Kettős növekedés: többet vásároltunk, többet is fizettünk az élelmiszerekért

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy az év első kilenc hónapjában Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a gyümölcsök és a sertéshús ára a tagállamok közül. Az elemzés szerint a szükségállapot és a vészhelyzet ideje alatt az eladások terén 17,8 százalékos növekedés volt tapasztalható az országban a korábbi évhez képest (2,2 milliárd lejről 2,6 milliárd lejre nőtt az eladások összértéke).

A legnagyobb mértékben a marhahús konzerv, az alma, a búzaliszt, a tojás, a tehéntej, a laskafélék és a citrom iránt nőtt meg a kereslet. Ami az árakat illeti, a növekedés mértéke széles skálán mozog a csirke felsőcomb esetében tapasztalt 0,3 százalékos emelkedéstől a piros alma 105,6 százalékos drágulásáig. A húsfélék esetében átlagosan 11,8 százalékos áremelkedést jegyeztek, de a legnagyobb növekedés a zöldségek és gyümölcsök esetében történt: a 22,7 százalékos drágulás azt jelenti, hogy minden kilogramm zöldségért és gyümölcsért átlagosan egy lejjel többet fizetünk. Leginkább az alma drágult, de a citrom és a narancs, illetve a fehérbab esetében is jelentős áremelkedés figyelhető meg.

Az alapélelmiszerek kategóriájában is sok esetben drágulás történt: a napraforgóolaj ára 15,7 százalékkal, az előrecsomagolt fehér kenyéré 14,3 százalékkal, a fehér liszté pedig 9,7 százalékkal emelkedett, illetve kisebb mértékben ugyan, de az olaj, a rizs, a laskafélék, a cukor, a búzadara és a kukoricaliszt ára is nőtt.

ezek a csirke alsócomb, a csont nélküli csirkemell, a sárgarépa, a fehér burgonya, a hagyma és az XL méretű tojás. Utóbbiból viszont az is látszik, hogy az S, M, és L méretű tojások ára emelkedett, és érdekes módon a legkisebb, azaz S méret esetében tapasztalható a legnagyobb árnövekedés.

Az árak emelkedésének számos oka van Szabó Árpád közgazdász szerint. Mint rámutatott, Romániában az élelmiszerárak korábban is magasabbak voltak más országokhoz képest a vásárlóerőhöz viszonyítva, és ezt csak tovább súlyosbította a járványhelyzet. Ennek több oka van, az egyik legrégebbi szerinte az, hogy a mezőgazdaság államosítása, majd visszaállamosítása során több hibát vétettek.

Ezért történhet meg ma is, hogy a hagyományos pityókaterjesztő vidékeknek számító Csíki- és Gyergyói-medencében működő nagyáruházakban is törökországi krumplit lehet vásárolni” – mutatott rá a szakember.

Hozzátette: az sem tett jót a hazai termelésnek, hogy elterjedt az a szemléletmód, amely szerint sokan lenézték a mezőgazdasági munkát. „Nem termeljük meg a saját élelmiszereinket, külföldről kell ezeket behozni, és ez az árakon is meglátszik, hiszen a járványhelyzet miatt a szállítás is nehézkesebbé és költségesebbé vált. A húsfélék közül a disznóhús drágult a leginkább, és ez annak is köszönhető, hogy mivel megnőtt a biztonsági kockázat a járványhelyzetben, illetve a szigorú ellenőrzések is jelentős összegekbe kerülnek, ezt sok esetben a vásárlókkal fizettetik meg. A gyümölcsök esetében továbbá a szállítási gondokon túl az is hozzájárulhatott az áremelkedéshez, hogy megnőtt a kereslet, mivel a járványhelyzet miatt a lakosság több gyümölcsöt kezdett fogyasztani” – zárta Szabó Árpád.