Frunda tiltakozik az ANI-törvénytervezet ellen

Frunda György a hétfőn kiadott közleményében kifejti, úgy döntött, nem vesz részt a jogi és emberjogi bizottságok összevont ülésén, de a szenátus plénumának augusztus 24-re összehívott vitáján sem. Véleménye szerint a képviselőház nem tartotta tiszteletben az alkotmány előírásait az ANI-törvény elfogadási procedúrája során.

„Valójában ennek a fórumnak tiszteletben kellett volna tartania az ANI-törvénynek a szenátus által június 30-án elfogadott változatát és az Alkotmánybíróság július 19-én kiadott 1018-as számú döntését, csak azokat a cikkelyeket változtathatták volna meg, amelyeket alkotmányellenesnek ítéltek. A mostani alkotmányellenes döntés és az ANI-törvény utolsó formája oda vezet, hogy a vizsgált személyek esetében a román és az európai bíróságok egyaránt visszaélést állapíthatnak meg, Romániát kártérítések kifizetésére ítélhetik és a belső törvénykezése megváltoztatására” – állítja Frunda.

Álláspontja szerint „az ítélőtáblák mellett létrehozott vagyonvizsgáló bizottságok különleges bírósági intézménynek tekinthetőek. Két bíróból és egy ügyészből állnak majd és vitathatatlan bíráskodási feladatuk lesz.”

Ez az RMDSZ-es szenátor szerint ellentmond az ANI meghatározásának is, amely a 2007/144-es törvény alapján egy autonóm adminisztratív hatóság, amely kimondottan adminisztratív és nem bírósági feladatokat lát el. Kiemelte, a vizsgált személyek nem bizonyítható eredetű javainak elkobzása ellentmond az Alkotmány 8-as bekezdésének 44-es cikkelyének, amely értelmében csak bűn elkövetése esetén lehet elkobozni vagyont.

Az RMDSZ-es szenátor kifejti, „ezen okokból és Traian Băsescu államelnök és a kormány egyes tagjainak túlzott nyomásgyakorlása miatt úgy döntött, hogy „a politikai tiltakozás jeleként” nem vesz részt sem a bizottsági, sem a plénumbeli vitán.

„Nem szabad elfogadni egy alkotmányellenes, működésképtelen, diszkriminatív törvényt csak azért, hogy Brüsszelben jelenthessék, hogy elkészültek a házi feladattal. Nem ez a korrupcióellenes harc módja. Állítom, hogy alkotmányos szempontból csak a szenátus által elfogadott törvény kihirdetése a járható út, és sürgősségi eljárással kell majd elfogadni az erkölcsi fedhetetlenségi törvénykönyvet, amely közös nevezőre hozza az EB elvárásait az Alkotmány előírásaival és az Európai Emberjogi Bíróság elvárásaival” – tette hozzá Frunda.

A szenátor reménykedik abban, hogy az a 115 szenátor, aki kevesebb mint két hónappal ezelőtt elutasították az ANI-törvény ezen változatát, elég erősek és tisztességesek lesznek, és fenntartják a június 30-i álláspontjukat.

A szenátus jogi és emberjogi bizottságai múlt kedden elfogadták az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségre (ANI) vonatkozó törvényt a képviselőház által jóváhagyott formájában, de a jogszabály hatásköréből kivonták a szakszervezeti vezetőket. Frunda György szenátor, az emberjogi bizottság elnöke nem vett részt az ülésen.

Az ANI-törvényt egy nappal korábban fogadta el a képviselőház, visszatette a jogszabályba a szenátus által korábban kivett cikkelyeket.