Fotó: Pál Árpád
Vasárnap tartják Magyarországon a népszavazást, amelyen az Európai Unió által szorgalmazott kötelező betelepítési kvóták mellett vagy ellen levélben szavazhatnak azok a külhoniak is, akik rendelkeznek magyar állampolgársággal. A kvótareferendumról megkérdeztünk több ismert udvarhelyi közéleti személyiséget is.
2016. szeptember 30., 12:512016. szeptember 30., 12:51
Mindenképp részt vesz a népszavazáson Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, hiszen úgy gondolja, hogy egy olyan kérdésben kell dönteni, amely hosszú távon meghatározhatja az erdélyi magyarság sorsát is. „Mi Székelyföldön már találkoztunk a kényszerbetelepítésekkel, aminek látjuk az eredményét, hogy milyen nehéz együtt élni akár a kultúránkhoz közelebb álló etnikumokkal is. Egy teljesen más kulturális beágyazottságú populáció kényszerbetelepítése csak rosszat szülhet” – fogalmazott.
Arra buzdított mindenkit, hogy vegyen részt a voksoláson, hiszen a székely autonómiatörekvésnek is az az alapja, hogy a közösségek helyben döntsenek saját sorsukról.
Arros Orsolya RMDSZ-es önkormányzati képviselő nem árulta el, hogy részt vesz-e a népszavazáson. Mint mondta, mindenkinek saját lelkiismeretére bízza, hogy voksol-e vagy sem. „Megértem a prót és a kontrát is. A helyzet az, hogy a kép nem fehér vagy fekete, ezért mindenki cselekedjen saját belátása szerint.
Én úgy gondolom, hogy olyan sérelmekről van szó, amiket a szavazás nem fog megoldani, csak felszínre hozni” – jelentette ki.
Szabó Károly, a székelyudvarhelyi könyvtár audiovizuális részlegének vezetője elmondta, adminisztratív, címváltozási okok miatt nem tudott szavazni, egyébként fontosnak tartja a véleménynyilvánítást. Szerinte mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy szeretne-e élni ezen jogával.
„Természetesen részt vettem a szavazáson, mivel magyar állampolgár vagyok. Mi is tudjuk, hogy mi zajlik körülöttünk. Fontosnak tartom, hogy segítsünk embertársainkon, azonban ezt közösen megbeszélve kell eldöntenünk, nem egy külső irányítás hatására. Utóbbit nem tudom elfogadni” – mondta Nagy Éva, a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának elnöke.
László János, székelyudvarhelyi vállalkozó úgy érzi, a szavazáson való részvétel egyrészt az összetartozás megerősítésére szolgál, másrészt pedig állampolgári kötelesség.
„Fontos véleményt nyilvánítani, és fontos nemzetbeli testvéreink mellé állni. Azok, akik nem vesznek részt a szavazáson, nem mérik fel a betelepítés veszélyét” – véli Elekes Gyula, a székelyudvarhelyi művelődési ház igazgatója.
Az FK Székelyudvarhely edzője, Jakab Zoltán lapunknak elmondta, családjában mindenki felvette a magyar állampolgárságot, de csak ő rendelkezik anyaországi lakcímmel. Felesége meg is kapta levélben a szavazócédulát, és már vissza is küldte. „Nekem van állandó lakcímem Magyarországon, én Csíkszeredában fogok voksolni, és természetesen nemmel fogok szavazni. Normális körülmények között, egészséges gondolkodású országban nem tartanám fontosnak egy ilyen népszavazás kiírását, hiszen számomra egyértelmű a válasz erre a kérdésre. Ha ez a megoldás, hogy jogilag csak így lehet kivitelezni, akkor be kell tartani ezeket a lépéseket. Remélem, a részvétel elegendő lesz ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás, és azt is, hogy többségben lesznek a nemek” – fejtette ki.
„Bízom abban, hogy a Magyar Országgyűlés és a Magyar Kormány segít a háborús menekülteknek és segít a háború által tönkretett országok újraépítésében. És ha a Magyar Országgyűlés és a Magyar Kormány meg szeretné válogatni, hogy kit enged letelepedni, ehhez neki is, mint minden más országnak, mint minden más nemzetnek, joga van. A külföldön is megszerezhető magyar állampolgárságnak gyakorlati és eszmei értéke van. Véleményem szerint jogunk és kötelességünk ezen a népszavazáson részt venni” – fogalmazott Székely Kinga Réka, a Magyar Unitárius Egyház hitéleti és missziói előadó-tanácsosa, homoródszentpéteri lelkész.
RMDSZ: élni kell a szavazati joggal
Erdély-szerte politikusok és egyházi személyiségek is voksolásra szólították fel a kettős állampolgárokat. Az RMDSZ ugyan intézményesen sokáig nem foglalt állást az ügyben, de helyi elöljárók több településen is nemmel való szavazásra buzdították a polgárokat. Kelemen Hunor, a szövetség elnöke korábban úgy nyilatkozott: az erdélyi magyaroknak a romániai és a magyarországi választásokon és népszavazásokon egyaránt élniük kell a szavazati joggal. „Az RMDSZ-nek az az álláspontja, hogy élni kell a szavazati joggal függetlenül attól, hogy melyik állampolgársághoz kötődik, és részt kell venni a magyarországi népszavazáson is és a decemberi romániai parlamenti választásokon is” – jelentette ki Kelemen. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ igen vagy nem szavazatra biztatja híveit, Kelemen Hunor azt felelte, nem kell szájba rágni, hogy miként szavazzanak az emberek.
EMNP: nemre szavazzanak
A referendumon való részvételre kéri a magyar állampolgárokat az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöksége szerkesztőségünkhöz eljuttatott korábbi felhívásában. Az EMNP ugyanakkor egyértelműen a nem szavazat mellett áll ki, a közleményben úgy fogalmaznak: „kérjük az Erdélyben és a Magyarországon élő nemzettársainkat, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és szavazzanak nemmel a kötelező betelepítési kvóta ellen”.
Össznemzeti kiállásra buzdított korábban az Erdélyi Református Egyházkerület is, amelynek illetékesei a Kató Béla erdélyi református püspök és az egyházkerület 14 esperese által aláírt körlevélben úgy fogalmaztak: a migrációs jelenséggel kapcsolatban Európában általános bizonytalanság uralkodik, éppen ezért a határozott érdekképviselethez nemzeti szintű, többségi meggyőződésre van szükség, amely a nemzetet alkotó egyének véleményeinek összességéből adódhat. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház eközben a magyar érdekek védelme mellett történő kiállásra buzdít. Nemrég Böjte Csaba ferences szerzetes Dévai Szent Ferenc Alapítvány honlapján tett közzé egy írást, amelyben kijelenti: nemmel szavaz az október 2-ai referendumon, mert meggyőződése, „hogy egy szabad ország számba kell vegye a határain belépő embereket”.
Mire szavazunk?
Az október 2-ai népszavazáson egyetlen kérdésre kell válaszolni (X-elni): „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Kevés idő maradt
Aki csak ma kapja kézhez szavazólapját, az is leadhatja voksát a székelyudvarhelyi Demokrácia Központban, amely szombaton és vasárnap is nyitva lesz. Aki a csíkszeredai főkonzulátusra kérte a levélcsomagot, és még nem vette át, az pénteken még megteheti; október 2-án már nem lehetséges. A levélszavazatok postai feladását már nem javasolják, mivel késve érkezik meg a küldemény. A borítékokat másodikán is le lehet adni a konzulátuson, átvenni viszont csak péntek estig lehet.
Szerdán kezdődik a vatikáni Sixtus-kápolnában a Szent Péter 266. utódát kiválasztani hivatott konklávé, amelynek szabályai azt is meghatározzák, hogy hogyan kell a választásra jogosult bíborosoknak összehajtaniuk a szavazócédulát.
Vasárnap 20 óráig közel 940 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 295 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A külügyminisztérium szombaton közölte, hogy a külföldi szavazókörzetek választási irodájában valamennyi politikai pártnak van képviselője, akiktől valós idejű tájékoztatást kaphatnak – írja az Agerpres hírügynökség.
Romániai idő szerint szombaton 15 óráig több mint 223 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában - derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 9 óráig több mint 121 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Három különböző méretben készítette el a következő egyházfő első ruháját Raniero Mancinelli római szabó.
Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel.
Tűz ütött ki szerda délután a pașcani-i CFR-kórház egyik tetőtéri helyiségében; több mint 60 beteget és 17 alkalmazottat evakuáltak.
Kína szerdán kiadott, a világjárvány elleni válaszlépéseiről szóló úgynevezett fehér könyvében megismételte azon állítását, hogy a koronavírus-járvány az Egyesült Államokból indulhatott ki.
szóljon hozzá!