A román pártok egyszerűen nem voltak hajlandóak politikai vitát folytatni

Korodi Attila

Fotó: Sándor Csilla

Elutasította szerdán a képviselőház a közigazgatási törvényhez benyújtott RMDSZ-es módosító javaslatokat, amelyek értelmében több településen használhatták volna anyanyelvüket a magyarok a közigazgatásban. Korodi Attila parlamenti képviselő szerint elfogadhatatlan, hogy a román politikai pártok egy ilyen fontos kérdésben nem voltak hajlandók politikai vitát folytatni.

Iszlai Katalin

2017. október 05., 19:292017. október 05., 19:29

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Mint ismert, alsóházként nagy többséggel elutasította szerdán a képviselőház az RMDSZ által a 2001/215-ös közigazgatási törvényhez benyújtott módosítást, amelynek nyomán a jelenlegi 20 helyett az is elég lenne a hivatalos anyanyelvhasználathoz a nemzeti kisebbségek tagjai számára, ha egy település lakosságának csupán 10 százalékát teszik ki.

A honatyák 256–21 arányban, négy tartózkodással vetették el a javaslatot

– ismertette csütörtöki csíkszeredai sajtótájékoztatóján Korodi Attila csíki parlamenti képviselő.

A parlamenti voks eredményét megelőlegezte, hogy a képviselőház jogi, emberi jogi és kisebbségi szakbizottságának tagjai is nagy többséggel elutasították az RMDSZ-es tervezetet.

A javaslatot a bizottságban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) javaslatára az RMDSZ-en kívül az összes párt képviselői elutasították, beleértve a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Pártot (PSD) is, amellyel az RMDSZ parlamenti támogatási megállapodást kötött.

A tervezetet még a nemzeti kisebbségek képviselői is elutasították.

Az utóbbi időben egyre magyarellenesebb retorikát alkalmazó liberális párti PNL honatyák tapssal fogadták azt, hogy a bizottsági tagok érdemi vita nélkül, teljes egészében elvetették a módosításokat.

„Leszámítva az RMDSZ frakciót, négy parlamenti képviselő tartózkodott a szavazáson ebben a kérdésben, és mindössze egy képviselő szavazta meg a törvénytervezetünket. Azt sérelmezzük a román pártokkal kapcsolatosan – attól függetlenül, hogy ellenzékben vagy kormányoldalon vannak –, hogy egy ilyen fontos kérdésben, mint az anyanyelvhasználat a közigazgatási rendszerben, nem voltak hajlandók politikai vitát folytatni. Egyszerűen úgy álltak ehhez a kérdéshez, hogy számukra ez a téma sértő. A kérdés megfogalmazásakor kiindulási pontként a 2012-ben az Európa Tanács miniszteri bizottsága által Romániának megfogalmazott egyértelmű javaslatokat vettük figyelembe. Ez azért fontos, mert Románia folyamatosan azzal kérkedik és büszkélkedik, hogy mintaértékű kisebbségi politikája van, és ezért nem hajlandó új törvényi vitákba bekapcsolódni. Ezzel szemben a makedón kisebbséget képviselő Mariana Venera Popescu képviselő például azt állította, hogy a törvénytervezetünk alkotmányellenes, ez pedig egyszerűen eszement. Úgy gondoljuk, hogy ezt a fajta merev retorikát el kell ítélni, és mindent meg fogunk tenni azért, hogy egyértelművé tegyük: Románia nem mondhatja el magáról, hogy példaképűen jár el a kisebbségi ügyekben. Számunkra elfogadhatatlan, hogy valaki ne tárgyaljon ezekről a kérdésekről 2018 hajnalán” – hangsúlyozta Korodi.

Az ügyben egyébként döntő házként a szenátus mondja majd ki a végszót.