
A világ több mint 1200 állatfaját fenyegeti a kihalás élőhelyeik több mint 90 százalékában - idéz egy új kutatást a The Guardian online kiadása.
2019. március 13., 15:052019. március 13., 15:05
Az ausztrál Queenslandi Egyetem és az amerikai Wildlife Conservation Society vadvédő szervezet tudósai feltérképezték a madarakat, emlősöket és kétéltűeket fenyegető veszélyeket, hogy megállapíthassák, élőhelyük mekkora részét sújtják a fajpusztulás ismert tényezői.
A PLOS Biology című tudományos lap friss számában közzétett tanulmányt ugyanaz a csoport készítette, amelyik kimutatta, hogy a világ megmaradt vadonjainak 70 százalékáért csupán öt ország felelős.
Az új kutatás feltérképezte, hol vannak a gócpontok, amelyeket leginkább fenyeget a mezőgazdaság, az urbanizáció, az éjszakai fények, a vízi és szárazföldi utak, a vasutak és a népsűrűség, valamint hol vannak az érintetlen területek, ahogy a fenyegetések elől menedéket találhatnak a fajok. Azt találták, hogy a vizsgált vadon élő fajok többségének élőhelyén a fenyegetés "kiterjedt" volt, ami "erősen leszűkítette azt a területet, "ahol fennmaradhat a faj".
Aggasztónak ítélték 1237 faj - a vizsgált fajok majdnem negyedének - helyzetét, ezek egyedeinek több mint 90 százalékát sújtják az ismert fenyegetések. A legrosszabb helyzetben 395 faj - a vizsgált fajok 7 százaléka - van, ezeket legalább egy súlyos veszély fenyegeti minden élőhelyén. A veszélyek leginkább az emlősökre leselkednek, fajaik 52 százalékánál okoztak populációcsökkenést az említett tényezők.
Nem térképezték fel két nagy veszély, a betegségek és a globális felmelegedés hatásait, mert ezek minden fajt fenyegetnek. Az emberi tevékenység hatásai a vizsgált szárazföldi fajok 84 százalékát sújtják.
A leginkább érintett öt ország Délkelet-Ázsiában volt, Malajzia után Brunei és Szingapúr következett a toplistán. A legnagyobb területű "menedékek" szintén Délkelet-Ázsiában, valamint Amazónia őserdeiben, az Andok egyes részein és a Nyugat-Afrikai Libériában találhatók.
James Allan, a tanulmány vezető szerzője, a Queenslandi Egyetem doktori hallgatója szerint van ok az optimizmusra, hiszen "környezetvédelmi intézkedésekkel az összes vizsgált fenyegetés megállítható".
(MTI)
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!