Hátravan még azonban azoknak a területeknek a meghatározása, ahol nem is szabad majd törpe vízierőműveket kialakítani, illetve ahol csak szigorú szabályok mentén kaphatnak engedélyt a beruházni vágyók.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) közleménye a civil társadalom hatalmas győzelmeként értékeli, hogy ezentúl nem lehet uniós pénzekre pályázni a vonatkozó operacionális program keretében. Mint emlékeztetnek, az ágazat főként az elmúlt két évben indult rohamos fejlődésnek, és okozott környezeti, társadalmi és gazdasági gondokat országszerte. A projekteket pedig jórészt a 2007-2013-as uniós költségvetésből rendelkezésre álló összegekből, illetve a zöldbizonylatokból finanszírozták.

Civil összefogás és küzdelem

„Ez a folyamat korántsem csak a WWF érdeme es harca. Már hosszú évek óta rengeteg civil szervezet, helyi közösség és magánszemély kiállt a törpe vízierőművek által okozott rombolás ellen. Nem csak a természetről szóltak a viták és az ellenvetések, hanem a jövőről, a turizmusról, a vízellátásról és a megélhetésről, mivel a természeti károk mellett az ilyen és ehhez hasonló befektetések sok más területet is érintenek” – idézte fel a kezdeteket a Krónika megkeresésére Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója.

Mint emlékeztetett, az első jelentős tiltakozások is több éve kezdődtek, amikor a WWF a szűzerdőkért kampányolt. „De sajnos egyáltalán nem oldódtak meg a problémák, és több nagyon fontos hegyi folyót és patakot visszavonhatatlanul tönkretettek ezek a projektek”– fejtette ki a szakember.

Hozzátette: ezt látva kezdtek el újabb kampányokon gondolkodni, hogy valós társadalmi vitát, majd megoldásokat generáljanak. „Nagyon hosszú munka volt a folyamat dokumentációja, amely során összeállítottuk a teljes romániai víztérképet és rávetítettük a törpevízierőmű-befektetéseket, hogy tudjuk, honnan indulunk” – ecsetelte Csibi Magor.

A felmerülő akadályok között elsőként említette, hogy nehéz volt elérni a sajtó és az emberek ingerküszöbét, mivel a többség a vízi energiára pozitív, zöldenergiaként tekint – ezt az illúziót kellett előbb lerombolniuk. A folyamat során sikerült 20 ezer aláírást összegyűjteniük, és megállapodást kötniük a hatóságokkal, ami által megszűnt az új befektetések veszélye.

A mostani fejleményt pedig az első nagy áttörésként értékeli Csibi Magor. „Nagyon hosszú és intenzív folyamat eredményeképpen, amelyben a WWF közvetített, s a rengeteg helyi és országos civil szervezet, valamint a hatóságok között megtörtént az első nagy áttörés, így a következő hét évben végre nem lehet európai pénzekből ilyen befektetéseket véghezvinni. Ez azért is fontos, mivel a zöldbizonylatok mellett ez a mechanizmus volt az egyik legösztönzőbb a hasonló befektetések esetében” – értékelt a WWF romániai szervezetének vezetője.

A harc folytatódik

Sajnos azonban – tette hozzá – a folyamat végéig még nagyon hosszú az út. A különböző övezetek bejelöléséről ugyanis még nem született meg a döntés, pedig csak ez biztosítaná a nagyon jó állapotban levő folyókat, folyószakaszokat, patakokat, illetve a védett területeket a romboló befektetésekkel szemben.

„Ugyanakkor helyi szinten rengeteg vidéken ezek a projektek mennek előre, és kapnak az engedélyeket. Nagyon sokszor megpróbálunk jogi úton vagy a helyi közösséggel együttműködve eljárni. Ha optimista akarok lenni, azt mondanám, hogy a kellő nyitottsággal a hatóságok részéről, a probléma meg ebben az évben megoldódhat. Ha azonban ez a nyitottság nem lesz meg, akkor a harc meg hosszú és nehéz lesz” – összegzett Csibi Magor.

A WWF Románia más természetvédelmi civil szervezetekkel együtt egyébként már kidolgozta azt a kritériumrendszert, amely meghatározná, hogy mely területeken nem lehet törpe vízierőműveket létesíteni, illetve hol kell szigorú konzerváló intézkedéseket foganatosítani a hasonló beruházások esetében. Ezt a dokumentumot júliusban továbbították a témával foglalkozó munkacsoportban részt vevő hatóságok képviselőihez, azonban azóta nem történt előrelépés.