
Az alábbiakban az április 4–6. között, a Kőrösi Csoma Sándor-napok keretében, a CARP szállóban megtartandó tudományos konferenciasorozat programját közöljük. A Csoma-napok részletes naptárára későbbi lapszámunkban visszatérünk.
2019. március 28., 08:382019. március 28., 08:38
Csütörtök
9.30–10. 00 A tudományos konferencia ünnepi megnyitója. Köszöntőt mond Gyerő József, Kovászna polgármestere
10.00–11.30. Csáji László Koppány: Csoma szellemi hagyatéka és a Magyar Tudományos Akadémia; dr. Flórián Csaba: Utazás a Fergána völgyön keresztül az ujgurok földjére; Konnáth Árpád: Székely hegyekből messzi Ázsiába; dr. Nagy Lajos: Hol tart Kőrösi Csoma Sándor családjának geneológiai kutatása?; Szathmári Botond: A Csoma által elsőként leírt Sambhala országának titkai; Vízi Ildikó: Kőrösi Csoma Sándor alakja a 2. világháború közötti erdélyi magyar közművelődési életben.
11.45– 13.00 Téma: Jogápolás és a Magyar Szent Korona
Dr. Varga Csaba: Bölcsességtől a tudásig és vissza: Nemzeti lét, önazonosság, emberi teljesség, mint vállalkozás; dr. Bognár Szabina: A „legősibb formák”. Tagányi Károly (1858–1924) földközösséggel és jogszokásgyűjtéssel kapcsolatos kutatásai; dr. Nagy Janka Teodóra: Egy ősi szokásjog nyomában: a „vének tanácsától” a „falu szájáig”; dr. Fehér András: A Szent Korona tér–idő olvasatai és annak következményei; Rostás László: A koronázás elveszettnek hitt klenódiumai, az apostoli kereszt és az országalma.
15.00– 17.00 Téma: Kelet kutatói- keleti kutatások
Dr. Aradi Éva: Stein Aurél hagyatéka; dr. Kalmár István: Idegenek – vendégek – otthonteremtők altáj török népcsoportjai között; Vidák István: Kés- és bicskakészítő kovácsok nyomában. India, Kirgizisztán, Irán; Nagy Mari: Szakajtókötők, gyékényszövők Törökországban, Azerbajdzsánban, Kasmírban – egy keletről hozott mesterségünk; Kanalas Éva: Kulturális hasonlóságok a Kárpát-medencei magyarság és a Szaján– Altáj török népcsoportjai között; dr. Oláh Gáll Róbert: Antalffy Endre, Erdély nagy, de elfeledett orientalistája.
17.00–18.00 Téma: A magyar nyelvről s annak helyzetéről.
Dr. Bérczi Szaniszló: Gyökszótár kialakulása, mássalhangzónyi élethelyzet – fogalmak összekapcsolásával; dr. Czeglédy Katalin: Nyelvünk eredete; Földessy László: A magyar nyelv helyzete a Nyitra-vidéki nyelvszigeten.
Péntek
9.00– 11.20 Neparáczki Endre: Y–kromoszómás (férfi) vonalak archeogenetikai vizsgálatának eredményei a hun-kortól a honfoglaláskorig a Kárpát-medencében; dr. Papp Éva: A magyar motívumkincs rétegei fizikus szemmel; Lezsák Gabriella: Honfoglaló magyar jellegű leletek a Kubán vidékéről. A 2018-as régészeti kutatóút eredményei; dr. Botalov Szergej: A magyar honfoglaláskor időszaka az Urál-vidéken és a kazak sztyeppén; Pogátsa István: Az igazi ugorok (akik nem azonosak a finnugorokkal) és az onogurok (akikről nem véletlenül a külföldiek által használt ungár, hungár stb. népnevünket kaptuk); Záhonyi András: Tatárlaka és Tordos üzenete; dr. Szabó Géza: A pannonok szarvasa és a magyar őstörténet.
11.40– 13.00 Téma: Magyarság és Európa
Sántha Attila: Magyarország déli és keleti határa a 10. század második felében (a DAI, al-Bakri egy szövege és a Fekete-Magyarországról szóló tudósítások alapján; Bálint Huba: A magyar szentek hatása Európa történetére; Tatay László: Háromhuta pálos emléke; dr. Mandicsné Csisztay Gizella: Hídépítők – a lengyel–magyar barátság nagy személyiségei: Kerényi Grácia, Henryk Slawik és id. Antall József.
15.00–17.40 Téma: Rétegek
Mandics György: A székelyek eredete a rováskrónikák szerint; Halasy-Nagy Endre: A magyarság rétegeiről… Blakkok, székelyek és Csaba vezér Óperencián túli lakhelyéről. Új időszámítás kezdődik a magyarságkutatásban; dr. Bartha Júlia: Keleti örökség a Kunság népi kultúrájában; Gulyás András Zoltán: A jászok – eredetük, történelmük, hagyományaik; Rumi Tamás: A székely nemzet atlasza (könyvbemutató); Ságodi Ibolya: A bukovinai székelyek Tolna és Baranya megyékben; Bernád Ilona: A népi gyógyászat rétegei; Balázs Lajos: Az emberi sorsfordulat néhány csúcsrítusának csíkszentdomokosi egyediségéről, másságáról; Halász Péter: A moldvai magyarok nyelvi és kulturális rétegei; Parlowi Andor Jó magyarnak lenni c. könyvét mutatja be; beszélgetés Adigzsi tuva sámánnal.
Szombat
10.00– 11.30 Összefoglaló kerekasztal-beszélgetés A magyarság rétegei témakörben. Moderátorok: dr. Csáji László Koppány, Ferenczné Szőcs Éva.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!