A legnagyobb fizetések decemberben változatlanul az IT-szektorban voltak, ahol a nettó átlagbér elérte a 6888 lejt, a legkevesebbet, átlagosan 1657 lejt pedig a vendéglátásban dolgozók vitték haza. Az IT-szektor átlagfizetése ennek több mint négyszerese.

majd 38,7 százalékkal a raktározás és a szállítmányozás melléktevékenységei következtek. 18,5 és 23,5 százalék közötti mértékben nőttek eközben a fizetések a pénzügyi közvetítő szektorban, a kőolaj és kőszén feldolgozásával készülő termékeket előállító ágazatban, a fémfeldolgozásban, az energiaiparban, a vegyiparban és a más kitermelési tevékenységek kategóriába tartozó vállalatoknál. 

Tíz és 15,5 százalékkal többet vihettek haza az ingatlanközvetítő ágazatban, a távközlés terén, a közlekedési eszközöket gyártó cégeknél, a vízgazdálkodásban, a biztosítási ágazatban, a nyugdíjbiztosítások terén vagy a közúti szállításban dolgozók.

A legnagyobb mértékben, 14,9 százalékkal a fémkitermelésben dolgozók fizetése csökkent tavaly decemberben. 0,5 és 3 százalék közötti zsugorodással az erdészet és fakitermelés, a légi szállítás, valamint a bútorgyártás következett a sorban.

Bakos Levente közgazdász a Székelyhon megkeresésére elmondta, a statisztikai adatok is jól mutatják, hogy a román kormánynak kétségtelenül vesszőparipája, hogy a bérek számszerűen növekedjenek, mert ezt nagyon jól lehet majd kommunikálni.

„A kérdés az, hogy nőtt-e, s ha igen, mennyivel a vásárlóereje ennek a pluszban keresett pénznek. Tudunk-e a számszerűen nagyobb összeggel több mindent vásárolni. Erre nehéz a válasz, de valószínűleg nem. Az ország más gazdasági mutatói ugyanis közben jelentősen romlottak vagy romlófélben vannak: ezt mutatja a lej-euró árfolyam helyzete, illetve az inflációs mutatók is. Ha ezeket a kormány nem tudja kordában tartani, akkor hiába viszünk több pénzt haza” – magyarázza Bakos Levente.

Hozzáteszi, a számokat egyebek közt a minimálbér-emelés, az ágazati minimálbér-emelés, illetve a különböző csökkentett adóvonzatok magyarázzák.

– fogalmaz a szakember, aki nagyon veszélyesnek tartja ezt a populista gazdaságpolitikát, illetve azt a kiszámíthatatlanságot, ami még jellemző a kormányra, hogy visszamenőleg próbálnak változtatni, vagy hogy december végén hoznak meg fontos döntéseket a minimálbérre és adópolitikára vonatkozóan.

A közgazdász úgy látja, hogy a döntések egyetlen pozitív hozadéka az lehet, ha az euróban számolt bérek elkezdenek felfelé emelkedni, és hosszú távú gazdaságpolitikai célként elérjük, hogy Romániában is körülbelül ugyanannyit keressen egy pincér, mint Németországban.

„Ez a béremelkedési spirál valamilyen módon segítheti az unióhoz való felzárkózást, és ha a bérek kiegyenlítődnek vagy kevésbé maradnak el az uniós átlagtól, akkor kevesebben mennek külföldre dolgozni, marad itthon a munkaerő” – fejtette ki.

Az átlagfizetés nyertesének számító informatikai szektorról Bakos Levente elmondta, egyértelmű, hogy ez az ágazat fejlődőben van, ugyanakkor különböző ösztönző szabályozások is vonatkoznak az IT-szektor dolgozóira.

„Nem elhanyagolható tény az sem, hogy

ami ugye a fizetési lista végén áll: a pincért eleve úgy veszik fel, hogy mindenki tudja, borravalót fog kapni, s akkor valamilyen módon megbecsülik a várható borravaló mértékét, ami egy adómentes, nehezen ellenőrizhető jövedelem, így a hivatalos statisztikákban automatikusan alacsonyabb bérek jelennek meg. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy ma már elég nehéz jó pincért találni, ezért ebben a szakmában is igen jól keresnek a csúcson dolgozók. A vendéglátás az a terület, ahol nagyon könnyű a migráció, könnyen külföldre lehet menni, emiatt nagy a szakemberhiány. Igaz, Romániában lassan nem tudunk olyan területet mondani, ahol az alacsonyabb képzettséget igénylő munkaerő ne lenne hiánycikk” – summázott Bakos Levente.