2017. november 15., 00:242017. november 15., 00:24
Ha megkérdezné valaki, hogy annyi magyar ünnep között mikor lesz csángók napja, mondjuk csak nyugodtan, hiszen ezt maguk a csángók sem igénylik. Ők magyaroknak tartják magukat, mi is annak őket. Kinek jó az, ha kétszázezer emberrel kevesebb magyart tart nyílván a román hatóság? Csakis neki, főként, ha el kell(ene) számolnia a jogbéli rendtartással, amúgy keresztény európai (nem spanyol) módon.
Hadd idézzük innen, kisebbségből, a nálunk is bénítóbb kisebbségben látogatást tett P. Gegő Elek könyvét, annak is az 59. oldalon lelhető sorait. „De vannak a történt és történhető elnemzetlenedésnek még egyéb okai is.” (Külön fölhívom a kedves olvasó figyelmét az elnemzetlenedés képzett szó súlyára, szomorító szépségére, 1838-ból. – Cz.) „A moldvai magyar plébániák messze kiterjedő filiáit a missionáriusok gyéren látogatván meg, körüljárják most az oláh pópák; s ígéret szép szó és kecsegtetés által az őrnélküli nyájból igen sokat átvisznek egy más akolba, hol szőr és nyelv változtatva mekegniök kell.”
Az akadémia (Tudós Társaság) is érdeklődött tehát a túlsó, a hegyen túli magyarság sorsa iránt, le egész Galacig. Nem érdekességként kezelték tehát a 19. század elején sem a helyben maradt (!) vagy áttelepedett magyarságot.
Az ősi, egykori magyar nyelvet itt-ott alapjában, töredékeiben máig is megőrző magyar néprészt semmiképpen nem tekintették idegen csángóknak. Hogy a román papságnak a mai áldott szent napig is gondja van az elrománosításra, a csángó megnevezés szándékos ápolására, az inkább jellegzetes.
A moldvai magyarság a tovatűnt időktől a mai megpróbáltatások idején is tartja a római katolikus vallást. Ez viszont rájuk jellemző. A reformáció nem is érintette őket. Önmagukat bizalmas érdeklődők előtt ma is úgy nevezik, hogy mi, katolikusok…
Minden napjuk legyen szép, nevezetes is annyiban, hogy a hűség feszületei mellett imádkoznak, és lehetőleg – ez komoly: amennyire a román pópák engedik! – magyarul, az anyanyelvükön. Soha nem tudjuk elítélni azokat a moldvai magyar családokat, melyek kenyérgondok és verőlegények miatt kitértek eredeti hitükből, romanizáltak, de magyarul imáznak s vetnek keresztet.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!