken. A települések lakói még mindig ázott falú, penészes, betonpadlós szobákban tengődnek.
szóljon hozzá!