Hirdetés
Hirdetés

A Dacia megmentője: húsz éve van velünk a Logan

Faék egyszerűségű, emiatt is – a rozsdásodást leszámítva – számottevő hibák nélküli az első generációs Logan •  Fotó: Veres Nándor

Faék egyszerűségű, emiatt is – a rozsdásodást leszámítva – számottevő hibák nélküli az első generációs Logan

Fotó: Veres Nándor

Megvalósítani a lehetetlent – ezt a feladatot vállalta magára a Renault az ezredforduló környékén azzal, hogy költséghatékonyan előállítható, viszonylag modern, megbízható és strapabíró, alacsony áron forgalmazható autót alkot meg. Ez volt az X90-projekt, amely végterméke a Daciánál landolva megmentette a biztos haláltól a román gyártót. Húsz éve van velünk a Logan.

Pinti Attila

2024. június 30., 14:262024. június 30., 14:26

2024. június 30., 20:182024. június 30., 20:18

2004-et írunk, a romániai középosztály épp a friss ötös Golffal, H Astrával szemezik, a kevésbé tehetősek beérnék Cielóval, rosszabb esetben Matizzal – de inkább mindenki kivár. Mert valami nagy van készülőben, egy teljesen új, az alsó-középosztálynak is elérhető típus érkezik, az ötezer eurós autóként hirdetett, Renault égisze alatt megvalósult, mioveni-i gyárban összerakott Logan. A lepel 2004. júniusában hullott le a típusról – a forgalmazás pedig ősszel kezdődött –, a mindaddig szkeptikus hangok lassan elcsitultak, a konkurencia pedig csak kapkodta a fejét, hogy ezt hogyan sikerült összehozni – no nem azért, mert annyira fantasztikus volt a gép, hanem az ár-érték arány miatt.

A legenda szerint

Ugorjunk kicsit vissza az időben: a legenda szerint Louis Schweitzer, a Renault akkori vezérigazgatója 1997-ben meglátogatott egy oroszországi Lada-gyárat, ahol gyakorlatilag

négy évtizedes műszaki alapokon nyugvó gépek tódultak ki az összeszerelő üzemből, a vásárlók pedig a nyomott ár miatt vitték, mint a cukrot, fittyet hányva a guruló koporsók megbízhatatlanságára.

Ezt látva merült fel az ötlet, hogy ezt lehetne másképp, jobban is csinálni, főleg a gazdaságilag elmaradottabb, gyengébb vásárlóerejű országok számára. A vezérigazgató visszatért a francia gyártó központjába, és – először nyilván ötletelés szintjén – elkezdődött az ötezer eurós (akkor még 30 ezer francia frankos) gép megvalósítására irányuló munka. Üzletileg kockázatos lépésnek tűnhetett,

a formatervért felelős részleg kivételével nem is igazán rajongott senki a dologért.

Schweitzer egy évvel az állítólagos oroszországi látogatás után, 1998-ban állt ki először a nyilvánosság elé az ötlettel.

Kapóra jött a Dacia

1998-ban még csak kósza pletykák szintjén lehetett hallani egy esetleges Renault–Dacia szövetségről – ekkor a Ladához hasonlóan a román cég is vállalhatatlanul idejétmúlt típusokkal küzdött a túlélésért. Két „menő” Dacia-tulaj volt: aki Novával kacagott a márkatárs ősi rozsdahalmazokon, illetve az, aki autójának hátsó ablakán ott virított egy nagy kék matricán a „Dacia cu motor cu injecție” felirat. Igen, itt addig a karburátor volt az egyeduralkodó.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Azért fontos ezt megemlíteni, mert az ötezer eurós autó projekt nem arról szólt, hogy egy új típust építenek a román gyártónak, hanem gyártót kerestek a nagyszabású olcsóautó-terv végtermékének.

Mivel a franciák jó kapcsolatot ápoltak a románokkal – az addigi Daciák néhány kivétellel mind Renault-licenc alapján készültek –, akiknek volt egy hatalmas üzemük és olcsó munkaerejük, 1999-ben a Renault többségi tulajdont szerzett az Argeș megyei vállalatban.

Hivatalosan csak ezt követően jelentették be az X90-projektet. Hasonló – sikeres – „hatalomátvételre” egyébként ott volt követendő példaként a Volkswagen–Škoda házasság, ahol, ha kissé erőltetett párhuzamba akarjuk állítani a típusokat, akkor a Felicia felelt meg a Solenzának, az Octavia pedig a Logannak.

A Renault-érával egy hosszú átállási folyamat kezdődött, francia szakemberek érkeztek Romániába átadni a tudást, korszerűsíteni a gyártósorokat, egyáltalán felmérni, hogy a pocsék autói ellenére is piacvezető Daciát milyen ütemben lehet új alapokra helyezni.

A többlépcsős folyamat első állomásaként „csavartak egyet” a Nován, nem kis munkával belefaragták a franciák akkor már jól ismert 1.4-es, 75 lovas benzinmotorját, megalkotva a SupeRNovát.

A változás első komolyabban vehető hírnöke, a Nova-alapú Solenza •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A változás első komolyabban vehető hírnöke, a Nova-alapú Solenza

Fotó: Pinti Attila

Majd ezt a Solenzával új köntösbe öltöztették, próbálva kialakítani egy márkaarculatot is, és kiderült, hogy nagy igény van a modernebb Daciára. Közben pedig gyártásban maradt az 1410-es ős (Berlina és Break) is, egészen 2004-ig.

Évekig „reszelgették”

A háttérben közben gőzerővel zajlottak a teljesen új típus fejlesztési munkálatai. Néhány fő irányelv: épüljön a Renault olcsóbb B-platformjára, legyenek könnyen, visszafogott költségekkel gyártható karosszériaelemei, egyszerű, nagy műanyagtömbökből álló beltere és minél több más, kisebb Renault-típusból felhasználható része (motor, erőátvitel, futómű, kormánykerék, kapcsolók).

A járművet nem kizárólag Kelet-Európának szánták, hanem egyfajta világautó szerepet bíztak rá: a Dacia mellett Renault, Nissan, Lada márkanév alatt Afrikában, Dél-Amerikában, a Közel-Keleten, Oroszországban is befutott.

Ezek a piacok egyébként mind erősen szedánpártiak – miközben nyugaton ekkor, a nagy SUV-őrület előtt inkább az ötajtós karosszériaváltozatok hódítottak –, így nem is volt kérdés, hogy elsőként a négyajtós, nagy csomagterű változat jelenik meg. Érdekesség, hogy noha először kombiként rajzolták meg az autót, az MCV-t csak a szedán után két évvel kezdték gyártani.

Kilenc hónap alatt közel hatvanezer belföldi vásárló

A 2004 júniusában bemutatott Logant néhány hónappal később, ősszel kezdték forgalmazni. Húsz nap alatt négyezret eladtak, tizenegyezret pedig megrendeltek belőle Romániában. 2005 májusára, tehát kilenc hónap alatt már 57 ezer példány rótta az ország útjait, emellett 13 ezret exportáltak belőle. Kiderült, hogy

a „gazdagabb” országokban is erős az érdeklődés iránta, egy belső felmérés pedig rávilágított, hogy a leendő vásárlók túlnyomó többségének soha nem volt új autója, így nem az anyacég – drágább – típusai helyett vásárolnák a Logant.

Ez az érdeklődés később, a Sandero megjelenésével megcsappant, Európában manapság csak Romániában és Bulgáriában vihető haza márkakereskedésből a szedán.

Ötezer eurónál kicsivel több

Az első generáció legolcsóbb, -fapadosabb, -puritánabb verziója 5700 euróba került – erre nem is igazán volt igény, de jól mutatott a hatalmas reklámpannókon, tévéreklámokban, újságokban terpeszkedő csúcsfelszereltségű Logan képe mellett az, hogy „már 5700 eurótól”.

Hirdetés

Ez volt az Ambiance, 165/80 R14-es gumikkal, egy – vezetőoldali – légzsákkal, öt biztonsági övvel (akkoriban ez sem volt magától értetődő), csak első fejtámlákkal és manuálisan állítható magasságú fényszórókkal – és ennyi,

nem volt rádió, blokkolásgátló, légkondi, elektromos ablak, de még központi zár sem.

A legkelendőbbnek a 600 euróval drágább Preference bizonyult, és minden centjét meg is érte a felár, hiszen lehetett zenét hallgatni, az anyósülés előtt is durrant a lufi frontális balesetkor, egyszerre zárt minden ajtó, gombnyomásra le- és felhúzhatók voltak az első ablakok (bár azóta is rejtély, hogy milyen meggondolásból kerültek oda az ablakemelők kapcsolói, ahová), és a hátsó utasok nyaki izmait sem vette igénybe egy-egy út.

Két légzsák, gombos ablakemelők – ennyit nyújtott a Preference •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Két légzsák, gombos ablakemelők – ennyit nyújtott a Preference

Fotó: Veres Nándor

Ami az első Logan műszaki oldalát illeti, elöl a futómű egy kanyarstabilizátor-mentes, segédkeretes Clio-egységből állt, hátul pedig torziós híddal kapcsolt lengőkarok simították az útegyenetlenségeket – télen, havas úton dobta is a farát rendesen. A motorháztető alá először az 1.4-es és 1.6-os, nyolcszelepes benzinmotorok kerültek 75, illetve 90 lóerővel, később érkezett az 1.5-ös, 68 lovas – mindössze 127 kilogrammos –, fix geometriájú turbós, második generációs közös nyomócsöves (common rail) dízel. A spórlásra egy másik jó példa, hogy a gázolajas Logan is ugyanazt a fordulatszámmérőt kapta, mint a benzines. Aztán a tizenhat szelepes 1.6-os benzinmotor és az erősebb dízel (105, illetve 90 lóerő) is bekerült a kínálatba, amit kiegészített az 1.4-est nyugdíjazó 1.2-es, 75 lóerős benzines.

Olcsó helyett okos vétel

Nyolc évvel a Logan berobbanása után a Renault felhagyott az addig használt „alacsony költségű” (low cost), vásárlófogónak szánt, de lassan negatív kicsengésűvé váló jelmondattal.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Helyette inkább az „okos vétel” (smart buy) mottót alkalmazták – elvégre

a második generációs húzómodell esetében már sokat modernizáltak, főleg műszaki téren.

Kidobták az elavulttá vált benzinmotorokat, helyettük bejött a hangja miatt varrógépnek, kávédarálónak gúnyolt, de a habkönnyű testet remekül mozgató háromhengeres, 0.9 literes turbós (TCe), illetve a pörgős, ám eléggé erőtlen egyliteres szívó (SCe) benzinmotor, továbbá kínálatban maradt az 1.2-es, négyhengeres is (2014-ig), az 1461 köbcentis dízel mellett.

korábban írtuk

Műanyagba csomagolt érték: Dacia Logan Plus 1.0
Műanyagba csomagolt érték: Dacia Logan Plus 1.0

A romániai mellett a nyugati piacokon is hódító népautó második generációjának felfrissített változata is egyre közelebb kerül a nemzedékváltáshoz. A „kifutófélben” lévő modell talán most, hogy kikalapálták a típus minden hibáját, gyermekbetegségét, a legjobb vétel. Még a legkisebb motorral

Karaktert váltott

A harmadik nemzedék már javarészt lerúgta magáról a „szuperolcsó tömegautó” imázst, igaz, ehhez az Európai Unió egyre szigorodó környezetvédelmi és biztonsági előírásaira is szükség volt. Modern platformra épül, egyedül a motorkínálatot szokta kritika érni – sok flottavásárlónak hiányzik a dízel.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Az elszabaduló újautó-árak a Logant sem kímélték, a kínálat alján lévő Essentialért már 13 500 eurót kérnek.

korábban írtuk

Megérkezett a jelenbe: Dacia Logan Comfort
Megérkezett a jelenbe: Dacia Logan Comfort

Mi történik, amikor az Európai Unió szigorodó környezetvédelmi és biztonsági előírásai arra kényszerítik a gyártókat, hogy kukázzák az idejétmúlt alkatrészekből, részegységekből épült autókat? Megszületik a legkorszerűbb Renault Clio-platformot használó, harmadik generációs Logan.

Az eladási számok bizonyítottak

A minimalista közlekedési eszköz tökéletes megtestesítőjeként megismert Logan húsz év alatt világszerte valamivel több mint négymillió példányban fogyott – beleértve a rendhagyó kombiként megismert MCV-t, a „terepesített” Stepway-t, az áruszállító, valamint platós változatokat. Ha ehhez még hozzáadjuk Nyugat-Európa egyik legnépszerűbb ötajtósát, a Logannal „genetikailag” azonos Sanderót, kijelenthető, hogy az autóiparban ritkán látott sikersztorivá vált Louis Schweitzer álma. És a történet folytatódik.

Szavazás Mi a véleménye a Dacia Loganról?

Szavazás eredménye
Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 09., hétfő

Gyerekcsíny miatt vadászgépeket riasztottak egy Wizzair-járathoz

Gyerekcsíny miatt vadászgépeket riasztottak Izraelben a Wizzair londoni járatához vasárnap – jelentette a repülőtéri hatóság Izraelben.

Gyerekcsíny miatt vadászgépeket riasztottak egy Wizzair-járathoz
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

Fel nem használt maszkok milliárdjait égetik el Németországban

Mintegy hárommilliárd maszkot semmisítettek meg Németországban, olyan védőeszközöket, amelyeket a koronavírus-világjárvány idején szereztek be, de nem használták fel és időközben lejártak – jelentette be a múlt héten a német kormány.

Fel nem használt maszkok milliárdjait égetik el Németországban
2026. február 06., péntek

Amíg az apa letette a bölcsiben a gyereket, addig az autóban maradt másik fiúval ellopták a kocsit

A benne ülő ötéves kisfiúval együtt lopott el egy autót egy húszéves férfi a Pest vármegyei Sülysápon szerdán, majd a gyermeket hat kilométerrel arrébb Úriban egy bolt előtt magára hagyta és továbbhajtott.

Amíg az apa letette a bölcsiben a gyereket, addig az autóban maradt másik fiúval ellopták a kocsit
2026. január 30., péntek

Visszavezetik a kötelező sorkatonai szolgálatot a szomszéd országban

Újra bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot a Romániával délnyugatról határos Szerbia. Idén decembertől vagy jövő év márciustól tervezik újraindítani.

Visszavezetik a kötelező sorkatonai szolgálatot a szomszéd országban
Hirdetés
2026. január 29., csütörtök

Székelyföldhöz közeli védelmi ipari céget vásárolnak fel a törökök

Megvásárolja a medgyesi Automecanica Rt. többségi részvénycsomagját a török Otokar. A Koç Grouphoz tartozó Otokar a szárazföldi harcászati eszközök legnagyobb törökországi exportőre.

Székelyföldhöz közeli védelmi ipari céget vásárolnak fel a törökök
2026. január 21., szerda

Újabb halálos vonatbaleset történt Spanyolországban

Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.

Újabb halálos vonatbaleset történt Spanyolországban
2026. január 19., hétfő

Két román állampolgár sérült meg a spanyolországi vasúti balesetben

Két román állampolgár könnyebb sérüléseket szenvedett a spanyolországi Córdoba térségében történt vasúti balesetben – erősítette meg hétfőn a külügyminisztérium.

Két román állampolgár sérült meg a spanyolországi vasúti balesetben
Hirdetés
2026. január 19., hétfő

Súlyos vonatbaleset Spanyolországban, csaknem negyvenen vesztették életüket

Halálos vonatbaleset történt a dél-spanyolországi Córdoba közelében, amelyben legkevesebb 39 ember életét vesztette, a sérültek száma hetven fölött van, legalább 24 ember sérülése súlyos, közülük négy kiskorú – írja az EFE spanyol hírügynökség.

Súlyos vonatbaleset Spanyolországban, csaknem negyvenen vesztették életüket
2026. január 15., csütörtök

Ittas román sofőr hajtott szemben a forgalommal egy németországi autópályán – összefogtak ellene

Pánik tört ki egy németországi autópályán, miután egy ittas román sofőr közel 30 kilométeren át a forgalommal szemben vezetett. Összefogással tudták feltartóztatni.

Ittas román sofőr hajtott szemben a forgalommal egy németországi autópályán – összefogtak ellene
2026. január 10., szombat

A Déli-sarkot is elérte a petrozsényi hegymászó

Adrian Ahrițculesei január 9-én elérte a Déli-sarkot, és ezzel beírta magát a történelembe: ő az első román állampolgár, akinek sikerült elérnie az Antarktisz mindhárom fontos pontját – jelentette be a hegymászó menedzsere, Ștefan Adrian Jurca.

A Déli-sarkot is elérte a petrozsényi hegymászó
Hirdetés