Hátravan a második félidő

Első házként elutasította a szenátus hétfőn az RMDSZ március 15-e ünneppé nyilvánításáról szóló tervezetét. Az ügyben a képviselőházé lesz a végső döntés, írja az Agerpres.

Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a tervezet elutasítását követően azt nyilatkozta: a felsőház döntése rossz üzenettel bír, de a magyarok ünnepének értékéből semmit nem von le. Hozzátette, az elmúlt néhány hónapban nagyon sok félretájékoztatás és hazugság elhangzott március 15-ről. „27 éven keresztül ez év júniusáig senkinek semmi gondja nem volt ünnepünkkel, sem március 15-e üzenetével, sem azzal, ahogyan ezt a napot mi, magyarok ünnepeltük Erdély-szerte.” Emlékeztetett, hogy júniusban a román politikai pártok öncélú csatározásaik eszközéül használták a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító tervezetünket, így vált kényes kérdéssé nemzeti ünnepünk, és az azóta generált kisebbségellenes közhangulat hatására utasította el első házként a szenátus jogszabály-kezdeményezésünket.

„Az RMDSZ eddig is és ezután is abban hisz, hogy a többség–kisebbség viszonyában felmerülő kérdéseket csak párbeszéddel lehet rendezni, ezért szenátusban is nyitottan válaszoltunk minden felvetésre, és a képviselőházban is minden felmerülő kérdésre válaszolni fogunk a március 15-re vonatkozó tervezetünkkel kapcsolatban.” Hangsúlyozta továbbá, hogy ki kell vonni Romániában a kisebbség ügyeit a pártpolitikai csatározások köréből, különben sosem fog az ország fejlődést elérni a kisebbségek helyzetét illetően. Cseke Attila szerint az RMDSZ törvénytervezete nem sérti a többség érdekeit, és semmilyen kiváltságos jogot nem kér a magyarok számára, csak azt, amit a roma és tatár közösség számára már több mint tíz éve jóváhagytak.

Az RMDSZ szenátora reagált Traian Băsescu PMP-s szenátor plénumi megnyilvánulására is, amikor a volt államelnök azt hangoztatta, a tervezet a románok megalázását célozza. Cseke Attila emlékeztetett, a román–magyar viszony alakulása a politikai eliteken is múlik: „Traian Băsescu államfőként tíz éven keresztül pozitív hangvételű és normális hozzáállást biztosított az államelnöki hivatal részéről azáltal, hogy évről évre köszöntőüzenetet fogalmazott meg az erdélyi magyarság számára. Sajnos mindent, amit az államelnöksége tíz évében felépített, sikerült szenátorként négy hónap alatt lerombolnia. Mai kijelentései teljesen ellentétesek ünnepi üzeneteivel: most tagadja, hogy a magyarságot megilleti a jog, hogy március 15-ét méltóképpen ünnepelje, és a nemzeti ünnepünk által képviselt eszmét is megkérdőjelezi.”