Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:54

Meccs közben lecserélték a játékvezetőt, szoros a kiesési harc a Szuperligában (videóval)

21:26

Magyar nemzetiségű az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság új elnöke

21:00

Benyújtotta lemondását a marosvásárhelyi kosárcsapat vezetőedzője

20:27

Ami még szokatlan mifelénk: iskolaépület korszerű, otthonos terekkel

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos vonatbaleset Csíkszeredában: hat személyt szállító szekeret ütött el a vonat – frissítve

Elaludt a sofőr, baleset történt Máréfalván

Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluból, segítséget kérnek a megtalálásához

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Ittas volt a sofőr, aki egy épületnek hajtott Székelyudvarhelyen

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Nicușor Dan: a Közel-keleti háború miatti válság mindenkit érint, de Európának Ukrajnára kell figyelnie

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

A nép, amely a háborús árkokból halastavakat csinált

Fotó: Borbély Fanni

Vietnámi kalandjairól mesélt a minap Dávid Zoltán, csíkszeredai földrajztanár az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában. Előadásában képet adott a finom ázsiai ételről, a szebbnél szebb tájakról és a valódi kulturális sokkról, amivel szembesült Vietnámban.

Nagy Lilla

2024. június 30., 12:052024. június 30., 12:05

„Vietnám nem egy háború, hanem egy ország” – kezdte rögtön előadását Dávid Zoltán, csíkszeredai földrajztanár. Ezt különösen fontosnak tartotta kiemelni, hiszen

arról a népről beszélünk, akik a hadifoglyaikat elengedték, majd megajándékozták.

Arról a népről, akik mindenben látják a szépet és a potenciált,

így csináltak a háborús árkokból halastavakat.

Fotó: Pixabay

Az előadása elején Dávid Zoltán néhány általános információval látta el a hallgatóságot, így megtudhattuk, hogy Vietnámban jelenleg 105 millió lakos él, fővárosa Hanoi, legnagyobb városa pedig Ho Shi Min, ahol 13-14 millióan élnek,

a városban pedig közel 8 millió motorkerékpár található.

Mint kiderült, Vietnámban autót viszonylag kevesen vezetnek, motorkerékpárt már annál többen. Az ország fő vallásai közé tartozik a buddhizmus, a taoizmus, az iszlám és a kereszténység.

Míg nálunk azt szokás mondani, hogy életfogytiglan tanulás vár ránk, náluk az életfogytiglan munkára lehet számítani.

Történelmüket javarészt Kína határozta meg, a vietnámi kultúra elválaszthatatlan a kínaitól.

Fotó: Borbély Fanni

Az általános információk után Dávid Zoltán személyes tapasztalatairól és benyomásairól mesélt. Mint az elhangzott, a vietnámi emberekről leginkább az maradt meg az előadónak, hogy mindenki milyen mosolygós, ezért is adta előadásának azt a nevet, hogy Vietnám – a mosolyok országa. Az ottani lakhatás is rendhagyó, hiszen

a lakóházaknak csak az utcafrontra néző területeire kell adót fizetniük a lakosoknak, ennek eredményeként hosszú lakásokat alakítottak ki az emberek az évek során, akár 50-60 méter hosszúak is lehetnek.

Fotó: Pixabay

Vietnámra jellemző, már-már társadalmi klisé is, hogy nincs náluk kresz, éppen ezért veszélyes gyalog közlekedni. Ami pedig talán még ennél is nagyobb sztereotípia, hogy

az ottani emberek vagy mezítláb, vagy papucsban járnak, gyakorlatilag mindig.

Ha pedig éppen cipőben vannak, mindig lehúzzák a lábbeliket, még akkor is, ha csak egy üzletbe mennek be. Egy másik érdekes történet, amit a földrajztanár mesélt, hogy gyakorlatilag mindent robogókon szállítanak. Nem csak apróságokat, hanem

kanapét, fát, vagy éppen egy felnőtt disznót is.

Vietnám egyik büszkesége a gasztronómiája: Dávid Zoltán szerint

a gyümölcskavalkádtól elkezdve a sokszínű utcai ételekig minden rendkívül ízletes volt, az egyetlen hátulütője a dolognak a higiénia, de az előadó szerint addig nincs baj, amíg nem tudjuk, hogy hol mosogatnak az ételárusok.

A gasztronómiájukat említve nem feledkezhetünk meg a kávé-kulturájukról sem.

Fotó: Borbély Fanni

Az előadás végéhez érve szó volt még tipikus vietnámi mesterségekről is, amik közül néhány érdekesebbet említenénk: az illatárusokat, a vietnámi kalapkészítőket és az igazgyöngy-halászokat. Az utóbbi talán a legkiemelkedőbb mindközül, ugyanis nem a szó szoros értelmében igazgyöngy az, amit ilyen néven árulnak a vietnámiak, hiszen

a kagylóhéjakból formálnak gömböket, azokat antibiotikummal beoltják, majd pár év múlva gyöngy lesz belőlük.

Az előadótól azt is megtudhattuk a beszámoló végén, hogy 2024. a vietnámi kultúrában a sárkány éve, ami az erőt szimbolizálja.