
Növelné a fertőző betegségek elleni védekezés hatékonyságát az új törvény, de a szabályozás elfogadása még várat magára
Fotó: 123RF
Egy éve elakadt a képviselőházban az új oltástörvény-tervezet, amely az egészségügyi szakemberek szerint lehetőséget teremtene a járványos megbetegedések, például a Romániában 59 gyermekáldozatot követelt kanyaró elleni védekezés hatékonyságának növelésére. A késlekedés pontos okát a járványügyi szakemberek, de még a szenátus, illetve a képviselőház egészségügyi szakbizottságainak képviselői sem ismerik.
2018. november 16., 22:182018. november 16., 22:18
Az új oltástörvény tervezete már közel két éve elkészült, és több mint egy éve elfogadta a szenátus, ám a képviselőházban elakadt az új szabályozás.
Egyebek mellett arról rendelkezik, hogy az egészségügyi minisztérium köteles álladóan készleten tartalékolni megfelelő mennyiségű kötelező védőoltást, az oltásmegtagadást pedig csak az immunizálás elutasításával járó kockázatok pontos ismeretében teszi lehetővé a szülők számára.
„Nem tudom, hányan kell még meghaljanak. Mert 59 gyerek meghalt ebben az országban egy olyan járványos betegségben (kanyaró, szerk. megj.), ami ellen létezik oltás.
– fogalmazott lapunknak az új oltástörvény elfogadásának késlekedését kifogásolva Tar Gyöngyi. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője szerint
„Mi egy szégyenfolt vagyunk az európai térképen kanyaróügyben. És ha beüt a szamárköhögés, akkor abban is azok leszünk. Nálunk még mindig olyan gyermekbetegségek ütik fel a fejüket, amelyek Európa civilizáltabb részein már rég nincsenek” – mondta, érthetetlennek nevezve a törvénymódosítás késlekedését. Szerinte ez egy burkolt módja annak, hogy a képviselők a nemzetközi egészségügyi szervezetek figyelmének felkeltése nélkül a törvény ellen szavazzanak. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok pontatlanok, ugyanis beléjük lehet magyarázni, hogy Romániában nem kötelezőek a védőoltások – érvelt az új tervezet mellett Tar Gyöngyi.
A tervezet képviselőházi megvitatásának halogatását a szenátus egészségügyi szakbizottságának elnöke sem érti. László Attila lapunk megkeresésére elmondta,
Számára azért is megmagyarázhatatlan a halogatás oka, mert az új törvény egyebek mellett olyan kötelezettségeket foglal magában, hogy az államnak két évre előre kell gondoskodnia a kötelező védőoltások készleteiről vagy hogy az oltóanyagokat megfelelő körülmények között el kell juttatnia a háziorvosokhoz. Része az új előírásoknak a szülő informálásának kötelezettsége is, de ez nem oltási kötelezettséget jelent, hanem azt, hogy a szülő a tájékoztatás után hozza meg a döntést arról, hogy beoltatja-e gyerekét vagy sem – magyarázta László Attila.
A képviselőház egészségügyi bizottságának titkára politikai okokat vél a késlekedés hátterében. Vass Levente megkeresésünkre elmondta, szerinte
„Legalább négy-öt olyan rendezvényen vettem részt, ahol az egészségügyi világszervezet és más szervezetek is nyomatékosan kérték a román kormánytól és a parlamenti bizottságoktól, hogy ezt a törvényt átvigyék. Az egészségügyi bizottság titkáraként, az RMDSZ parlamenti képviselőjeként azt tudom mondani, hogy ez nem az RMDSZ-től függ, mi is türelmetlenül várjuk, hogy a kormányzó pártkoalíció milyen pozícióba helyezkedik” – fogalmazott a helyzetről Vass Levente. Kérdésünkre arról is beszámolt, hogy a jogszabály elfogadásának nincs semmilyen szakmai akadálya:
Megérzése szerint egyébként a képviselőház el is fogadná az új jogszabályt, ha végre napirendre kerülne, ugyanis a képviselők többsége támogatja.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
szóljon hozzá!