A hír szent, a vélemény szabad – az olvasói levelek tartalma nem föltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
2020. március 11., 00:032020. március 11., 00:03
Gondoljuk bele, mi történhetett volna, ha a határokat 1920-ban etnikai alapon, igazságosan húzták volna meg… Mekkora lenne ma Magyarország! Akkor ma Orbán Viktor legalább húszmilliós lakosú országnak lenne az elnöke. De a „nagyok”, az antant-hatalmak arra törekedtek, hogy a közép-európai népek soha ne legyenek képesek erős kulturális, katonai, gazdasági országgá fejlődni. Senkit nem zavart az, hogy a határozataikkal, az ország határainak megváltoztatásával a magyarság nagy részét a szomszédos országok területeihez csatolták.
Az anya-Magyarország, szegény ott maradt Európa közepén, árván. Az antant és a pánszlávizmus célja az volt, hogy Magyarország soha ne állhasson a saját lábára, tehát ne erősödjön, maradjon meg a távolság Nyugat és Kelet között. Az igazságtalanul szétszakított Magyarország nagyon sokáig csak sebeit „nyalogatta”, miközben a szívünk mélyén reménykedtük, hogy lesz isteni igazságtevés. Nem lett.
Az EU-hoz való csatlakozással azt gondoltuk, végre szép idők jönnek. Mi, székely-magyarok abban bíztunk, hogy legalább az EU-n belül lesz majd egy igazságos kiegyezés. Nem így történt. Az Európai Unió keresztény „értékekre” hivatkozik, de ha a magyar emberek szenvedéseiről van szó, akkor az EU-s fülek, szemek rendszeresen bezáródnak. Teljesen érthetetlen, hogy az emberi jogokra olyan nagyon érzékeny „nagy nyugati demokrácia” nem érti, nem támogatja, és csak úgy elsiklik a mi autonómiatörekvésünk mellett.
Március 15-re csak lélekben készülünk, a „koronavírus” miatt csak így ünnepelhetünk. Így, több mind harminc évvel a kelet-európai, országunkban végbement „felfordulások” után ideje lenne felébredni – azt hiszem, ideje kézbe venni az itthoni magyarok: a székelyek sorsát.
Orbán Barra Gábor, Sepsiszentgyörgy
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!