
Súlyos szavak, meggondolatlan véleményformálás. Minden szavunkért vállalnunk kell a felelősséget
Fotó: Pinti Attila
A közösségi oldalak elterjedésével a véleménynyilvánítás egyszerűbbé vált, mint valaha, ez azonban a sértő, durva hozzászólásokat is maga után vonta. A téma szakavatottja szerint az emberek úgy érzik, amikor belépnek a digitális térbe, „megengedett” nekik, hogy kieresszék a gőzt. Pedig a Facebook is ugyanolyan nyilvános térnek minősül, mint egy-egy város főtere, így a sértő nyelvezetet használók felelősségre vonhatók.
2020. február 01., 09:002020. február 01., 09:00
A lakosság véleménynyilvánítási igénye a közösségi oldalak elterjedésével párhuzamosan fokozódott az elmúlt években, és ma már egy bejegyzés alatt percek alatt akár több száz hozzászólás jelenik meg. Ezzel nem is lenne baj, sokan azonban sértőn, durván, káromkodásokkal fűszerezve adnak hangot véleményüknek, és úgy nyilvánulnak meg az online térben, ahogyan a való életben valószínűleg sosem tennék. Arra pedig csak kevesen gondolnak, hogy a közösségi oldalak, például a Facebook nyilvános térnek minősülnek, így magatartásukért könnyedén felelősségre vonhatók.
Mint Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi ügyvédtől, internetjogásztól megtudtuk, a szabad véleménynyilvánítás és a törvényt sértő megnyilvánulás között a határ ott van, hogy
„A saját véleménynyilvánítási szabadságunk ott ér véget, ahol annak a kifejezése sértő, bántó, megalázó lehet mások számára. Érdekes, hogy a társadalom minden csatornán keresztül azt az üzenetet közvetíti, hogy ne legyünk előítéletesek, kerüljük a címkézést, ne ítélkezzünk mások felett, ami helyénvaló, ugyanakkor az emberek úgy érzik, hogy amikor belépnek a digitális térbe, akkor »megengedett« nekik, hogy kieresszék a gőzt, bármilyen formában. Úgy gondolják, hogy ott beszólhatnak, káromkodhatnak, mintha az online térre más szabályok lennének érvényesek” – magyarázta a szakember. Hozzátette: az is tévedés, hogy ha valaki az üzenőfalán oszt meg valamit, például közéleti személyiségekről, akkor az nem az érintett ellen irányul, vagy nem fog róla tudomást szerezni.
De mire számíthat az, aki bántó bejegyzéseket, hozzászólásokat ír a közösségi oldalakra?
illetve fenyegetésért más személyek vagy ezek javai ellen, ha ez a közszemérmet sértő, vagy kiváltja a polgárok megbotránkozását, esetleg megsérti az adott személyek becsületét és büszkeségét, vagy valamilyen közintézményt.
Mivel kihágásról van szó, a tényállást megállapíthatja és a büntetést kiszabhatja például a rendőrség vagy a csendőrség
Fotó: Pinti Attila
A közösségi médiában való megnyilvánulásokkal kapcsolatban az a kérdés vetődik fel, hogy ez nyilvános térnek minősül-e vagy sem a törvény értelmében. Erre vonatkozóan Romániában 2014-ben foglalt állást a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék, amikor visszautasította egy köztisztviselő fellebbezését a Diszkriminációellenes Tanács határozata ellen. Az ügy tárgya egy Facebook kommentben megjelenő kijelentés volt, ennek kapcsán állapította meg a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék, hogy
A közösségi média tehát a román joggyakorlat szerint nyilvános térnek minősül, és ennek alapján minden, ami itt közlésre kerül, legyen az szöveg, audio-video- vagy képi anyag, szintén nyilvánosnak számít. Így vonatkoznak rá az említett 61-es törvény előírásai, amely a társadalmi együttélést szabályozza és bünteti a közrendet vagy közerkölcsöt megsértő tetteket.
„Igaz, hogy a Facebook és más közösségi online terek is lehetővé tesznek beállításokat, amelyekkel korlátozhatjuk és szabályozhatjuk, hogy ki férhet hozzá az általunk közölt tartalmakhoz, de a jogi szempontok szerint a Facebook és más hasonló közösségi média szolgáltatások akkor is nyilvános térnek minősülnek. Ami a közösségi média használatát illeti, mindig azt szoktam tanácsolni, hogy bárki csak olyan tartalmat osszon meg, amit kiplakátolna akár a város főterén is” – hívta fel a figyelmet az internetjogász.
Vigh Beáta arra is kitért: amennyiben gyalázkodással vagy más módon megsértik valakinek a becsületét, az nem csak kihágásnak minősül, de
Ugyanis a polgári törvénykönyv 72. cikke szabályozza a személyi méltósághoz való jogot, ennek megsértéséért pedig kártérítés kérhető. A Facebookos hozzászólások esetében továbbá lehet jelenteni a szolgáltatónak is a sértő viselkedést, ez talán a legegyszerűbb és a leggyorsabb módja a megalázó helyzet megszüntetésének. A szolgáltató kötelessége azonnal eltüntetni a sértő tartalmakat és fel is függesztheti vagy zárolhatja az ezeket közlő személy hozzáférését a Facebookhoz (felfüggeszti a profilját vagy törli).
A közösségi média a román joggyakorlat szerint nyilvános térnek minősül
Fotó: Pinti Attila
2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága úgy foglalt állást a kérdésben egy észt kereskedelmi portálon megjelenő kommentek kapcsán, hogy mivel a portál szerkesztett hírportál, kereskedelmi céllal működik, így gazdaságilag is érdekelt volt a hozzászólók számának növelésében. Tehát köteles lett volna a gyűlöletbeszéd, erőszakra uszítás kategóriáját is kimerítő hozzászólásokat eltávolítani, és közvetlenül felelős azért, hogy milyen hozzászólások jelennek meg az oldalon.
Amikor azonban nem szerkesztett tartalmat tesznek közzé, hanem platformot adnak a véleménynyilvánításnak, mint a Facebook, az Európai Bíróság joggyakorlata szerint az Elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet kell értelmezni. Ennek alapján az olyan tárhelyszolgáltató, mint a Facebook, nem felel a tárolt információkért, amennyiben nincsen tudomása a jogellenes jellegükről, vagy amint arról tudomást szerez, haladéktalanul intézkedik azok eltávolításáról. Ez viszont nem zárja ki azt, hogy a tárhelyszolgáltatót a jogellenes információk eltávolítása vagy a hozzáférésük megszüntetése révén a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
Vészjelzés után útvonalat változtatott egy Dubajból Tel-Avivba tartó utasszállító repülőgép, amelynek fedélzetén mintegy 180 izraeli utas tartózkodott.
A 2026-os szárazság meghatározóan globális méretű cirkulációváltozáshoz köthető, amely tart már néhány éve, és még kérdéses, hogy a jelenség tartóssá válik-e – derül ki a HungaroMet oldalán, a Met.hun megjelent tanulmányból.
Az Európai Bizottság 710 millió eurós segélycsomagot különített el globális válságkezelésre, az uniós források jelentős részét afrikai menekültek támogatására, illetve „migrációval kapcsolatos” problémák megoldását célzó programokra fordítják majd.
Robbanószerek után kutat a rendőrség és a hadsereg a nyugat-angliai Fairford támaszpont közvetlen közelében. A támaszpont környékét kiürítették, a katonai létesítmény melletti Whelford község lakosságát a helyi szabadidőközpontban helyezték el.
Természeti katasztrófahelyzetet hirdettek ki Bangkokban a heves esőzések okozta áradások miatt.
Vagy olyan megállapodás születik Iránnal, amely lehetővé teszi az ország újjáépítését, vagy „gyorsan megsemmisítem az Iráni Iszlám Köztársaságot” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Szövetségi szintű pert indít a Politico, a CNN és az MS NOW Donald Trump amerikai elnök és három tanácsadója ellen.
Nicușor Dan államfő vasárnap New Yorkban találkozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárával, António Guterresszel.
2 hozzászólás