Orbán Viktor: keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában

"Amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, akkor egész Közép-Európát és bennünket, magyarokat is támadnak" - mutatott rá. Hozzátette: azoknak a birodalomépítőknek, akik ki akarják terjeszteni árnyékukat Közép-Európára, azt üzenjük: mindig számolniuk kell a lengyel-magyar kötelékkel.

"Minden évben a magyarok istenére esküt teszünk, hogy kitartunk a szabadság mellett és ellene mondunk a rabságnak. A nemzet közös esküje azt jelenti, hogy minden magyar kiáll minden magyarért, és minden magyar közösen kiáll Magyarországért" - mondta.

Március 15. a nemzeti egység ígérete, "legyen béke, szabadság és egyetértés" - így kezdődik a 12 pont -, arra emlékeztet, "a hétköznapi könyöklés és hétköznapi szócsaták fölött legyen egy közös cél, egy nemzeti, amely összetart bennünket" - jelentette ki Orbán Viktor. "Az oly sokféle magyart, a milliónyi irányba húzó vágyakat ma is átkarolja az a közös akarat, hogy Magyarországon egy szabad nemzet élhessen a saját független államában" - mondta.

Úgy fogalmazott: 1848 óta az idő már eldöntötte, mi igaz, és mi nem, "kiszórta, ami könnyűnek találtatott, és a rostán csak az igazság maradt fenn. Az igazság az, hogy a magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, joguk van a saját magyar életükhöz, ahogyan a kedvük szerint való". Nem volt, nincs és nem is lesz mégoly erős és agyafúrt birodalom sem, amely ezen változtatni tudna - tette hozzá.

Orbán Viktor szerint hiába torkolltak a magyar szabadságharcok rendre újabb megszállásokba, "valójában sohasem győztek le bennünket": "itt, a birodalmak árnyékában, a civilizációk útkereszteződésében a haza megmaradásáért, a nemzet megtartásáért és a keresztény kultúráért vívott háborúkat mi végül mindig megnyertük".

"Voltunk, vagyunk és leszünk. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. És így lesz újra és újra, amíg világ a világ. Ez a legnagyobb diadal, amit egy magunkfajta európai nemzet a birodalmak felett arathat" - mondta.

A miniszterelnök kifejtette: a magyarok voltak azok, akik 1848-ban a legtovább harcoltak, és azok is, akik 1956-ban szembefordultak a világ legnagyobb hadseregével, a szovjettel. "És azok is mi voltunk, akik az Európába indított migránsinváziót megállítottuk Magyarország déli határainál. És azok is mi vagyunk, akik erős Európát, erős nemzetállamokat és új, erős vezetőket akarunk látni Európa élén, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda" - mondta a kormányfő.

Kijelentette: új kezdetet akarunk, hogy megállítsuk Európa hanyatlását, véget vethessünk "az Európai Egyesült Államokról szóló lázálmoknak", hogy Európa újra az európaiaké lehessen. Azt mondta: szeretni Magyarországot annyit tesz, mint újra és újra egyesíteni magyarokat, és a magyarokat csak a szabadság zászlaja alatt lehet egyesíteni.

A miniszterelnök szerint Magyarországon, ha szabadság van, minden van: "boldog békeidők, biztonság, sok gyermek, gyarapodó ország, erős nemzet".

Kiemelte: "nekünk a szabadság nem cél, hanem az út, amin eljuthatunk a céljainkhoz". "S mi, magyarok egyszerű dolgokat akarunk, éppúgy, mint 1848-ban: saját hazát, jó szomszédot, megértő társat, szerető családot és munkát, amelynek haszna, értelme és gyümölcse van" - sorolta.

Orbán Viktor megjegyezte: ezért a szabadság nekünk "nem elvont idea, hanem maga az élet; lélegzetvétel, vérkeringés és szívdobbanás". A kormányfő hangsúlyozta: s mert szabadok vagyunk, az élet nagyszerű dolgokat tartogat a magyarok számára. A ránk váró évek be fogják bizonyítani, hogy mi, magyarok nem azért jöttünk a világba, hogy elszenvedjük az életet, hanem hogy értelmet adjunk neki - közölte.

Orbán Viktor azzal zárta beszédét: "Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá Magyarország, hajrá magyarok".

(MTI)