Romániában nincs magyar probléma – jelentette ki csütörtökön Berlinben Klaus Johannis román államfő azt követően, hogy Angela Merkel német kancellárral tárgyalt a német fővárosban.
2015. február 26., 17:222015. február 26., 17:22
Az államfő újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy Magyarország szokatlanul nagy érdeklődést tanúsít a határon túli magyarok iránt, de ezt Románia nem értékeli fenyegetésként; mindazonáltal odafigyel a témára.
„A romániai magyar kisebbség politikai képviselettel rendelkezik, ez a képviselet a tárgyalópartnerünk. Gyakran találkozunk vele, számos témáról tárgyalunk, és biztosíthatom, hogy Romániában nincs magyar probléma\" – jelentette ki Johannis.
A mintegy egyórás találkozó során szóba került Románia schengeni csatlakozása is. Angela Merkel reményét fejezte ki, hogy sikerül fokozatos előrelépést elérni e téren. A kancellár elmondta: tudatában van annak, hogy Románia számára rendkívül fontos a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött európai uniós térséghez való csatlakozás.
Arra ugyanakkor, hogy Románia az idei év végéig csatlakozhat-e az övezethez, Merkel nem adott konkrét választ. Reményét fejezte ki, hogy az országban következetesen gyakorlatba ültetik az igazságügyi reformokat, ezt követően születhet döntés.
Johannis a téma kapcsán kifejtette: Románia számít Németország támogatására egy olyan megoldás megtalálása érdekében, amely segít a schengeni csatlakozás megvalósításában. Az államfő szerint a román csatlakozás mellett jó érv az Európai Bizottság legutóbbi igazságügyi országjelentése is, amely számos pozitív eredményt sorol fel.
Merkel elárulta: örömmel fogadta Johannis álalmfővé választását, hiszen a romániai német közösség tagjáról van szó. Kifejtette: két téren, a keleti partnerség és a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos európai külpolitikai terén is szorosan együttműködnek Romániával, mivel stratégiai fontosságú régióról van szó.
Kifejtette: egyetértettek abban, hogy tovább kell mélyíteni a gazdasági kapcsolatokat, és abban is, hogy Ukrajna estében a két ország közös álláspontot képvisel. Johannis németül köszönte meg Merkel szavait, majd románul folytatva mondott köszönetet a meghívásért.
Elmondta, gazdasági, kulturális és politikai szempontból is áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat. Németországot Románia egyik legfontosabb partnerének nevezte, és közölte, egyetértettek abban, hogy a Romániában élő német és a Németországban élő román közösség hidat képez a két ország között.
Kifejtette: Európa gazdasági sikeressége érdekében erősíteni kell a gazdasági együttműködést, meg kell valósítani a bankuniót. Azt is elmondta, hogy a találkozón kiálltak az európai értékek, a belső kohézió megerősítése mellett is.
Az ukrajnai konfliktus kapcsán elmondta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy minél hamarabb véget érjen. Közölte: Románia elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett, és úgy vélte, egész Európa érdeke, hogy Ukrajnában stabilizálódjon és normalizálódjon a helyzet.
Angela Merkel reményét fejezte ki, hogy Oroszország nem jár ugyanúgy el Moldovában, mint Ukrajnában. Egyben lényegesnek nevezte a transznisztriai konfliktus nemzetközi erőfeszítésekkel történő megoldását.
Johannist kora délután Joachim Gauck német államfő is fogadta. A találkozót követően a román államfő úgy vélte, Románia kiválóan felhasználhatja a kommunizmust jól ismerő német elnök tapasztalatait a kommunizmust bemutató, hamarosan megnyitandó múzeum létrehozatalakor.
A kétnapos berlini látogatáson tartózkodó államfőt délben Joachum Gauck német elnök is fogadta. A találkozó előtt a két államfő egy olyan iskolában tanuló gyerekekkel találkozott, ahova jórészt Németországban élő bevándorlók gyerekei járnak. A diákok közt romániai roma tanulók is voltak.
A német kollégájával folytatott találkozót követően Johannis egy Facebook-posztban annak a véleményének adott hangot, hogy Gauck mindenki másnál jobban ismeri a kommunizmust, így tapasztalata felbecsülhetetlen a kommunista rendszert bemutató romániai múzeum megnyitásához.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
Vészjelzés után útvonalat változtatott egy Dubajból Tel-Avivba tartó utasszállító repülőgép, amelynek fedélzetén mintegy 180 izraeli utas tartózkodott.
A 2026-os szárazság meghatározóan globális méretű cirkulációváltozáshoz köthető, amely tart már néhány éve, és még kérdéses, hogy a jelenség tartóssá válik-e – derül ki a HungaroMet oldalán, a Met.hun megjelent tanulmányból.
Az Európai Bizottság 710 millió eurós segélycsomagot különített el globális válságkezelésre, az uniós források jelentős részét afrikai menekültek támogatására, illetve „migrációval kapcsolatos” problémák megoldását célzó programokra fordítják majd.
Robbanószerek után kutat a rendőrség és a hadsereg a nyugat-angliai Fairford támaszpont közvetlen közelében. A támaszpont környékét kiürítették, a katonai létesítmény melletti Whelford község lakosságát a helyi szabadidőközpontban helyezték el.
Természeti katasztrófahelyzetet hirdettek ki Bangkokban a heves esőzések okozta áradások miatt.
Vagy olyan megállapodás születik Iránnal, amely lehetővé teszi az ország újjáépítését, vagy „gyorsan megsemmisítem az Iráni Iszlám Köztársaságot” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Szövetségi szintű pert indít a Politico, a CNN és az MS NOW Donald Trump amerikai elnök és három tanácsadója ellen.
Nicușor Dan államfő vasárnap New Yorkban találkozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárával, António Guterresszel.
szóljon hozzá!