Növelné a fertőző betegségek elleni védekezés hatékonyságát az új törvény, de a szabályozás elfogadása még várat magára
Fotó: 123RF
Egy éve elakadt a képviselőházban az új oltástörvény-tervezet, amely az egészségügyi szakemberek szerint lehetőséget teremtene a járványos megbetegedések, például a Romániában 59 gyermekáldozatot követelt kanyaró elleni védekezés hatékonyságának növelésére. A késlekedés pontos okát a járványügyi szakemberek, de még a szenátus, illetve a képviselőház egészségügyi szakbizottságainak képviselői sem ismerik.
2018. november 16., 22:182018. november 16., 22:18
Az új oltástörvény tervezete már közel két éve elkészült, és több mint egy éve elfogadta a szenátus, ám a képviselőházban elakadt az új szabályozás.
Egyebek mellett arról rendelkezik, hogy az egészségügyi minisztérium köteles álladóan készleten tartalékolni megfelelő mennyiségű kötelező védőoltást, az oltásmegtagadást pedig csak az immunizálás elutasításával járó kockázatok pontos ismeretében teszi lehetővé a szülők számára.
„Nem tudom, hányan kell még meghaljanak. Mert 59 gyerek meghalt ebben az országban egy olyan járványos betegségben (kanyaró, szerk. megj.), ami ellen létezik oltás.
– fogalmazott lapunknak az új oltástörvény elfogadásának késlekedését kifogásolva Tar Gyöngyi. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője szerint
„Mi egy szégyenfolt vagyunk az európai térképen kanyaróügyben. És ha beüt a szamárköhögés, akkor abban is azok leszünk. Nálunk még mindig olyan gyermekbetegségek ütik fel a fejüket, amelyek Európa civilizáltabb részein már rég nincsenek” – mondta, érthetetlennek nevezve a törvénymódosítás késlekedését. Szerinte ez egy burkolt módja annak, hogy a képviselők a nemzetközi egészségügyi szervezetek figyelmének felkeltése nélkül a törvény ellen szavazzanak. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok pontatlanok, ugyanis beléjük lehet magyarázni, hogy Romániában nem kötelezőek a védőoltások – érvelt az új tervezet mellett Tar Gyöngyi.
A tervezet képviselőházi megvitatásának halogatását a szenátus egészségügyi szakbizottságának elnöke sem érti. László Attila lapunk megkeresésére elmondta,
Számára azért is megmagyarázhatatlan a halogatás oka, mert az új törvény egyebek mellett olyan kötelezettségeket foglal magában, hogy az államnak két évre előre kell gondoskodnia a kötelező védőoltások készleteiről vagy hogy az oltóanyagokat megfelelő körülmények között el kell juttatnia a háziorvosokhoz. Része az új előírásoknak a szülő informálásának kötelezettsége is, de ez nem oltási kötelezettséget jelent, hanem azt, hogy a szülő a tájékoztatás után hozza meg a döntést arról, hogy beoltatja-e gyerekét vagy sem – magyarázta László Attila.
A képviselőház egészségügyi bizottságának titkára politikai okokat vél a késlekedés hátterében. Vass Levente megkeresésünkre elmondta, szerinte
„Legalább négy-öt olyan rendezvényen vettem részt, ahol az egészségügyi világszervezet és más szervezetek is nyomatékosan kérték a román kormánytól és a parlamenti bizottságoktól, hogy ezt a törvényt átvigyék. Az egészségügyi bizottság titkáraként, az RMDSZ parlamenti képviselőjeként azt tudom mondani, hogy ez nem az RMDSZ-től függ, mi is türelmetlenül várjuk, hogy a kormányzó pártkoalíció milyen pozícióba helyezkedik” – fogalmazott a helyzetről Vass Levente. Kérdésünkre arról is beszámolt, hogy a jogszabály elfogadásának nincs semmilyen szakmai akadálya:
Megérzése szerint egyébként a képviselőház el is fogadná az új jogszabályt, ha végre napirendre kerülne, ugyanis a képviselők többsége támogatja.
A magyar származású Gorka Sebestényt nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump pénteken.
Ausztria pénteken jelezte, hogy kész feloldani a Románia és Bulgária teljes körű schengeni csatlakozásával szembeni vétóját, és ezzel hosszú várakozás után elhárul az utolsó akadály a két kelet-európai ország előtt.
Az Országos Börtönigazgatóság pénteken közzétett adatai több mint 20.500 fogvatartott kérvényezte, hogy szavazhasson az elnökválasztás első fordulójában.
Országszerte közel 19 ezer szavazóhelyiségbe várják vasárnap a szavazásra jogosult mintegy 19 millió román állampolgárt, hogy megválasszák Románia elnökét.
Csütörtöki ülésén a kormány december 19-ig meghosszabbította azt az időszakot, ameddig az adófizetők a részleges adóamnesztia kedvezményeivel élve törleszthetik az adóhátralékaikat.
Felületességgel és mulasztással vádolta csütörtökön Cătălin Drulă képviselő, korábbi szállításügyi miniszter Sorin Grindeanu jelenlegi tárcavezetőt, miután hajnalban törölték a Bukarest-Brassó elektromos vonat járatát.
A szerdán első menetrend szerinti útjára indított új elektromos vonat csütörtök reggeli járatát a fedélzeti számítógép meghibásodása miatt törölték – közölték a Vasúti Reform Hatóság (ARF) képviselői.
Az államelnök-választások második fordulója után kezdődnek a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.
Az előző havi 0,2 százalékos növekedés után szeptemberben az Európai Unióban és az euróövezetben 0,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés augusztushoz képest, az uniós országok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Összesen 28 személy került előzetes letartóztatásba azzal a gyanúval, hogy kábítószert árultak iskolákban, miután a hét elején a rendőrség és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség a hét elején 54 házkutatást tartott Iaşi és Vaslui megyében.
szóljon hozzá!