Van, mit behozni. Illusztráció
Fotó: Boda L. Gergely
Nagyvárad és Kolozsvár között 2020 végén lehet majd autópályán közlekedni – jelentette ki pénteken Răzvan Cuc közlekedési miniszter.
2017. július 21., 18:242017. július 21., 18:24
A tárcavezető nagyváradi látogatásán jelentette be, hogy a Bihar megyei Bors és Berettyószéplak közötti szakaszt három alszakaszra osztják, amelyek megépítésére most hirdetik meg a közbeszerzést.
A Bors–Berettyószéplak szakaszt 60 százalékban már megépítette az amerikai Bechtel vállalat, amellyel a román kormány 2003-ban kötött megállapodást a Brassó és Bors között haladó, 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópályára, de 2013-ban szerződést bontottak a felek. 2015-ben egy spanyol-román konzorcium nyerte el a mintegy 60 kilométeres Bors és Berettyószéplak szakasz befejezését, de ezzel a vállalkozóval is felbontották a megállapodást.
A miniszter szerint az alszakaszokra bontás nagyobb biztosítékot jelent arra, hogy a vállalkozók nem fognak késlekedni a kivitelezéssel. Răzvan Cuc úgy véli,
A román kormánynak a Berettyószéplak és a Kolozs megyei Magyarnádas közötti szakaszt is meg kell még építenie teljes egészében ahhoz, hogy a nyugat-romániai Bors–Berettyószéplak szakasz csatlakozzon az észak-erdélyi autópálya már megépült Kolozs megyei, Gyalu és Aranyosgyéres közötti részével, és így Nagyváradtól Kolozsvárig lehessen autópályán közlekedni.
Szintén pénteken nyilatkozta a román országutakat és autópályákat kezelő állami vállalat szóvivője, hogy
Ez a 2021-re ígért autópálya a Pitești mellett üzemet működtető, a francia Renault tulajdonában lévő Dacia gépkocsigyártónak is fontos, amely kilátásba helyezte, elköltözteti romániai üzemét, ha nem épül meg a korszerű út. A Renault ugyanis romániai termelése jelentős részét Nyugat-Európába exportálja, az autópálya pedig csökkentené a szállítási költségeket.
A Mediafax hírügynökség a héten számolta ki, hogy a román kormányok az elmúlt 25 évben 10 ezer kilométer autópályát ígértek, ennek ellenére Romániának jelenleg alig 750 kilométer autópályája van.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél hatkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este nyolc óra előtt nem száll fel – írja az MTI Matteo Bruni szentszéki szóvivő közlésére hivatkozva.
Az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tájékoztatta az amerikai külügyminisztert a pakisztáni területen és Kasmír Pakisztánhoz tartozó területén végrehajtott katonai akcióról.
Mielőbbi tartós tűzszünetet, valamint előfeltételek és további késedelem nélküli békét sürgettek a konklávéra készülő bíborosok, akik a pápaválasztás előtti utolsó ülésüket ezzel a felhívással zárták kedden.
A Vatikánban tanácskozó bíborosi testület tagjai szerint a következő pápának az emberekhez közeli pásztornak kell lennie – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.
Szerdán kezdődik a vatikáni Sixtus-kápolnában a Szent Péter 266. utódát kiválasztani hivatott konklávé, amelynek szabályai azt is meghatározzák, hogy hogyan kell a választásra jogosult bíborosoknak összehajtaniuk a szavazócédulát.
Vasárnap 20 óráig közel 940 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 295 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!