Vetró-plakettet avattak Mezősámsondon

Szimbolikus búzaösszeöntés

„Tavaly a Kárpát-medencében 1100 tonna búza gyűlt össze. A székelyföldi gazdák is évek óta több tucat élelmet biztosítanak erdélyi szeretetintézményeknek, például gyermekmenhelyek, szórványkollégiumok számára” – mondta köszöntőbeszédében Szabó Árpád. A Maros megyei gazdaegyesület elnöke szerint a Magyarok kenyere program immár nemcsak adományozásról szól, hanem összefogást jelent, és kifejezi a nemzeti összetartozás érzését is.

A szimbolikus búzaösszeöntéshez csatlakozott számos, az eseményen jelen levő politikus is, többek között Markó Attila és dr. Vass Levente Maros megyei képviselőjelölt. Az ünnepségen részt vett Novák Levente Maros megyei szenátorjelölt és Vincze Loránt európarlamenti képviselő is. Ez utóbbi kampánybeszédében elmondta: ahogy minden búzaszem számít az összeöntésnél, ugyanúgy számít minden szavazat az idei november végi parlamenti választás alkalmával. A magyar érdekvédelmi szervezet politikusa arra biztatta a jelenlevőket, mindenki éljen szavazati jogával, és tüntesse ki bizalmával az RMDSZ-t.

Az észak-erdélyi határ szomszédságában

A lehetetlen helyzet részben azért alakulhatott ki, mert a közeli dombon húzódott egykor az észak-erdélyi határ, a folyamatos villongások, a határok változásával a leszámolások pedig nyomot hagytak az emberekben. És akkor nem is beszéltünk a település román nevéről, Șincai. Itt született ugyanis a 18. század második felében az a Gheorghe Șincai román történész, aki ugyan magyar iskolákban tanult, nevelői állást vállalt a cegei gróf Wass családnál, Budán az egyetemi nyomdában is dolgozott, de aki az erdélyi román iskolák megalapítója, tanfelügyelője lett. Később többedmagával megteremtette az Erdélyi Iskolát (Școala Ardeleană), megalapozta azt az elméletet, amely szerint a román állítólag a latin nyelvből származik, s ő vált a dák–római kontinuitáselmélet első szószólójává.

Ilyen történelmi háttérrel a változás szele csupán idén érkezett el, amikor a helyhatósági választások alkalmával egy fiatal liberális polgármester került a település élére. Vasile Făgărașt néhány napja Maros megye legfiatalabb polgármestereként iktattak hivatalába – nemcsak a citeraegyüttes műsorát hallgatta végig, előtte a szimbolikus búzaöntésnél vállalt szerepet, hanem a gazdák által szervezett eseményt megelőzően részt vett a református templomban tartott ünnepi istentiszteleten is.Ennek keretében emlékeztek meg a 150 éve született Bethlen István grófról.

Felszólalt Barabási Endre küküllővári lelkipásztor, aki Vetró András szobrászművésszel és Hegedűs Ferenc mecénással együtt az emlékplakett állításának ötletgazdája volt. Barabási elmondta, az emlékplakett állítása egy évekkel korábban megkezdett terv része, ennek keretében szeretne minél több erdélyi településen emléket állítani híres elődeinknek. Elsőként szülőfalujában Mezőpaniton avatták fel II. Rákóczi Ferenc szobrát. A magyar történelem egyik legnépszerűbb alakja a hagyomány szerint 1707-ben útban Marosvásárhely felé – ahol a fejedelmi székbe iktatták – kíséretével Mezőpanit határában pihent meg. 

A múltunk ismeretére, megbecsülésére és nagyjaink tiszteletére hívta fel a figyelmet Kolumbán Vilmos püspökhelyettes is. Az igehirdetés során elmondta, mai világunkban egyre több ámító van, aki múltunk, kultúránk eltörlését, a Biblia szavainak átértelmezését szeretné. Minket azonban hagyományaink, anyanyelvünk és a Szentíráson alapuló hitünk tart meg közösségben.

Somogyi Botond